Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Ez év szeptemberében a külkereskedelmi termékforgalom fő számai kedvezően alakultak. Az első becslés alapján az export euróban számított értéke 5,1, míg az importé 19,4 százalékkal csökkent,

azaz az egyenleg az egy évvel korábbi 813 millió euró hiány után 1263 millió euró többletet mutatott.

A többlet az előző két hónapban mértnél kedvezőbb, ami a szezonális hatásokból is következik (gyárak nyári leállása), azonban a júniusitól elmarad. 

Az energiaárak hatása  

Ez az az időszak, amikor az euróban számított érték nem ad elegendő támpontot a volumenindexhez, hiszen az árak jelentős változáson mentek át ebben az időszakban. A bázisidőszakban az energiaárak számottevően megugrottak, ami az importot és az exportot érdemben megdrágította, de – tekintettel hazánk importkitettségére – a behozatalt nagyobb mértékben.  

Már csökkentek az árak is 

A bázisidőszakban a behozatal euróban számított árindexe augusztusban +26, míg szeptemberben +23,3 százalék volt, az exporté pedig +14, illetve +12 százalék. Ezzel szemben az importoldalon az idén augusztusban 12 százalékkal, az exportoldalon pedig 2,2 százalékkal csökkentek az árak. Amennyiben szeptemberben az árindexek az előző havival megegyezően alakultak, az azt jelenti, hogy az import visszaesését az export stagnálása kísérhette.  

Forintárfolyam és belső kereslet 

Az exportra termelő ágazatok tehát továbbra is állják a sarat,

a tavalyinál erősebb forintárfolyam nem fogja vissza tevékenységüket. Az alacsony belső kereslet azonban visszahúzza az importot. Ez végső soron a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős javulását eredményezi.

A külkereskedelmi adatok alapján a folyó fizetési mérleg tavalyi nagymértékű, 8 százalékot meghaladó hiánya az idén akár többletbe is válthatna, de az első félévben a profit-húzta infláció nyomán megnövekedett jövedelemkiáramlás ezt megakadályozza. 

Mi várható a jövőben? 

A következő időszakban paradox módon egy kicsit reménykedünk az egyenleg romlásában. Ezt természetesen nem az export csökkenése miatt lenne jó látni, hanem mert a belső kereslet beindulását mutatná: a fogyasztásnak és a beruházásnak is jelentős importvonzata van, azaz mind a jövedelmi viszonyok javulása, mind a beruházások beindulása (uniós források beérkezése, csökkenő kamatkörnyezet) rontaná az egyenleget. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy folyó fizetési mérleg jelentős hiányt érne el, az export bővülése nyomán az egyenleg stabilan, 0 körül alakulhat a következő években. 

Címlapfotó: Shutterstock