napelemek szerelése társasház is jól jár vele fotó: Shutterstock

Társasházakban is érdemes lesz napelemet telepíteni!

Szerző: | 2023. november. 3. | Hazai, Zöldenergia, Zöldgazdaság

Az EU immár azt is támogatja, hogy akár társasházak és más kisebb energiaközösségek is létesítsenek napelemes kiserőműveket.

Zarándy Tamás, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének alelnökének írása a Makronómon

Az Európai Unió „Tiszta Energia Minden Európainak!” csomagjának átültetésével a magyar energetikai jogszabályokba is bekerültek az energiaközösségekre vonatkozó szabályozások alapelvei. Ez a korábbi egyirányú villamosenergia-ellátás kizárólagosságát – ahol a központi, nagy erőművek által termelt energiát a szállító és elosztó hálózatokon keresztül juttatták el a fogyasztóhoz – feloldotta, és lehetővé tette olyan fogyasztói csoportok összefogását, amelyek maguk állítják elő, tárolják, osztják és számolják el saját maguk között az energiát.  

Bár a részletszabályok kidolgozása még nem fejeződött be, vélelmezhető, hogy az első közösségi energiaellátási formációk néhány hónapon belül elindulhatnak. A kormányzat már dolgozik az ezt segítő szabályokon, a munkáját pedig az érintettek, többek között a MERSZ is segíti. 

A lakók maguk között is eloszthatják a termelt áramot 

A tervezett szabályozás lehetővé teszi, hogy a többlakásos épületek is részt vehessenek a napelemes megújulóenergia-termelésben, és az így megtermelt energiát az épületben lakók között osszák szét.  

A kormányzati rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően a lakosság kedvezményes áron kapja az energiát; a jelenlegi árkörnyezetben a lakosság 30-32 Ft/kWh + áfa árat fizet a villamos energiáért, amihez 50-80 Ft/kWh támogatást kap. Az államnak is érdeke tehát az energiaközösségek támogatása. 

A fentiekből következően a társasházi napelemek telepítésével az ott termelt energia nemcsak a lakók költségeit csökkenti, hanem – és a jelenlegi körülmények között lényegesen nagyobb mértékben – a költségvetését is, ezért kizárólag költségvetetési szempontok alapján is hasznos és megtérülő, ha a társasházi napelemek telepítését az állam támogatja. Modellvizsgálataink azt mutatják, hogyha az állam a Rezsivédelmi Alap legalább négyévnyi megtakarításának megfelelő támogatást nyújt, a társasházi napelemek telepítése vonzó beruházás lehet az érintett körnek.  

Magyarországon 110-120 ezer többlakásos épület található, így a társasházi napelemek telepítése kedvező kormányzati támogatás mellett egy újabb népszerű, karbonkibocsátást mérséklő szegmenst nyithat meg, amely ráadásul a költségvetési kiadások csökkentését is eredményezi. A jogszabályok véglegesítése mellett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) biztatására Szombathelyen a városi hőszolgáltató a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségével és a MERSZ-szel együttműködve két társasházban mintaprojektet kíván létrehozni, amely a későbbiekben egy országos roll-out kiindulópontja lehet. 

A napelemboom és következményei 

A 2000-es években indult európai napelemboom néhány évvel később Magyarországon is megkezdődött, majd 2015-től kezdve egyre gyorsabb üteművé vált. Az elérhető adatok szerint  

2023 első felében már közel 200 ezer fogyasztónak voltak napelemei, amelyeknek a beépített összes kapacitása 1,7 GW volt, amely a paksi atomerőmű kapacitásának a 85 százaléka. (lásd a lentebbi 1-2. ábrákat). A napelemek telepítése jelenleg is gyors ütemben folyik, iparági becslések szerint a háztartási méretű erőművek teljesítménye jelenleg, 2023 őszén már meghaladja a 2 GW-ot. 

A gyorsuló növekedést elősegítette a napelemek árcsökkenése, valamint a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) vonatkozó úgynevezett szaldóelszámolás biztosítása, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó az összes termelését és fogyasztását szaldósíthatja, vagyis az esetleges többlettermelését az adott éven belül elszámolhatja.  

Ábra 1. és Ábra 2. 

Eddig a társasházak kimaradtak a napelemboomból 

A napelem-forradalomból – megfelelő szabályozás hiányában – ugyanakkor kimaradtak a többlakásos épületek. Pedig jelentős társadalmi csoportról van szó, hiszen a magyar lakásállomány egyharmada többlakásos épületben található. Ez annak ellenére így van, hogy ezen lakóközösségek is igényelnék a megújuló energia használatát. 

