Európa energiabiztonsága teljesen kiszolgáltatottá vált

Európa energiabiztonsága teljesen kiszolgáltatottá vált 

Szerző: | 2023. október. 28. | Geopolitika, Világgazdaság, Zöldenergia

A gázpiac továbbra is feszített, a kínálat viszonylag szűkös, a gázárak pedig erősen ingadoznak már kisebb sokkok hatására is. A legnagyobb veszélyforrást az esetleges hideg tél jelenti, de a maradék orosz gázszállítás kiesése is problémákat okozna. Európának ráadásul egyre inkább versenyeznie kell Ázsiával a korlátozott kínálatért. Habár az amerikai LNG négyszer drágább Európában, mint az óceán túloldalán, uniós vezető tisztségviselők szerint kontinensünknek még évtizedekig szüksége lehet az amerikai erőforrásra. 

Az akut energiaválság véget ért, de a piac feszített marad 

Az előző évi visszaesés után a globális gázfogyasztás 2023 közepére ismét mérsékelt növekedésnek indult, annak ellenére, hogy középtávon a gázpiac növekedésének jelentős lelassulása várható. A gáz iránti kereslet növekedése előrejelzések szerint a 2017 és 2021 közötti éves 2,5 százalékról a 2022-2026-os időszakra 1,6 százalékra fog mérséklődni. Európában a kereslet hosszabb távú csökkenése várható a megújuló energiaforrások szélesebb körű használata, a növekvő energiahatékonyság és a gáz elektromos árammal való egyre szélesebb körű kiváltása nyomán. Habár Európa átvészelte a tavalyi energiaválságot, a piac továbbra is feszített, a kínálat még mindig viszonylag szűkös, a gázárak pedig erősen ingadoznak.  

Mivel a vezetékes orosz gáz kiesését csak részben kompenzálja a cseppfolyósított földgáz (LNG) megnövekedett kínálata, továbbra is csökkentett kereslettel kell számolni. 

Európában és Ázsiában szezonálisan növekszik a kereslet a közelgő tél miatt. Habár jelenleg a gázárak messze elmaradnak a tavalyi csúcsoktól, fennáll annak a veszélye, hogy a kedvezőtlen időjárás, az ellátási akadályok vagy a geopolitikai feszültségek miatt az árak ismét elszállnak. Az európai árak így is magasabbak az egyéb piacokon fellelhetőknél (amerikai gázár 4-5-szöröse), miközben Európa egyre kiélezettebb versenyt fut Ázsiával a korlátozott gázkészletekért. Ázsiában az idei télen számottevően erősebb lesz a kereslet, mint az előző télen, amikor az olyan árérzékeny vevők, mint India, Banglades vagy Pakisztán számára túl drága volt a gáz, és az újranyitás után a zéró-Covid politika miatti alacsony kínai kereslet is korrigálódik.  

A feltörekvő ázsiai gazdaságok földgázimportja várhatóan jelentősen megugrik a következő évtizedekben, így Európának hosszú távú versenyre kell felkészülnie. 

A hideg tél és az orosz szállítás megszűnése jelenti a fő kockázatot 

A gázellátás szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a téli időjárás alakulása. A 2022-2023-as tél kifejezetten enyhe volt, ami segített az energiaválság kezelésében: számítások szerint az előző télen a 15 százalékos uniós keresletcsökkenés 35 százaléka a kedvező időjárásnak volt köszönhető. A piac a 2023-2024-es tél végén ismét kihívások elé nézhet hideg időjárás esetén, ugyanis az alááshatja az árstabilitást. Számítások szerint a hideg tél akár 12 százalékkal is növelheti az európai gázkeresletet. Az európai gáztározók töltöttsége 98 százalékon áll (a magyar tározók 97 százalékon állnak), ami részleges védelmet nyújt az esetleges sokkokkal szemben.  

A hideg időjárás mellett a másik fő kockázati forrás az orosz gáz esetleges teljes kiesése. Az orosz LNG-szállítás megszűnése az Ibériai-félszigetet, míg a vezetékes gáz hiánya Ausztriát, Szlovákiát, Szlovéniát, Magyarországot és Horvátországot érintené leginkább, viszont az országok magas tartalékolási szintje enyhítené a sokkot. Az Oroszországból induló Turkstream gázvezetékre Magyarország és Szerbia van leginkább ráutalva, és az ellátás megszűnése ezen az útvonalon a legkevésbé valószínű a magyar-orosz gázellátási megállapodás nyomán. A Bruegel intézet várakozásai szerint a tél végére a felhalmozott gáztartalék 20-40 százaléka marad meg – 30 százalék felett már nincs veszélyben az ellátás – vagyis  

elképzelhető, hogy egy keményebb tél, valamint a maradék beáramló orosz gáz kiesésének együttállasa esetén Európában akár az energiaigényes ipari kapacitások ellátása is veszélybe kerülhet.  

