Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza  

A belföldi és külföldi vendégéjszakák számának alakulásában az elmúlt hónapokban tapasztalható kettősség továbbra is fennmaradt, ugyanakkor mindkét csoportban kedvező irányba módosultak a volumenindexek. A belföldi vendégéjszakák száma 1,2 százalékkal csökkent, ez a korábbi hónapokban megszokottnál jóval kisebb visszaesés, azaz talán lassan éledezik a belföldi turizmus is. A külföldi vendégéjszakák száma továbbra is kedvezően alakul, itt a növekedés 13,3 százalék volt. 

Mi lehet a kedvezőbb adatok hátterében? 

Az örvendetes turisztikai adatokban vélhetően nemcsak gazdasági szempontok játszottak szerepet, hanem a kedvező időjárás is. Ezt támasztja alá a balatoni vendégéjszakák számának 10,2 százalékos emelkedése, amiben egyaránt szerepet játszottak a belföldi és a külföldi turisták.  

A külföldi vendégéjszakák számának jelentős növekedéséből már sejthető, hogy a fővárosban a vendégéjszakák száma érdemi, 12,7 százalékos bővülést mutatott.  

A többi kiemelt desztináció esetében a vendégéjszakák száma vegyesen alakult: voltak olyan térségek, ahol viszonylag jelentősebb növekedés történt (Debrecen és térsége +6,8 százalék), míg máshol stagnált a forgalom (például Szeged és környéke), de mondjuk a pécs-villányi térségében több mint tizedével visszaesett. 

Hogyan alakultak az árak? 

A kereskedelmi szálláshelyek árbevételének 21 százalékos növekedése arra utal, hogy a szeptemberi 12,2 százalékos inflációnál az árakat jobban emelték, vagy a vendégek több szolgáltatást vettek igénybe.  

Ez utóbbira utalhat az is, hogy a többet költő külföldi turisták aránya nőtt a vendégforgalmon belül, ami abból a szempontból kedvező, hogy ez az országnak exportbevételt jelent. Ugyanakkor vélhetően a magyarok külföldi utazási kedve is emelkedett a korábbi negyedévekhez hasonlóan, ám erről pontos szám csak a szolgáltatás-külkereskedelmi adatok között lesz megtalálható. 

Forrás: KSH 2023.11. 08. 

Fotó: Pixabay