A társasházak napelemes ellátását nehezíti, hogy a tetőn elhelyezett napelemek által termelt villamos energiát minden lakásba el kell juttatni, annak méréséről és elszámolásáról gondoskodni kell.  

A villamos energiára vonatkozó szabályok értelmében minden társasházi lakás és egyéb helyiség (albetét) külön fogyasztónak minősül, önálló elszámolással, amely az együttes ellátást – legalábbis eddig – megakadályozta. E szigorú szabály oldása az elmúlt években kezdődött meg. 

Mit tett az ügyben az EU? 

A „Tiszta Energia Minden Európainak!” elnevezésű csomagot az Európai Unió 2016-ban hirdette meg, majd ennek keretében dolgozták ki a villamosenergia-irányelv módosítását, amelyet a tagállamoknak 2021-től kell alkalmazniuk. Az új szabályok – többek között – bevezették az energiaközösségek, a termelő-fogyasztók és az aggregátorok fogalmát. Ez a korábbi egyirányú villamosenergia-ellátás kizárólagosságát – ahol a központi erőművek által termelt energiát a szállító és elosztó hálózatokon keresztül juttatták el a fogyasztóhoz – feloldotta, és lehetővé tette olyan fogyasztói csoportok létrehozását, amelyek maguk állítják elő, tárolják, osztják és számolják el saját maguk között az energiát. A jogszabály azt is előírja, hogy  

az így létrejövő energiaközösségek használhatják a közcélú villamosenergia-hálózatot, illetve továbbra is vételezhetnek a hagyományos ellátási láncokon keresztül. Ennek azért van jelentősége, mert a közösség tagjai így akkor sem maradnak áram nélkül, ha a pillanatnyi termelésük kevesebb, mint a fogyasztási igényük.  

Hogyan alakul a magyar szabályozás? 

A magyar villamosenergia-törvény az uniós szabályokat 2021. január 1-jétől átültette, azonban a részletszabályok kidolgozása nem történt meg. Az eredeti elképzelés az volt, hogy – tekintettel az energiaközösségi működés merőben újszerű jellegére – úgynevezett szabályozási tesztkörnyezet hoznak létre, ahol ellenőrzött körülmények között kipróbálják az új formációk működését, és amely elképzelések életszerűségét a gyakorlat igazolta, az ott kialakított jó gyakorlatot jogszabályokba illesztik. Az energiaközösségi gyakorlat tesztelésére az NKFIH pályázatot írt ki, amelyen hét nyertest hirdettek az ország különböző pontjain. A pályázati nyertesek és egyéb, az energiaközösségek létrehozásában érdekelt szervezetek az együttes fellépés érdekében létrehozták érdekképviseleti szervezetüket, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségét.  

A szabályozási munka ezzel elindulhatott, a MERSZ a villamosenergia-ipari társaságokkal és az energetikáért felelős minisztériummal együttműködve első körben kidolgozta a többlakásos épületek közösségi mérésének és elszámolásának módszertanát. 

Hogyan működik a társasházi villanyszámla-csökkentés? 

Egy társasház közösségi energiafelhasználása technikailag többféleképpen kialakítható. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy a társasház tetején elhelyezett napelemek termelését egy villanyórán keresztül csatlakoztatják az épület főelosztó vezetékére, illetve a főelosztó vezeték és a közcélú hálózat határára még egy, úgynevezett kontrollmérőt helyeznek el. Az egyes lakások, egyéb albetétek mérői megmaradnak. Az összes mérő egyidejű leolvasásával megállapítható, hogy az épületben az adott időszakban felhasznált villamos energiából mekkora mennyiség származik a napelemes termelésből, illetve a közcélú hálózatból.  

„Rezsicsökkentési” elszámolás a lakók között 

Az egyes lakók közötti elszámolás egyelőre a lakóközösség által elfogadott és rögzített módszertan alapján történik. Ennek alapja lehet az albetétek nagysága, a hozzájárulás aránya a napelemek telepítéséhez,, de bármely más elvet is lehet alkalmazni. A megtermelt áram felosztása első körben az adott lakásra eső megtermelt mennyiség szerint történik. Abban az esetben, ha az adott lakás az adott időszakban kevesebb villamos energiát fogyasztott, mint amennyi a napelemes termelésből ráesik, a megmaradó részt a többi lakás között fel lehet osztani, az átadott villamos energia értékével a lakók egymás között elszámolnak. 

