Nagy meglepetést okozott egy klimatológiai tanulmány, amely során arra a furcsa következtetésre juthatunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kivonása több évtizedes felmelegedéshez vezethet.  

(A szerző megjegyzése.) Megpróbáljuk a történetet viszonylag egyszerűen elmondani, ám aki szofisztikáltabb, mondhatni „tudományos” leírást igényel, az keresse a Nature folyóiratban publikáló tudósok (Nair et al., 2023) írását. 

Azt már oda-vissza ragozták a médiában, hogy a szén-dioxid milyen súlyos hatással van az éghajlatváltozásra, miképp melegíti fel légkörünket  azáltal, hogy üvegházszerű környezetet teremt, így a napsugárzásból beérkező hő kisebb része tud csak távozni a világűrbe. Az emberi tevékenységnek viszont van egy további szennyezése, a különböző tevékenységek miatti por, kipufogógáz, apró szennyeződések és hasonlók. Ezek bekerülnek a levegőbe, amit nevezzünk csak egyszerűen (a tudományos terminológiából köcsönvéve) aeroszolnak. Nos, ez az aeroszol, amellett, hogy jó kis szmogot is tud képezni, és nem biztos, hogy áldásos hatással van az ember tüdejére, egy pozitív tulajdonsága azért van, felfogja, visszaveri a napsugárzás egy részét. Azaz a föld felületére kevesebb energia érkezik a napból. Aki pontosabban kíváncsi arra, hogy milyen amplitúdójú hullámokat fog fel, milyen hatásmechanizmus csökkenti a felszínre jutó napsugárzást, annak ajánlom a Nature cikkét, amely mindezeket precízen megemlíti.  

Míg az üvegházhatást okozó gázok felmelegedést okozó hatását már ezernyien leírták, az aeroszolok éghajlati hatásait nem igazán, szóval nagy a bizonytalanság e körül. Annyit tudunk, hogy a hosszabb élettartamú főbb üvegházhatású gázok mennyisége sokkal lassabban csökken majd a levegőben, míg ezek a nagyobb részecskéjű aeroszolok pár hét alatt leülepedhetnek, eltűnhetnek.  

A tudósok felvetése tehát az, hogy ha az ember végre tisztán fog dolgozni, termelni, energiát előállítani, akkor egyszerre eltűnnek az üveggázhatású gázok és az aeroszolok is. 

Csakhogy míg az aeroszolok gyorsan eltűnnek, és nem fogják visszaverni a napsugárzás egy tetemes részét, addig a szén-dioxid jó sokáig velünk marad.   

Azaz, ha megvalósulnak a fosszilis tüzelőanyagok kivonását célzó stratégiák, akkor mindez egy átmeneti időszakban valószínűleg a klíma nemkívánatos nettó felmelegedését eredményezi, mondjuk egy évtizeden keresztül. 

A kutatók szerencsés időben vizsgálhatták ezt a kérdést, hiszen a Covid–19 miatt a világot szinte lekapcsolták, különösen Dél-Ázsiában. Ott a 2020. március–májusi időszakban jelentősen visszafogták az ipari és közlekedési energiafelhasználást. Valóban tapasztalható volt, hogy a lockdown (emlékszünk még erre a kifejezésre?) nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok (üvegházhatású gázok) kibocsátását csökkentette, hanem a kapcsolódó aeroszol (szennyezés)-kibocsátást is. Azaz pár hét alatt drasztikusan csökkent a klímahűtő aeroszol (szennyezés) mennyisége a levegőben, a világ pedig abban a pár hétben szabadabban lélegezhetett.  

A tudósok úgy értékelték, hogy az aeroszolkibocsátás 7 százalékkal csökkent a lezárás kezdeti hónapjaiban, és ez nagyjából 20 W/m² energiájú napsugárzás földre érkezését nem tudta megakadályozni, visszaverni, azaz növelte a lefelé áramló napsugárzás energiáját.  

Igazából az aeroszolok (szennyezés) hatása az igazi meglepetés. Ugyanis közismert Feldman et al. (2015) kutatása, miszerint 2000–2010 között 22 milliomodrésszel nőtt a levegő szén-dioxid-tartalma, ami a tiszta égbolton a napsugárzás felszíni hatását 0,2 W/m²-rel növelte.  

Tehát az aeroszolok eltűnése százszor akkora hatást gyakorolt pár hét alatt, mint a szén-dioxid felgyülemlése tíz év alatt.  

Az elmúlt négy évtizedben a légkör szén-dioxid-terhelése 50 százalékkal nőtt, ami 1 fokkal emelte a globális hőmérsékletet. Erre válaszul, a kibocsátás csökkentése érdekében, világszerte számos erőfeszítéseket jelentettek be, folyik a zöldátállás.  

Tehát a kutatók azt állítják, hogy a 100 százalékban megújuló energiaforrásokra való áttérés, illetve a fosszilis energiaforrások fokozatos kivonásának nem szándékolt nettó hatása évtizedes felmelegedést okozhat. Ez éppen az ellenkezője az enyhítési politika szándékainak. 

Persze azért megjegyeznénk, hogy hallottunk már olyasmiről, amikor valamilyen kutatás, valamiféle eredmény elérése jó pénzeket hozott egyes tudósoknak. Nem szeretném megvádolni őket, mert az érvelésük elég logikusnak tűnik, de valahogy azt sugallja a tanulmányuk, mintha óvatosabb hozzáállást javasolnának a zöldátálláshoz. Persze nem csoda, hiszen a szén-dioxid-őrület számos kérdést vet fel, lobbiérdekeket, nem a valós problémára való koncentrálást, hogy a pazarló fogyasztás továbbra is fennmaradhasson.  
Itt, a Kárpát-medencében talán az volna üdvös, ha odafigyelnénk a szén-dioxidra, de mellette inkább a víz megtartására, az ideális vízháztartás kialakítására törekednénk, mert várhatóan ez a terület lesz érdemben az, ami átlendíthet minket a klímaválságon.