Kína először zárt veszteséges negyedévet a külföldi közvetlen beruházások (FDI) terén a költségvetési adatok alapján – jelentette hétfőn a Reuters. Peking a hiányt elsősorban a nyugati kormányok kockázatcsökkentő stratégiája következtében megnövekedett tőkekiáramlási nyomásnak köszönheti.
Az első deficites negyedév
A közvetlen befektetési kötelezettségek – a közvetlen külföldi tőkebefektetések széles körű mérőszáma, amely magában foglalja a külföldi vállalatok Kínában visszatartott nyereségét is – az előzetes fizetési mérlegadatok szerint 11,8 milliárd dolláros hiányt mutattak a július–szeptemberi időszakban – írja a Reuters.
Ez az első veszteséges negyedév 1998 óta, amióta az ázsiai ország külföldi devizakezelője rendszerezi az adatokat.
Ez jelentős mértékben köszönhető a nyugati államok kockázatkerülő magatartásának csakúgy, mint a kedvezőtlen kínai kamatlábaknak.
A Reuters kiemeli a Goldman Sachs véleményét, amely szerint a Kínába irányuló FDI-k egyik gyengesége abban rejlik, hogy a multinacionális vállalatok repatrializálják, vagyis hazatelepítik a bevételeiket. A pénzügyi központ elemzői úgy vélik, a hosszabb távon jelentkező alacsonyabb kínai kamatlábbakkal szemben más államokban a rövidebb távon magasabb kamatlábak jellemzők, ezért – úgy tűnik – a tőkekiáramlás tovább fog fokozódni.
Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics kínai gazdasággal foglalkozó vezető elemzője szerint a nagy kamatkülönbség „arra készteti a cégeket, hogy kivonják az üzleti hasznot az országból”. Ugyan a szakember kevés bizonyítékot lát arra, hogy a külföldi vállalatok kínai jelenléte – összességében – csökkenne, szerinte
„legalább középtávon vagy azon túl a növekvő geopolitikai feszültségek nehezíteni fogják, hogy Kína bevonzza a külföldi tőkebefektetéseket, amelyek inkább a Nyugattal barátságosabb viszonyt ápoló feltörekvő piacokat fogják előnyben részesíteni”
– idézi a Reuters.
A külföldi tőke kiáramlása miatt az ázsiai ország alapegyenlege – amely magában foglalja a folyó fizetési mérleg és a közvetlen befektetések egyenlegét, és stabilabb, mint a volatilis portfólióbefektetések – 3,2 milliárd dolláros hiányt könyvelt el, ami a második negyedéves hiányt jelenti.
Határozott lépésekre van szükség a bankok és illetékes hatóságok részéről
„Figyelembe véve azokat a kibontakozó folyamatokat, amelyek végső soron nyomás alá helyezhetik a jüant, hosszú távú stratégiai választ várunk a kínai hatóságoktól” – idézi a Reuters Tommy Xie, a Kínai Tengerentúli Bankvállalat „Nagyobb Kína Kutatóközpont” igazgatójának az írását.
A jüan belföldi kereskedelme októberben szintén rekordalacsony szintet ért el a dollárral szemben, ami rávilágított a hatóságok fokozott erőfeszítéseire a jüaneladások megfékezésére. – derül ki a hivatalos adatokból.
Xie az anticiklikus beavatkozások folytatására számít a kínai központi banktól – erős aktivitással a jüan napi stabilizálását és külföldi fizetőképességének kezelését illetően – annak érdekében, hogy a számos nehézség ellenére megerősítsék a valutát.
A legfrissebb adatok szerint a dollárral szembeni szárazföldi jüankereskedelem volumene októberben rekordalacsony, 1,85 ezer milliárd jüanos (254,05 milliárd dollár) szintre esett, ami 73 százalékos csökkenés az augusztusi szinthez képest. A Kínai Népbank a valutakereskedelem korlátozására és az ügyfelek váltástól való visszatartására (a jüan–dollár viszonylatban) kéri a vezető kínai bankokat, tudta meg a Reuters.
A Goldman Sachsra hivatkozva a hírügynökség felhívja a figyelmet arra is, hogy szeptemberben a devizakiáramlás mértéke 75 milliárd dollárra nőtt Kínában, ami 2016 óta a legmagasabb havi érték.
Címlapfotó: Shutterstock