Jó lenne az okosmérés mielőbbi bevezetése 

Az elosztás egy finomabb, szofisztikáltabb, ám némileg költségesebb módja, ha minden lakás fogyasztásának mérésére okosmérővel kerül sor, hiszen ebben az esetben az elszámolások a villamosenergia-iparban megszokott, negyedórás ütemben történhetnek. (3. ábra) 

3. ábra A társasházi napelemes termelés megosztásának modelljei 

Ez a módszer lehetőséget teremthet arra is, hogy a fogyasztók az egyes berendezéseik – például hőszivattyúk, hűtő-fűtő klímák és hasonló nagy fogyasztóik – működtetését ahhoz igazítsák, hogy az adott negyedórában termel-e a háztetőn lévő napelem, így optimalizálva a megújuló energiából származó fogyasztásukat. 

A többlakásos épületek napelemes ellátását korábban az is akadályozta, hogy a társasházi törvény alapján az épületek tetejére elhelyezett napelemekhez a társasházi tulajdonosok egyhangú szavazatára volt szükség. Egy tavalyi jogszabály-módosítás következtében ez mára úgy változott, hogy  

ma már egyszerű szavazattöbbséggel megszavazható a napelem-telepítés.  

A szabályok kedvező változásának hatásra úgy tűnik, hogy a társasházi közösségi energiafelhasználás elől az akadályok hamarosan elhárulnak. A jogi lehetőségen túl azonban érdemes megvizsgálni a társasházi energiaközösségek gazdaságosságát is.  

A rezsiszabályok tavalyi módosítása 

A 2022. augusztus 1-jétől a lakossági villamosenergia-árak úgy változtak, hogy a lakosság átlagfogyasztásáig maradt a rezsicsökkentett ár, az e feletti fogyasztás ára azonban jelentősen emelkedett. A kedvezményes ár évi 2523 kWh fogyasztásig alkalmazható. A társasházi lakások átlagfogyasztása ennél alacsonyabb, a panelépületek esetén ez kevesebb mint 1800 kWh/év, a hagyományos falazatú épületeknél pedig mintegy 2000 kWh/év átlagosan, vagyis az itt élők döntő többsége nem lép át a magasabb árkategóriába. Ez természetesen kedvező a társasházban élőknek, de azt is jelenti, hogy a napelemes fejlesztés egy lassabban megtérülő beruházás az itt lakók számára. A helyzetet tovább nehezíti, hogy egy társasház fogyasztói számára a megújuló energiával történő ellátás költségesebb is, mint egy családi ház estén, mert többletberuházások vannak (pl. több mérő felszerelése szükséges), valamint a megosztás elszámolásának is lehet némi folyóköltsége. 

napelemek szerelése társasház is jól jár vele fotó: Shutterstock
Napelemek szerelése – társasház is jól jár vele (illusztráció) fotó: Shutterstock

Támogatási lehetőségek itthon, német és olasz példák 

A leírtak alapján a MERSZ álláspontja szerint is érdemes megvizsgálni a társasházi közösségi fogyasztás támogatásának lehetőségét, amelyre Nyugat-Európában is találunk előremutató példákat.  

Németországban az úgynevezett Mieterstrom (bérlői áram) elnevezésű módszer terjedt el, amelynek keretében a társasház által termelt és elfogyasztott villamos energia után 20 évig árkiegészítés jár. 

A magyar gyakorlattól eltérően itt azt ösztönzik, hogy a fogyasztók saját maguk használják fel az általuk megtermelt energia minél magasabb hányadát. Ez a támogatási gyakorlat nagyobb kedvezményt ad a kisebb rendszereknek, így ösztönözve az optimális telepítési méretet. Ezzel a módszerrel a hálózatba visszatáplált energia mennyisége csökkenthető, kevésbé lesz igény a hálózati kapacitások bővítésére, hiszen ők is – a magyarországi helyzethez hasonlóan – küzdenek a hálózati szűkületek feloldásával. 

A német árkiegészítés mértéke a beépített teljesítménytől függ: 3,48 eurócent/kWh jár 10 kWp alatti, 3,23 eurócent/kWh 10 és 40 kWp közötti, illetve 2,18 eurócent/kWh 40 és 100 kWp közötti rendszereknél. Hasonló elvet alkalmaznak Olaszországban is: a társasházi fogyasztásról, valamint a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó közösségekről szóló 8/2020. sz. törvény értelmében a társasházak a termelt és elfogyasztott villamos energia után 20 évig 10 eurócent/kWh árkiegészítést kapnak. 

