Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Audi Hungaria 30 éves jubileumi rendezvényén és új elektromotor-gyáregységének termelésindításán vett részt Győrben.
A tárcavezető kijelentette, hogy jelenleg a külföldi működő tőke, azaz az FDI állománya 100 milliárd eurót tesz ki Magyarországon, és a kormány célja az, hogy ezt 2030-ra megduplázza. Az FDI-állomány növelésében a nyugati és keleti tőke szerepe egyaránt fontos, így
hazánk arra törekszik, hogy találkozási, összekapcsolódási pont legyen a legfejlettebb nyugati és keleti technológia számára.
Ennek következtében 2030-ra az export GDP-arányos mértéke elérheti a 100 százalékot, miközben az exportkomplexitásunk továbbra is a világ élvonalába tartozhat. Mindez hozzájárul, hogy az évtized végére elérjük az uniós fejlettség 90 százalékát.
Az FDI töretlen bevonzásának, az erre alapuló sikeres gazdaságpolitikának három előfeltétele van: elegendő és olcsó energia a termeléshez, megfelelő létszámú és képzettségű munkaerő és nem utolsósorban az infrastruktúra további fejlesztése.
- A jelenlegi 44 TWh-ról 2030-ra 64 TWh-ra fog emelkedni az ország áramfogyasztása. Az energia trilemmát fel kell oldani, elegendő, olcsó és zöldenergiára van szükségünk. Meg kell építeni Paks 2-t és gyorsítani kell a napelemek telepítését. Ezzel párhuzamosan szabályozói és adóoldalról támogatni szükséges a lakossági és az ipari méretű vállalati tárolókapacitások – az úgynevezett Battery Energy Storage System – kiépítését.
- További új munkavállalókra van szükség, amit elsősorban a hazai aktivitási arány növelésével, azaz többek közt a fiatalok erőteljesebb bevonásával kell elérni. A kormány elvi döntése, hogy amíg a hazai álláshelyeket magyar munkaerővel be lehet tölteni, addig magyar munkaerőt kell alkalmazni. Hazánkban harmadik országbeli állampolgár csak meghatározott céllal és meghatározott ideig tartózkodhat. Ezt fogja szolgálni az új, szigorúbb hazai szabályozás is.
- Végül kulcskérdés az előállított áruk szállítása. A logisztikai lehetőségek kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, így autópálya-építésekre, vasútfejlesztésekre, a légi szállítmányozás megerősítésére és a vízi szállítmányozás bővítésére van szükség. Ennek eredményeként a GDP 5 százalékáról 10-re emelkedhet a logisztikai szektor hozzáadott értéke.
A járműipar a hazai növekedés motorja, a 2010-ben meghirdetett munkaalapú társadalom és újraiparosítás egyik alapvető területe. A szűken vett autóiparban jelenleg közel 100 ezer foglalkoztatottról beszélhetünk, a tágabban értelmezett járműiparban ezzel szemben a 150 ezret is elérheti ez a szám.
Középtávon a magyar járműipar teljesítménye, vagyis a GDP-arányos termelési értéke a GDP 30 százalékát is megközelítheti a jelenlegi közel 20 százalékról, ami relatív ipari nagyhatalomként, regionális ipari középhatalomként tüntetné fel az országot.
Kijelenthető, hogy az export- és beruházásvezérelt magyar gazdaság meghatározó húzóerejévé mára a járműgyártás és a high-tech akkumulátorgyártás lépett elő, amely szerves része a hazai gazdaságnak. A következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet az ágazatba, amivel 20 ezer új munkahely létesülhet – áll a sajtóközleményben.
A járműipar jövőjét az elektromos autók jelentik, ebből az is következik, hogy high-tech akkumulátorgyártás nélkül nincs fenntartható gépkocsi-előállítás. Magyarország most építi ki az elektromosautó-gyártáshoz kapcsolódó teljes ökoszisztémát, amelyben a keleti és nyugati cégek közösen állítanak elő elektromos motorokat, akkumulátorokat, napelemeket, elektromos töltőket és teljes autókat. Ilyen lesz Magyarországon az Audi is, amely az elektromos motorok után az évtized második felére már elektromos gépkocsikat is előállít.
Az Audi elmúlt 30 évben folytatott tevékenysége egyszerre járult hozzá a magas hozzáadott értékű gazdasági teljesítmény növeléséhez és a munkahelyek megvédéséhez. Az elmúlt 30 évben a vállalat és a magyar állam közösen épített fel egy olyan ökoszisztémát, amely példaértékű, hiszen hazánkban létesült a világ legnagyobb motorgyára és itt készülnek az autógyártás csúcsmodelljei is. Magyarország eddig 60 milliárd forinttal támogatta a cég beruházásait, a munkahelyteremtést. A vállalat 12 ezer családnak biztosít megélhetést, magyarországi szolgáltatói és beszállítói révén nagyjából 50 ezer szakembernek ad munkát, miközben hazánk exportteljesítményének nagyságrendileg 8 százalékát biztosítja.
Jelenleg az Audi további 54 millió eurós (20 milliárd forint) összesített értékű projektet tervez az idén, és kéri az állam támogatását a zöldátállás jegyében. Az állam vizsgálja ezt, és nyitott a projektek támogatására. Idetartozik 3500 munkavállaló átképzése a megvalósuló zöldberuházások érdekében, a szén-dioxid-lábnyom drasztikus csökkentése, az elhasznált akkumulátorok újrahasznosítása, Győr bácsai szennyvíztelep szennyvíz-újrahasznosítása, a gyár hőveszteségének optimalizálása.
A gazdaságfejlesztési miniszter a kormány nevében köszöntötte a 30 éves Audit, és kijelentette, hogy a további FDI-beáramlást miden eszközzel támogatja. Ahogy eddig, úgy az Audi a jövőben is hozzájárul az FDI növekedéséhez, így ahhoz is, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi tőkebefektetések állománya.
Borítókép: MTI/Bodnár Boglárka