A közelmúltban több ellátási zavar is jelentkezett 

Az európai gázellátásban mostanában több ellátási zavar is jelentkezett: a Finnország és Észtország közötti tenger alatti gázvezeték szivárgása miatt október elején leállt a gázszállítás ezen a szakaszon, aminek kapcsán a szabotázst sem lehet kizárni. Az incidens nyomán a TTF-ár megugrott, mintegy 20 százalékkal – ez azóta részlegesen korrigálódott. Az izraeli válság miatt a Chevron leállított egy Egyiptomot ellátó tengeri gázmezőt, ami csökkentheti az észak-afrikai ország Európába irányuló LNG-exportját. Az európai ellátás egyik elsődleges forrásának számító és a gázértékesítésből a korábbiaknál 170 milliárd dollárral többet kereső Norvégia termelésében is többször jelentkeztek zavarok az elhúzódó karbantartások következtében. Ausztráliában sztrájkok fenyegetnek a világ kínálatának 7 százalékáért felelős LNG-terminálokban. Habár Európa nem importál gázt Ausztráliából, a sztrájkok kihatnak az európai árakra is, ugyanis az Ázsiába exportált ausztrál gázt a távol-keleti országok azokból a forrásokból pótolják, amelyektől Európa is vásárol. Mindezek mellett Európa legnagyobb gázmezőjét, a groningeni gázmezőt október elején földrengésveszélyre hivatkozva bezárták – a geopolitikai körülmények fényében szerencsétlen időpontban. A kitermelés 2024 októberéig vészhelyzet esetén újraindulhat, ha a kedvezőtlen piaci helyzet megkövetelné.  

Az USA, Katar és Azerbajdzsán a legnagyobb nyertesek 

A gázpiaci átrendeződések egyik elsődleges nyertese az Egyesült Államok, amely a jövőben a várakozások szerint magasan az első számú LNG-exportőrré válik (2. ábra). Az ukrajnai háború kitörése után egy hónappal már bejelentésre is került 15 milliárd köbméter LNG Európába szállítása 2022 végéig, melyet a tervek szerint 2030-ig további évi 50 milliárd köbméter követ. Összehasonlításképpen: a 2022-es európai éves LNG-kereslet 175 milliárd köbméter volt. 2021 és 2022 között az Európába irányuló amerikai LNG-export 141 százalékkal növekedett. Az európai LNG-fogadókapacitásban jelentős bővülés várható a következő években, ezzel párhuzamosan az amerikai cseppfolyósítási kapacitás is az Oroszországból Európába szállított LNG kétszeresének megfelelő mennyiséggel növekszik.  

Habár az amerikai LNG négyszer drágább Európában, mint az óceán túloldalán, uniós vezető tisztségviselők szerint kontinensünknek még évtizedekig szüksége lehet az amerikai erőforrásra. 

Kínálati oldalon segítséget jelenthet Európa számára, hogy Katar vevőket keres az LNG-kínálatának kétharmadára. A közel-keleti ország 2027-re 64 százalékkal, 126 millió tonnára (184 milliárd köbméterre) tervezi kibővíteni az éves LNG-feldolgozási kapacitását. Azerbajdzsán szintén alternatívát jelenthet az európai beszerzés számára: 2022-ben az EU szándéknyilatkozatott tett arról, hogy megduplázza 20 milliárd köbméterre a kaukázusi államból vásárolt földgáz mennyiségét. A megállapodás azonban egyelőre nem jelent konkrét elköteleződést, így a megnövekedett mennyiség szállításához szükséges vezetékbővítési befektetések finanszírozása még nincsen tisztázva. Mindezekből látszik, hogy míg közép- és hosszú távon biztosítottnak látszik Európa ellátása (bár a korábban megszokott árhoz képest jóval drágábban és környezet szennyezőbb módon), a rövid távon jelentkező esetleges sokkok okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. 

(Fotó: Shutterstock)

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn