Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza  

Az éves áresés nem meglepő, azt nagyban magyarázza a világpiaci energiaárak jelentős mérséklődése. Ez az árcsökkenés ugyanakkor a belföldi árakban még nem látszik, hiszen itt 7,8 százalékos növekedés történt. Ez elsősorban az energiaárakkal van összefüggésben. Ugyanakkor az éves alapú árcsökkenésből egyértelműen látható, hogy messze van már a tavaly augusztus–októberi időszak, amikor éves alapon több mint 40 százalékkal nőttek az árak. Éves alapon az árak emelkedését visszafogta a forint erősödése is, ez tehát egy hatékony eszköz az infláció letörésére. 

Milyen trendek várhatók? 

Egyelőre aggasztó a havi alapú árnövekedés: az előző két hónapban is nőttek az árak, 0,9, illetve 0,7 százalékkal, ez a drágulás most folytatódott, ami előbb-utóbb megjelenhet az inflációban is. Az árak emelkedése egyaránt jellemző volt a belföldi és az export értékesítésre: az előbbi árai havi alapon 1,7 százalékkal növekedtek, míg az utóbbié 1,6 százalékkal lettek magasabbak.  

A belföldi árak emelkedésében szerepe lehetett az újraéledő keresletnek is. Az ágazatokat tekintve kiugró, 19,9 százalékos volt a drágulás a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ágazatban, amit részben magyaráz az olajárak emelkedése, de szerepe lehetett benne a tranzitdíjak emelkedésének is. Az energiaigényes vegyipar árai szintén nőttek, 3,3 százalékkal. Csökkentek azonban az élelmiszeripar termelői árai, 0,9 százalékkal. 

EMBED: https://makronom.eu/2023/10/30/arfigyelo-immar-52-kategoriaban-lettek-olcsobbak-az-elelmiszerek/ 

Hogyan alakulhat az infláció hosszabb távon? 

A mostani havi alapú áremelkedés óvatosságra ad okot az inflációs folyamatok megítélése kapcsán, azonban még nem ér el kritikus szintet. Az izraeli háború esetleges tovaterjedése azonban újabb lökést adhat az olajárnak, ami széleskörben befolyásolja az inflációt és az ipari termelői árakat. 

A KSH-adatai részletesen 

2023 szeptemberében az ipari termelői árak átlagosan 2,5 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 7,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 7,5 százalékkal csökkentek. A nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő energiaiparban a belföldi értékesítési árak meghaladták az egy évvel korábbi szintet, miközben az exportértékesítési árak már jelentősen elmaradtak attól. Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni, egy év alatt történt erősödése is szerepet játszott. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 1,7, az exportértékesítési árak 1,6 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 1,7 százalékkal emelkedtek. 

Az adatok 2023 szeptemberében a 2022. szeptemberihez képest 

– A belföldi értékesítés árai átlagosan 7,8 százalékkal növekedtek 

– Ezen belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,3, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – részben a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében – 15,4 százalékos volt a drágulás. Az élelmiszeripar értékesítési árai 4,8 százalékkal emelkedtek. 

– Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 7,3, a beruházási javakat gyártókban 4,8, a fogyasztási cikkeket gyártókban 8 százalékkal nőttek az árak. 

– Az ipari exportértékesítési árak 7,5 százalékkal csökkentek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 1,2, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 58,8 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak.