Október utolsó napján jelent meg társadalmi egyeztetésre a fenntartható finanszírozást, valamint az egységes vállalati felelősségvállalást szolgáló ESG-törvény tervezete. Ahogyan azt a tervezet indoklása is részletezi, a törvény célja a nemzeti ESG-keretrendszer megalkotása a magyar gazdaság fenntartható fejlődése, az értékteremtő munka becsülete, a teremtett és épített környezet védelme, valamint az alapvető jogok és az emberi méltóság vállalati működésben betöltött szerepének további erősítése érdekében. Nem mellesleg pedig kiszámítható szabályokat alkot a vállalkozások számára a napjainkra túlburjánzó ESG-szempontú adatkérések világában.
Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója, ESG-szakértő
Az ESG-ről röviden
Az ESG (Environmental – azaz környezeti, Social – azaz társadalmi, Governance – azaz irányítási) mozaikszó olyan szempontrendszert jelöl, amelynek célja, hogy az egyes vállalkozások tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő külső szereplőknek (vevők, befektetők, finanszírozók) teljesebb képük legyen a szervezetről, illetve annak tevékenységéről.

Miért fontos ez a jogszabálytervezet a Magyarországon működő vállalatok szempontjából?
A fenntartható működés nemcsak minden egyes gazdasági szereplő jól felfogott érdeke, de egyre hangsúlyosabban megjelenő vevői elvárás is. Ezek az elvárások megjelennek a finanszírozók oldalán is, ami végső soron bármely nagyvállalat vagy éppen nagyvállalatnak beszállító középvállalat életében elvezethet oda: ha nem felel meg az úgynevezett ESG-szempontoknak, akkor eleshet a megrendelésektől vagy éppen drágábban finanszírozhatja működését, fejlesztéseit. Nyilván ennek a fordítottja is igaz lehet, vagyis a fenntarthatóság tekintetében jól teljesítő vállalatok több megrendelésre és kedvezőbb finanszírozási feltételekre számíthatnak.
Márpedig azt tényekkel alátámasztva bemutatni, hogy a vállalkozásunk fenntarthatóan működik, korántsem egyértelmű feladat. Könnyű elveszni a nemzetközi sztenderdek, minősítési módszertanok és változatos adatkérő űrlapok között. A Makronóm Intézet ESG-témában készített vállalati felmérésének eredményei alapján a megkérdezett vállalkozások vevőinek több mint az egyharmada már most is igényli az ESG-re vonatkozó adatszolgáltatást, többnyire eseti jelleggel. A vásárlók legtöbbször a környezeti pillérre vonatkozóan kérnek adatokat, innen is
kiemelkedik a hulladékgazdálkodással és az energiafogyasztással kapcsolatos információk fontossága;
a társadalmi és irányítási pillérekre vonatkozó információkat ma még a vevőknek is csak kis hányada igényli.
- ábra – ESG–adatszolgáltatás a vállalkozások körében

Forrás: Makronóm Intézet felmérése
Az üzletkötésekben, azaz a fontos üzleti döntések során is egyre inkább felértékelődik az ESG-jelentések megléte és a szempontrendszer alkalmazása: a vevők közel fele már figyelembe veszi az ESG-jellemzőket a beszállítók kiválasztásánál.
Az ESG-törvény tervezete alapján az állam a szabályozói környezet proaktív és tudatos alakításával világos felhasználói utat tesz lehetővé a magyarországi vállalatoknak az ESG-adatszolgáltatás során.
Készen állnak a hazai vállalatok az ESG-megfelelőségre?
A Makronóm Intézet kutatásában megkérdezett vállalkozásoknak már az egyötöde tervezi az ESG-re vonatkozó eljárások kidolgozását a következő időszakban, és csupán 17 százalékuk nem foglalkozik egyáltalán ilyen munkával, és nem is kíván törődni ezzel a következő egy évben. A legnagyobb kihívást eddig elsősorban épp a szabályozási nehézségek és bizonytalanságok, valamint az ESG-vel kapcsolatos korlátozott tudás jelentette. Az Országgyűlés általi elfogadása esetén ezen a helyzeten sokat javíthat az ESG-törvény. Az egyértelmű szabályok mellett kiemelt figyelem jut a szakmai felkészítésre, támogatásra is: a vállalkozásfejlesztési ügynökség (IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.) a kis- és középvállalkozások ESG-fenntarthatósági felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít, valamint képzéseket is szervez az ESG-tanácsadók számára a tervezet szövege alapján.
Mindeközben a tanácsadói piac minőségbiztosítása érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága akkreditálhatja a Magyarországon bejegyzett ESG-tanácsadókat. Ez a lépés nagymértékben erősítheti a bizalmat a vállalkozók és a tanácsadói piac szereplői között, hiszen csak a szakmai sztenderdeknek megfelelő cégek nyújthatnak ilyen szolgáltatást. Kiemelendő továbbá az online ESG-menedzsmentplatform létrehozása a fenntarthatósági célú adatszolgáltatás egyszerűsítése és könnyebb teljesíthetősége érdekében.
A törvénytervezet alapján a Magyarországon működő gazdasági társaságok világos szabályok mentén, átlátható módon, a megfelelő szakmai segítséget megkapva, digitális formában készíthetik el fenntarthatósági jelentéseiket és felelhetnek meg a vevői, illetve finanszírozói elvárásoknak.
Ezzel hazánk nemcsak proaktívan kezeli a fenntarthatóság kérdéskörét, hanem elejét veszi a nemzetközi ESG-minősítők és a brüsszeli bürokrácia túlterjeszkedésének is, védve a magyar vállalatokat az indokolatlan és túlzott terhet jelentő adatszolgáltatásoktól.
A Makronóm Intézet teljes ESG-kutatása ezen a linken érhető el.
Borítókép: shutterstock