A gazdaságfejlesztési miniszter a KSH adatait értékelve megállapította, hogy a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, amely olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán. A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét.

Orbán Viktor miniszterelnök világos célt tűzött ki a kabinet elé: először le kell törni, majd 2023 végéig egy számjegyűre szükséges csökkenteni az inflációt. Az áremelkedésmegfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számos eszközt és intézkedést kidolgozott, így a kormány többek közt bevezette a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert. A célzott intézkedések eredményesek voltak, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már 

októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztói árindex még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre mérsékelte az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. 

A KSH jelentése alapján külön eredmény, hogy az előző hónaphoz mérten az árak kismértékű, 0,1 százalékos csökkenése volt megfigyelhető: 0,1 százalékkal mérséklődött az élelmiszerek és 0,3 százalékkal a háztartási energia ára. Emellett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Ásványolaj Szövetség egyeztetéseinek eredményeképpen régiós szinten is versenyképesebb üzemanyagárak alakultak ki.

Ezt igazolják vissza a KSH friss adatai, hiszen szeptemberhez képest a járműüzemanyagok ellenértéke 3,8 százalékot csökkent, hozzájárulva az infláció érdemi mérséklődéséhez. 

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány infláció elleni harca végül beérett: az intézkedések januárban megállították a pénzromlás további emelkedését, ezt követően pedig egyrenagyobb ütemben és egyre dinamikusabban csökkentették az infláció mértékét. Ennek köszönhetően jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok jövedelme.  

A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a fizetések dinamikus emelkedését, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, ami egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat. 

Nagy Márton hozzátette, hogy 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Így a pénzromlás csökkenésével párhuzamosan – amely év végére 6-7százalékra eshet, jövőre pedig 5-6 százalékot érhet el – a kormány egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítását szolgáló intézkedéseket helyezi előtérbe.  

Az idei 0 százalékos növekedést követően a kabinet jövőre újra dinamikus pályára állítja a gazdasági növekedést, így az visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütemhez. 

A fentiekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit. Ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetően a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat. Mindemellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is jelentős mértékben járul hozzá a vállalkozások helyzetének javításához, az 1000 milliárd forintos keretből már több mint 850 milliárdot ér el a leszerződött kölcsönök állománya, míg a folyósítások értéke megközelíti a 650 milliárd forintot. 

Címlapkép: Pixabay