Janet Yellen megalapozta a pár nap múlva esedékes USA–Kína elnöki csúcstalálkozót, és megfenyegette Pekinget: az Oroszországnak küldött háborús eszközök további áramlása súlyos következményekkel fog járni.

Néhány nappal az USA és Kína vezetőinek november 15-i csúcstalálkozója előtt Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kétnapos előkészítő tárgyaláson vett részt Ho Li-feng gazdasági és pénzügyekért felelős kínai miniszterelnök-helyettessel.

A tárcavezető a tárgyalások leghangsúlyosabb mozzanatai közül kiemelte az Egyesült Államok kormányának figyelmeztetését Kína felé az Oroszországnak küldött, háborús célokra is felhasználható eszközökkel kapcsolatban. Mint mondta, Washingtonnak bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy egyes kínai cégek a nyugati szankciók ellenére is segítik Moszkva ellátását olyan kettős felhasználású termékekkel, amelyeket harci cselekményekre is fel lehet használni, ezért felszólította Pekinget a gyakorlat haladéktalan leállítására.

Kína eddig nem lépte át a határt

A Yellen által vázolt vádak nem új keletűek. A háború kezdete óta Washington árgus szemekkel figyeli Kínát, hogy a szankciókat kijátszva küld-e fegyvereket vagy kettős felhasználású termékeket Moszkvának.

Ami azt illeti, igen, csakhogy Peking mindeddig nagyon figyelt arra, hogy akár állami, akár magánvállalatai ne lépjék át azt a vonalat, amelyet a Nyugat elég határozottan húzott meg előtte. Tény, hogy a vámnyilvántartások szerint kínai cégek tucatjai foglalkoznak azzal, hogy golyóálló mellényekkel, sisakokkal és kereskedelmi drónokkal lássák el Moszkvát, mégpedig többszázezres tételben – Kína ugyanakkor mégis betartja ígéretét, és nem küld halálos felszerelést Oroszországba.

Az így folytatott kereskedelem az egyik módja, hogy Oroszország úgy jusson katonai eszközökben alkalmazható alkatrészekhez, hogy közben kikerüli az azokra alkalmazott szankciókat.

A sisakok a vámnyilatkozatokban paintball kellékként, a drónok pedig többnyire hobbieszközként szerepelnek, miközben nyilvánvaló, hogy a harctéren használják azokat, hasonlóan az ipari mennyiségben rendelt kerámialemezekhez, amelyek a golyóálló mellények tartozékaivá válnak.

A Kína és Oroszország között tavaly, a háború kitörése előtt megerősített korlátlan partnerség az ilyen jellegű termékek kereskedelmi területén egyértelműen Moszkva malmára hajtja a vizet. A háború kezdete óta a drónok esetében például Oroszország több mint 100 millió dollár értékben importál Kínából. A pekingi kerámiaexport Oroszország felé pedig 69 százalékkal, mintegy 225 millió dollárra nőtt.

Kína mindezzel nem sért meg semmilyen szankciót, a kettős felhasználású termékek skálája ugyanis annyira széles, hogy kereskedelmi nonszensz lenne valamennyit tiltólistára helyezni. Egyébként az USA vállalatai sem vetik meg a profittermelés ezen módját. Tavaly meglehetősen nagy port kavart, amikor kiderült, hogy az Ukrajnát támadó orosz drónok (amelyeket Iránból vásárolt Moszkva) tömve vannak amerikai alkatrészekkel.

Yellen hangsúlyoz, eltökél, figyelmeztet

Az eseményt követő sajtótájékoztatón az amerikai miniszter elmondta: súlyos következményeket helyezett kilátásba abban az esetben, ha a kínai vállalatok tovább folytatják „az orosz védelmi szektor anyagi támogatását”.

Yellen rámutatott, hogy az Egyesült Államok kormánya vezetett már be szankciókat néhány kínai magáncég ellen, amelyek feltételezése szerint segítettek Oroszországnak felszereléshez jutni.

„Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk az olyan kereskedelem megszüntetése érdekében, amely segíti Oroszországot brutális háborújának folytatásában” ­­– mondta, ugyanakkor diplomatikusan azt is hozzátette, hogy Washington nem feltételezi, hogy az áruszállítás a pekingi kormány tudtával történik, éppen ezért hozta tudomására kínai kollégájának: pontos részletekkel rendelkeznek a renitens vállalatok működéséről. „Szeretnénk, ha Kína fellépne velük szemben. Mi az információink átadásával tudunk segíteni” – tette hozzá.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter és Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettes
San Franciscóban 2023. november 9-én.
MTI/EPA/John G. Mabanglo