November 9-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciát szervezett Ébredés az inflációs sokkból címmel, amelyen részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. A tárcavezető beszédében érintette a minimálbér-emelést, a reálbér és a jövedelem kérdését, valamint természetesen az inflációcsökkentést is.
A növekedés.hu cikke szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a minimálbér-emelések kapcsán elmondta, hogy igaz, még nem született meg a megegyezés, de
jó esély van arra, hogy a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedjen.
Ezzel összefüggésben a miniszter kiemelte, hogy immár már nem az infláció jelenti a legnagyobb kihívást, mivel dinamikus csökkenésnek lehetünk szemtanúi. A nagyobb kihívást a tárcavezető szerint a gazdaság beindítása, pontosabban a belső fogyasztás ismételt dinamikus növekedési pályára állítása jelenti, ugyanis jelenleg az export húzza a magyar gazdaságot.
Az infláció csökkentése kapcsán Nagy Márton megjegyezte, hogy a szeptemberi adatok alapján már látszanak a kedvező jelek, amit alátámaszt, hogy a pénzromlás ebben a hónapban már alacsonyabb volt, mint a béremelkedés szintje. Ez az elkövetkező hónapokban tovább erősödhet az infláció gyors csökkenésével és a minimálbér várható megemelésével. Ami a pozitív reálkamatot illeti, Nagy Márton szerint, ami a lakosságnak és a befektetőknek kedvező, az a vállalatoknak kedvezőtlen, mivel számukra így a hitelkamatok magasabbak lehetnek, mint amit a fejlesztések elbírnak, illetve vonzóbb lehet a pénzüket kamatoztatni, mint az alaptevékenységük bővítésébe fektetni.
A tárcavezető szerint a harmadik negyedévben a magyar gazdaság kikerül a technikai recesszióból, és a következő esztendőben egy dinamikus, 4 százalék körüli növekedésre számíthatunk.
A reáljövedelmek kapcsán elmondta, hogy már októberben is jelentős lehetett a reálbér-emelkedés azt követően, hogy az infláció 10 százalék körüli szintre csökkent közel 15 százalékos fizetésnövekedés mellett, és ez a folyamat kitarthat az év végéig.
Jövőre ennél is kisebb, de stabilabb jövedelememelkedés várható a tárcavezető szerint, miközben a reálbér mellett a reáljövedelem kérdése is nagyon fontos. Ez a fizetéseknél szélesebb körű jövedelmet takar, és ebben gyorsabb a fordulat, mint a béreknél. -Nagy Márton kitért a fiskális hatásra is. Megjegyezte, hogy a magyar adózás fogyasztásalapú, magas áfakulccsal, alacsony személyi jövedelemadó-szinttel.
Ebben az esetben a fogyasztás csökkenése a költségvetés bevételeinek a visszaesését okozza, ezért feltétlenül szükséges a fogyasztás helyreállítása.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt is leszögezte, hogy nem a túlzott fogyasztás inflációs hatású. A korábbi szint helyreállítása lényeges, ezzel egyúttal a költségvetés bevételi oldala is helyreáll. Nagy Mártonelmondta, hogy a külkereskedelmi többlet nagyot bővült, de ennek egy része az import visszaeséséből és a beruházások csökkenéséből adódik a kedvező export mellett. Persze a cserearányok változása is sokat számított, hisz a tavaly rendkívül magasra emelkedett energiaárak visszatértek egy elfogadható szintre. Szerinte ebből fakad az, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás beindul, ez a nagy többlet lecsökken, ám ez teljesen törvényszerű és kedvező folyamat.
De a magyar gazdaság beruházás- és exportalapú marad, a kivitel aránya akár tovább is nőhet a GDP arányában nézve, ami nem baj, mert Magyarország egy nyitott gazdaság, így ez is hozzásegíthet ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az EU GDP-átlagának a 90 százalékát. A tárcavezető szerint a kereslet és a beruházások visszaesése 30-30 százalékban húzta vissza a GDP-növekedést, ezen kell változtatni.
Végül megjegyezte, hogy el kell gondolkodni a háromszázalékos inflációs cél módosításán.
Borítókép: MTI/Máthé Zoltán
