Kabul további külföldi befektetéseket vonzana be, kelet felé kacsingat, bízva a pekingi kapcsolatok erősödésében. A tálibok úgy nyilatkoztak, hogy hivatalosan is csatlakoznának  az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez (BRI), sőt egy delegációt küldenek Kínába, hogy megvitassák az ügyet. 

Hádzsi Búruddin Azizi (Haji Nooruddin Azizi) kereskedelmi miniszter nyilatkozott arról október 19-én a Reutersnek, hogy kérték Kínát, engedélyezze számukra, hogy részt vehessenek a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó és az Egy övezet, egy út kezdeményezésben.  

A tálibok azóta jelen voltak a BRI 10. évfordulós fórumán. Szakértők azt állítják, hogy a delegáció megjelenése szimbolikus lépés volt Kína részéről az afgán kormánnyal szemben, díjazva a növekvő diplomáciai kapcsolatokat.  

Az afgánok nem csak reprezentáltak, 34 másik országgal állapodtak meg abban, hogy együtt dolgoznak a digitális gazdaság és a zöldfejlesztés terén.  

Azizi elmondta, hogy a tálibok technikai delegációt küldenek Kínába, hogy segítsenek a távol-keleti nemzetnek megérteni, milyen problémák akadályozhatják Afganisztán csatlakozását. Azt viszont nem részletezte a Reutersnek, hogy mik ezek a gátak.  

A kereskedelmi miniszter szerint Kínának, amely az egész világon befektet, Afganisztánban is ezt kellene tennie, mivel az afgánoknak sok mindenük van, amire a távol-keletieknek szükségük van, például lítium, réz és vas. Afganisztán tehát az ásványkincseit kínálja Kínának. Egyébként már több távol-keleti vállalat működik ott, köztük a Metallurgical Corp. of China Ltd (MCC), amely tárgyalt a tálib adminisztrációval, valamint az előző, Nyugat által támogatott kormánnyal is egy hatalmas rézbánya terveiről. 

A tálibok az amerikai hadsereg 2021-es katasztrofális kivonulását követő hatalomátvétel óta kétségbeesetten kajtatnak külföldi befektetések után. Ahogy Azizi mondta:

Afganisztán készen áll a befektetésekre, most jobban, mint valaha.

Persze a befektetők szerint a biztonság továbbra is aggodalomra ad okot. Az Iszlám Állam fegyveres csoport külföldi nagykövetségeket és egy kínai befektetők körében népszerű szállodát vett célba Kabulban. A miniszter minderről úgy nyilatkozott, hogy a biztonság prioritást élvez a tálibok által irányított kormány számára, hozzátéve, hogy a 20 évnyi háború után – amely a külföldi erők kivonulásával és a tálibok hatalomátvételével ért véget – az ország nagyobb része biztonságban van. 

Ennek tükrében nem lehet csodálkozni, hogy júliusban Kabul meghívást kért a pekingi Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) jövőbeli üléseire, miután Irán is teljes jogú tagságot kapott.   

Kína különben egyike volt azon keveseknek, amelyek közvetlenül foglalkoztak a tálibokkal, és szeptemberben nagykövetet is küldtek Kabulba, miközben más országok megtartották korábbi nagyköveteiket vagy misszióvezetőket neveztek ki ügyvivői minőségben, amely nem jár hivatalos megbízólevelek átadásával a kormánynak. 

A tálibok vezette afganisztáni kormány szeptember 1-jén jelentette be, hogy hét bányászati szerződést írt alá 6,5 milliárd dollár értékben helyi székhelyű társaságokkal, amelyek közül néhánynak Kínában, Iránban és Törökországban van külföldi partnere. Ezen kontraktusok értelmében a cégek vasércet, ólmot, cinket és aranyat termelnek ki és dolgoznak fel négy tartományban: Herátban, Gurban, Logarban és Tahárban. 

Afganisztán területén hatalmas réz-, vas-, márvány-, talkum-, szén-, lítium-, króm-, kobalt-, arany-, lapis lazuli-, drágakő- és egyéb lelőhelyek vannak. Az afganisztáni lítiumlelőhelyek vetekedhetnek a világ legnagyobb ismert készleteinek otthont adó Bolíviában. 

A geológusok szerint, ha az országban néhány évig nyugalom uralkodna, ami lehetővé tenné ásványkincseinek fejlesztését, akkor egy évtizeden belül Afganisztán lehetne a térség egyik leggazdagabb állama. 

Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a tálibokról, az ország gazdasága súlyos helyzetben van az évtizedes háborúskodás után. A válságban lévő nemzeten az sem segít, hogy az Egyesült Államok még mindig 3,5 milliárd dollárjukat tartja befagyasztva. Amióta 2021-ben a tálibok átvették az ország kormányzását, az USA gazdasági blokádot hirdetett, és milliárdokat fagyasztott be az ország devizatartalékaiból, amivel a világ egyik legnagyobb humanitárius válságát okozta. 

Mindenesetre az becsülendő, hogy a tálib vezetés tulajdonképp beszüntette az ópiumtermelést. Igaz, egy helyi ópiumkereskedő állítása szerint minden nyereség külföldre ment, az afgánok csak a munkaerőt szállították. Tanulságos az ENSZ jelentése 2009-ből, amely szerint az ottani máktermesztésből származó kábítószer-nyereségből mintegy 352 milliárd dollárnyi bevétel került be a nyugati pénzügyi rendszerbe, többek között az Egyesült Államok legnagyobb bankjain keresztül. 

Forrás: Reuters, The Cradle