Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza   

A szeptemberi – és összességében a harmadik negyedéves – ipari termelési adatok felemás képet mutatnak. Éves alapon az ágazat termelését továbbra is jelentős, 7,3 százalékos csökkenés jellemezte szeptemberben. Ebben azonban szerepet játszik a magas bázis – az ipari termelés tavaly szeptemberben érte el történelmi csúcsát. Továbbra is igaz ugyanakkor, hogy az egyes ágazatok kibocsátása jelentős eltéréseket mutat: az exportra termelő ágazatok több esetben növekedni tudtak (például járműgyártás, villamos berendezés gyártása), amiben elsősorban a beruházások termőre fordulása játszik szerepet. Ezzel szemben a belföldi felhasználásra termelő ágazatok (például élelmiszeripar) az alacsony belső kereslet miatt kevesebbet állítanak elő, mint egy évvel korábban – természetesen a magas árak miatt ezeket a cégeket sem kell félteni. 

A negyedéves adatok alapján biztatóbb a kép

Kedvező hír, hogy havi alapon 1,2 százalékkal növekedett a termelés. Ez önmagában még nem jelent trendfordulót, hiszen az előző hónapban itt csökkenésről számolt be a KSH, de 

a negyedéves termelési adatokat nézve már biztatóbb a kép: a harmadik negyedévben az ipar termelése 1,7 százalékkal haladta meg az egy negyedévvel korábbit, azonban az egy évvel korábbitól 4,9 százalékkal elmaradt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipar a harmadik negyedévben hozzájárulhatott a gazdasági növekedés beindulásához, éves alapon ellenben visszahúzta a teljesítményt. 

Mi várható az ipari termelés terén? 

A következő időszakban az ipari termelés fokozatosan indulhat be, ehhez ugyanakkor szükség van a belső kereslet helyreállítására. Paradox módon bár azt gondolnánk, hogy a gyenge forint jó az iparnak, ez ezekben a hónapokban megdőlni látszik: a forint a tavalyinál erősebb, mégsem az exportra termelő vállalkozások szenvednek, hanem a belső piacra termelők a magas infláció miatti alacsony kereslet eredményeként – ebben pedig jelentős szerepe van a forint korábbi gyengülésének.  

Külső keresleti kockázatok az ipari termelésre nézve 

Ugyanakkor az ipari termelés kapcsán érdemes felhívni a figyelmet a külső kereslet okozta kockázatokra: nemcsak a magyar, de a német ipar teljesítményével is problémák vannak. Németországban a termelés havi alapon 1,4, míg éves alapon 3,7 százalékkal mérséklődött szeptemberben, itt a harmadik negyedéves adat is 2,1 százalékos visszaesést mutat a második negyedévhez képest.  

Pozitív jelek és jövőbeli kockázatok 

Ami kedvező lehet, az a beruházások alakulása: bár nemzetgazdasági szinten a beruházások csökkennek, ezt leginkább az állami beruházások visszaesése okozza, az ipari beruházásoknál a probléma jóval kisebb. Kérdés ugyanakkor, hogy a beruházások termőre fordulása idején lesz-e elegendő munkaerő, vagy azt a vállalkozások egymástól (elsősorban a kisebbektől) szívják el, és így az invesztíciók hatása a vártnál kisebb lesz. 

A KSH friss ipari termelési adatai részletesen 
– 2023 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal csökkent. 
– A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023 augusztusához mérten 1,2 százalékkal nőtt. 
– A legnagyobb súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártása bővült, ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene. 
– Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 4,9 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában. 
– A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal emelkedett.  

Címlapfotó: MTI