A szervezők abból az alapvetésből indultak ki, hogy a kisebb kkv-k közül a digitalizációra sokan még mindig úgy tekintenek mint a jövő lehetőségére. Pedig van, aki máris lemaradt. Egyes kiemelt hazai ágazatok szakemberei szólaltak fel, tekintették át azt, hogy hol tartanak a digitalizáció terén az olyan ágazatok szereplői, mint például az élelmiszeripar, a vendéglátás, a mezőgazdaság, az építőipar, a képzési szektor vagy éppen a pénzügyi illetve információtechnológiai kisvállalatok, vállalkozások. 

A rendezvényre meghívást kapott a legtöbb hazai felsőoktatási intézmény, az ágazatok képviselői és képviseletei, továbbá azok a hallgatók, akik az adott területek valamelyikével foglalkoznak. 

Gulyás József, a KKVHÁZ elnökének köszöntőjét követően Halász Rita, a Blockchain Magyarország Egyesület alelnöke beszélt a digitalizáció fontosságáról. Utána Kelemen Csaba, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Vállalati Technológiák és IKT Iparág Fejlesztési Osztály főosztályvezetője tartott rövid előadást, melyben többek közt arról is beszélt, hogy olyan, a nemzetgazdaság számára fontos ágazatokban, mint például a turizmus, a logisztika vagy éppen az építőipar, kifejezetten sok még a teendőnk a digitalizáció terén.  

Németország példáját hozta, ahol már az ácsoknak is kell alapfokú drónkezelői vizsgát tenni, illetve egy asztalos szakember is vizsgázik 3D-grafikai tervezésből, hiszen a megrendelőknek digitálisan is meg kell tudni mutatni a tervezett munkáját.

A főosztályvezető rámutatott, hogy a digitális fejlettséget mérő uniós index, a DESI (hivatalos nevén a digitális gazdaság és társadalom indexe) kkv-k digitalizációs szintjét mérő mutatói terén is a 24-25. helyezettek vagyunk, éppen ezért elengedhetetlenek az olyan kormányzati kezdeményezések, mint a Vállalkozz digitálisan! Modern Vállalkozások Programja, amelynek a folytatását is tervezik. Jelentős kihívásként említette azonban az emberi tényezőt, a vállalkozások nyitottságát, pontosabban ennek, illetve a motivációk hiányosságait. Az említett mintaprogram 48 milliárdnyi forrásából ugyanis csak annak mintegy negyedét sikerült korábban kiosztani, azaz a várnál kevésbé lett népszerű a kezdeményezés. Konkrétumként egy pizzéria is szóba került, ahol még Excel-táblát sem vezettek arról, hogy mely típusok nem fogynak, és amikor ezt az egyszerű lépést megtették, azaz kivezették a nem keresett termékeket és bevezettek néhány népszerűbbet, hamarosan 25 százalékos árbevétel-növekedést sikerült elérniük.  

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály főosztályvezető-helyettese a hivatal hosszú évekre visszanyúló digitalizációs munkáját mutatta be, illetve   

felvillantotta azt az új informatikai fejlesztést, amely az áfabevallást egyszerűsítheti le jelentősen, várhatóan már a 2024-es esztendőtől.

Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke saját adótanácsadó vállalkozásuk példáját hozta, ahol modern eszközökkel sikerült pár nap leforgása alatt, lényegében nagyon kevés pénzből egy félig automatizált rendszert kialakítani. Az e-mailek manuális megválaszolása helyett a kriptoadózás rejtelmei iránt érdeklődőket egy Discord-csatornára terelték egy online kérdőíves megoldással. Őket is meglepte azonban, hogy rövid idő leforgása alatt több mint kétezer fős közösség alakult ki ezen a felületen. Itt egyre inkább már egymásnak adnak tanácsokat az ügyfelek, és a kriptoadózás alapvető szabályait, lehetőségeit is megvitatják. Ezt követően Kalocsai Kornél és kis csapata már nem kell, hogy heti egy teljes munkanapot sablonjellegű válaszok megírására fordítson. A modern, sokszor ingyen vagy akár olcsó előfizetés ellenében elérhető megoldásokkal sok idejük felszabadult, hogy az összetettebb ügyek, ügyfelek igényeivel, lehetőségeivel foglalkozzanak.   

Ezt is ajánljuk a témában: 

Címlapfotó: Shutterstock