Sajátos hazai körülmények: a rezsivédelem 

Az itthoni gyakorlat kialakítása során a nemzetközi tapasztalatokon túl érdemes még egy speciális magyar körülményt figyelembe venni: a rezsitámogatásra gyakorolt hatásokat. A 2023-as költségvetés a Rezsivédelmi Alap kiadásaira 2610 milliárd forintot irányzott elő a tavalyi év végén, amely az államháztartás központi alrendszere kiadási főösszegének (39 758 milliárd forint) a 6,6 százaléka.  

Ez a hatalmas összeg jelentősen korlátozza az egyéb célokra fordítható közkiadásokat, ezért alapvető nemzetgazdasági cél a Rezsivédelmi Alap kiadásának csökkentése. 

Hogyan működik a rezsivédelem? 

Az általános célú támogatott lakossági villamos energiáért a lakosság mintegy 30-32 Ft/kWh + áfa árat fizet, amihez 50-80 Ft/kWh támogatást kap a piaci árak függvényében. (Lényeges, hogy a lakossági villamosenergia-árban a Rezsivédelmi Alapból nyújtott kedvezményen túl további árkedvezmények is érvényesülnek. Ezek közül a legfontosabb, hogy az atomerőmű nyomott áron ad át erre a célra áramot, ami nyereség- és osztalékfizetés-kiesést jelent az állami cég számára. Ezen túl a lakossági költségeket az ipari árszabások is keresztfinanszírozzák.) Földgáz esetében a támogatott lakossági nettó ár kb. 100 Ft/m3, amihez a támogatás az aktuális piaci árak függvényében 150–500 Ft/m3

A kormányzat is nyerne a társasházi napelem támogatásával 

A fentiekből következően a társasházi napelemek telepítésével az ott termelt energia nemcsak a lakók költségeit csökkenti, hanem – és a jelenlegi körülmények között lényegesen nagyobb mértékben – a költségvetés terheit is, ezért kizárólag költségvetetési szempontok alapján is hasznos és megtérülő, ha a társasházi napelemek telepítését az állam támogatja. Államháztartási szempontból pedig különösen kedvező lehet az a megoldás, ha a támogatások EU-forrásból származnak, hiszen így úgy érhető el költségcsökkenés, hogy az a költségvetés számára terhet nem jelent. 

Napelemek egy társasházon Nyugat-Európában – fotó: Shutterstock

Konkrét vizsgálat: egy 20 lakásos társasház példája 

A társasházi napelemek telepítésére konkrét vizsgálatot is végeztünk négyszintes, lapos tetős, 20 lakásos épületre vonatkozóan, ahol a lakások villamosenergia-fogyasztása 1000 kWh/év, a hőellátást pedig házközponti gázkazán biztosítja. A telepített napelem teljesítménye 20 kWp. A napelemes termelésből a közvetlen villamosenergia-felhasználás 33 százalék, a további termeléssel földgázt váltunk ki fűtőpatronnal, összesen 1500 m3/év mennyiségben.  

A beruházási költségét 8,5 millió forint + áfa összegben határoztuk meg, az üzemeltetési költség 180 000 forint/év. Állami támogatásként a Rezsivédelmi Alap 4 éves megtakarításával számoltunk, amit 10 éves kamatmentes kölcsön egészít ki. Ennek eredményképpen a lakossági fogyasztók éves megtakarítása a futamidő alatt 6927, a futamidő után 14 708 forint/év. Az állami rezsivédelmi alap megtakarításának az éves mértéke 90 934 forint/év. 

Magyarországon több mint 110 ezer többlakásos épület található, így a társasházi napelemek telepítése kedvező kormányzati támogatás mellett egy újabb népszerű, karbonkibocsátást mérséklő szegmenset nyithat meg, amely ráadásul a költségvetési kiadások csökkentését is eredményezi.  

Fontos újra kiemelni: a társasházak egy részére nem, vagy csak korlátozottan lehet napelemet telepíteni.

Egyrészt ezt sok település belső részein városképi okokból tiltják, másrészt egyes épületek tetőzetének a műszaki állapota nem teszi lehetővé a telepítést. Ennek ellenére óriási potenciálról van szó, amit mindenképpen érdemes minél alaposabban kihasználni. 

Az elméleti alapok megteremtésén túl az első gyakorlati lépés is megtörtént: a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal biztatására Szombathelyen a városi hőszolgáltató a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségével és a MERSZ-szel együttműködve két társasházban mintaprojektet kíván létrehozni, amely a későbbiekben egy országos roll-out kiindulópontja lehet. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn