Az építőipar teljesítménye negyedéves alapon 3,5 százalékkal bővült ugyan, de a korábban túlfűtött ágazat havi, illetve éves teljesítménye némiképp csökkent. A növekedés újraindulásához szükséges lesz az uniós források megérkezése, a költségvetési helyzet javulása, a kamatok mérséklődése, továbbá az ágazat termelési árainak csökkenése.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Szeptemberben az építőipar teljesítménye úgy havi, mint éves alapon mérséklődött: 1,8, illetve 6,0 százalékkal. Az ágazat éves alapú teljesítménycsökkenése nem meglepetés. Az előző hónap végén az ágazat rendelésállománya 23,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ezt figyelembe véve a szeptemberi teljesítménycsökkenés még nem is olyan jelentős, bár rámutat arra, hogy korábban mennyire túlfűtött volt az ágazat, milyen magas volt a rendelésállomány.
A korábbi magas rendelésállomány az építőipar termelői árainak számottevő megugrásához vezetett az elmúlt években – már jóval a magas infláció megjelenése előtt is. Az alacsony kereslettel a drágulás mértéke ugyan lassult (éves alapon 13,1, negyedéves alapon 1,5 százalékkal emelkedtek az árak), de még mindig jelentős szintet képvisel, az árak mérséklődéséről messze nem beszélhetünk. A korábbinál alacsonyabb keresletben a magas árak mellett az uniós források visszatartása, az állami és önkormányzati forráshiány, valamint a magas kamatkörnyezet játszik szerepet.
Negyedéves alapon nőtt az építőipar
A havi visszaesés szintén nem teljesen váratlan: a két nyári hónapban az ágazat teljesítménye magasan alakult, a mostani szint az április–júniusi hónapok termelési szintjére való visszatérésnek felel meg. Ez azt is jelenti, hogy
az ágazat teljesítménye negyedéves alapon 3,5 százalékkal bővült, azaz a GDP-t pozitív irányba húzta.
Ez megerősíti azt a várakozásunkat, hogy negyedéves alapon a harmadik negyedévben már bővült a magyar gazdaság – és talán a holnapi adatban egy meglepetés sem kizárható.
Mi várható a jövőben?
Az építőipar jövőbeni teljesítményével kapcsolatban azonban érdemes óvatosnak lenni: az ágazat rendelésállománya jelentősen, 30,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. Ezen belül is a visszaesés az egyéb építményeknél volt jelentősebb, 42,6 százalék. Ez az a terület, ahol az állami beruházások elhalasztása és az uniós források visszatartása a legnagyobb problémát okozza. Az építőipar ismételt növekedési pályára állásához tehát szükséges az uniós források megérkezése, a költségvetési helyzet javulása, a kamatok mérséklődése, továbbá az ágazat termelési árainak csökkenése. Félő, hogy a kereslet növekedése az ágazatban ismét az árak dinamikus növekedéséhez vezet, ez pedig nemzetgazdasági szinten káros lenne.
Fotó: Pixabay
Forrás: KSH, 2023.11.13.
