A tárcavezető beszédet mondott a világ egyik legnagyobb rendezvényén, a hatodik Kínai Nemzetközi Import Expo keretében, Sanghajban. 

Előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország elutasítja a blokkosodást támogató politikákat, hazánk a békére, az együttműködésre és az összekapcsolódásra törekszik nyugat és kelet között. 

A miniszter kiemelte: büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a kínai üzleti befektetések első számú célpontja Közép-Európában. A keleti nyitás sikerét pedig az mutatja, hogy

2023-ban a külföldi tőkebefektetések (FDI) már több mint egyharmada (34 százaléka) érkezik hazánkba keleti országokból,

miközben ez 2010-ben 10 százalék alatt volt. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország most építi ki a teljes elektromosautó-gyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromos töltőket és teljes autókat. 

Nagy Márton véleménye szerint a jelenlegi 100 milliárd eurós teljes FDI-állomány 2030-ra akár megduplázódhat. 

Miért előnyös számunkra a külföldi tőkebefektetés? 

Először is makroszinten jelentősen emelkednek a beruházások, a termelés és az ország külkereskedelme. 2030-ra az export GDP-arányos mértéke elérheti a 100 százalékot, miközben az exportkomplexitásunk továbbra is a világ élvonalába tartozhat – mindez segít abban, hogy az évtized végére elérhetjük az uniós fejlettség 90 százalékát. 

Másodszor pedig mikroszinten, a magyar vállalatok fejlődése számára az FDI multiplikativ hatása jelentős mind horizontális, mind vertikális hatás tekintetében. A horizontális integráció a K+F-tevékenység összekapcsolódását, egyetemi együttműködéseket, tudományos és innovációs parkokat jelent, míg a vertikális a beszállítói láncokon keresztül ad lehetőséget a hazai cégeknek arra, hogy új, modern technológiákat megismerve minél feljebb lépjenek – részletezte a miniszter. A kormány célja, hogy egyre több Tier1-es, azaz legmagasabb szintű magyar beszállító legyen a hazánkban működő gyárak ellátási láncaiban. 

Harmadszor: a nagyobb kereskedelmi aktivitás lökést adhat a logisztikai ágazatnak. A logisztikai szektor jelenleg a GDP 5 százalékát adja, amit 10 százalékra kell növelni az évtized végére. Fontos, hogy a Magyarországon előállított árukat hazai fuvarozók szállítsák el. 

Az FDI bevonzásának feltételei

A tárcavezető megállapította, hogy az FDI töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának három előfeltétele van.

Tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, elegendő és olcsó energiát, emellett megfelelő létszámú és képzettségű munkaerőt szükséges biztosítanunk. 

A miniszter szerint az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) jelenleg a világpolitika legátfogóbb projektje. Nagy Márton kiemelte, hogy bár vannak közös kiemelt beruházások, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal, ennek ellenére a BRI-hez tartozó infrastrukturális fejlesztések terén a hazai részvétel más országokkal összehasonlítva alacsony. Magyarországnak érdemes növelnie a BRI alá tartozó infrastrukturális projektek nagyságát annak érdekében, hogy az erős kínai FDI-beáramlásnak köszönhető termelés és kereskedelem akadálymentesen megvalósuljon. 

Az Expó kapcsán Nagy Márton tárgyalást folytatott az ICBC, azaz a világ legnagyobb bankjának vezetőivel. A megbeszélésen ismételten hangsúlyozta, hogy

Magyarország nem csak a nyugati és keleti tőke, valamint csúcstechnológia gazdasági találkozási pontjává, hanem regionális pénzügyi központtá is kíván válni.

A kormány – tekintettel arra, hogy az ICBC már ma is jelentős üzleti tevékenységet folytat Magyarországon – elkötelezett abban, hogy a bank fióktelepet nyisson Magyarországon. 

A miniszter kiemelte, hogy a magyar–kínai kapcsolatok jelentősen fejlődtek az elmúlt időszakban, hiszen legutóbb október közepén járt magas szintű delegáció Kínában, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével több együttműködési megállapodás aláírására is sor került, köztük az ICBC-vel is. 

(Címlapfotó: Shutterstock)