Már jövőtudatosabbak a magyar vállalatok, de a motivációjuk még más, mint a külföldi hátterű cégeké 

Szerző: | 2023. október. 29. | Hazai, Klímaváltozás

A Siemens Zrt. által közzétett friss kutatás szerint megkérdezett cégek több mint felének van fenntarthatósági rendszere vagy politikája. A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöldcéljai megvalósítása érdekében.  

A vállalatok fenntarthatóságot erősítő tevékenységei leginkább a hulladékkezelésre (95 százalék), az energiahatékonyságra (85 százalék) és a vízgazdálkodásra (78 százalék) irányulnak – derül ki a Siemens Zrt. friss kutatásából. A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre, és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg. A cégek közel fele (45 százalék) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb a hazai cégek körében, de a mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körű vállalkozások szemléletétől.  

A Siemens Zrt. 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevételű hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást. A válaszokból kiderült, hogy minél nagyobb szeletet hasít ki az adott cég a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája, és 80 százalékuk működik együtt teljes, részmunkaidős (17 százalék) vagy külsős (30 százalék) szakértővel, vagy a vállalaton belül (33 százalék) bíznak meg valakit ezzel a feladattal. 

A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid, 42 százalékának pedig hosszú távú tervei. Leginkább a hulladékkezelésre (95 százalék), az energiahatékonyságra (85 százalék), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78 százalék) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61 százalék), az ellenőrizhető források használata (58 százalék) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés (57 százalék).  

A vállalatok egyébként elégedettek a saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezettek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív, illetve sportszervezetekkel állnak kapcsolatban. 

„Saját bevallásuk alapján a hazai iparvállalatok a napelemrendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el eddig a legnagyobb eredményeket, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztásánál a cégek több mint kétharmada (70 százalék) veszi ezt figyelembe”

mondja a kutatást végző Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője, Simon András. 

A felmérésben részt vevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának, és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár a saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több munkavállalót foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy a fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége vagy a pályázatok hiánya akadályozza. 

Szemléletben még mindig a külföldi cégek vezetnek 

A felmérés arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a vállalatokat a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43 százalék) és az így elérhető információkat, trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41 százalék) nevezik meg mint inspirációs forrást. Sok esetben a vezetőség (36 százalék) vagy a cégközpont (33 százalék) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44 százalék), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19 százalék) és társadalmi-vevői elvárások (16 százalék). 

Ebben elég nagy eltérés tapasztalható a külföldi tulajdonosi körű vállalatokhoz képest, amelyeknek sokkal nagyobb arányban vannak fenntarthatósági szakértői és stratégiái, illetve rövid és hosszú távú célkitűzései, a törekvéseiket pedig jóval inkább belső elvárások és valós elköteleződés mozgatja. A körükben erős a tulajdonosi-befektetői elvárás is, hiszen az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer)-jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz. 

Egyelőre csak ismerkedünk a karbonlábnyommal 

A kutatás érdekes eredményt hozott a karbonlábnyom számítására és jelentőségére vonatkozóan. Miközben a válaszadók 39 százaléka szerint az erre vonatkozó vállalati információk a jövőben versenyelőnyt jelentenek, 73 százalékuknál még nem készült ilyen számítás. Sőt, csupán minden tizedik iparvállalat tudja megmondani, hogy mekkora a karbonlábnyoma, a megkérdezettek közel felét pedig egyelőre hidegen hagyja, hogy a termékei mennyire terhelik meg a környezetet.  

A kérdésben előrébb járó cégek ráadásul szinte kivétel nélkül azért vannak tisztában a fogalommal, mert a külföldi anyavállalatnak szolgáltatnak adatokat ezzel kapcsolatban.  

Van tehát hová fejlődni, de a felmérésből az is látszik, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a hazai vállalatok körében is. 

„Számos egyszerű gyakorlati lépés mellett fontos megjegyezni, hogy ennél átfogóbb szemléletre lesz szükség hazánkban az igazi áttöréshez. Egyre fontosabb lesz a munkavállalók képzése és az általános szervezeti elkötelezettség növelése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid és a hosszú távú célokhoz, de nagy segítséget jelentenek az olyan digitális fejlesztések is, mint például a termékszintű karbonlábnyom kiszámítása, illetve annak közlése vásárlók felé. Ez versenyelőnyt jelenthet a mind tudatosabb fogyasztók megnyerésénél is” – teszi hozzá Simon András energiahatékonysági szakértő. 

Kapcsolódó: 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn