Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők 2023. november 20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat. 

A hétfőn, november 20-án rendezendő MBH Makronóm Makroverzum konferencián magyar ipar jövőjéről szóló kerekasztal a felvezető előadását ön mint digitális transzformációs tanácsadó tartja. A digitalizáció hatalmas terület, ennek óriási még az ipari vetülete is. A saját szakmájából hozzon kérem példát a legújabb trendekre, munkamódszerekre! 

Az ország digitalizáció szempontjából talán legfejlettebb építészeti tervezőirodáját vezetem. Azt figyeltem meg, hogy az elmúlt években a többi ágazathoz hasonlóan az építőipar digitalizációja is jelentősen felgyorsult. Ahogy az egész világ is, és elvárás, hogy azonnal tudjunk alkalmazkodni bármilyen változáshoz, hiszen minden változik. Rengeteg új eszköz, szoftver, platform, applikáció jelent meg, amely képes megoldást adni ezekre az igényekre, mégis számos építőipari kivitelező cég, munkatárs vagy akár a műemlékvédelemben dolgozó döntéshozók kapcsán is megfigyelhető, hogy mind a mai napig szinte foggal-körömmel ragaszkodnak a papíralapú tervekhez.  

Sokan szeretjük, ha kézbe foghatunk valamit és például egy építkezés alkalmával kiteríthetjük a terveket az asztalra, ahol papíron, ceruzával nyomon tudjuk követni az egész folyamatot.  

Amíg az épület egyszerű, és nincs változás, ez egy jó módszer. Ha elkezd bonyolódni és változni, megértjük, miért esik késedelembe és jelentős pótmunkába az összes nagyberuházásunk.  

Egy egyszerű raktár vagy egy kis családi ház kalákában történő felhúzásánál nem olyan nagy akadály, ám egy bizonyos méret és komplexitás fölött, mondjuk egy irodaház, egy laboratórium, egy adatközpont vagy akár egy ipari létesítmény tervezésénél és kivitelezésénél már elképesztően összetett kihívás.  

A folyamatokat akár tízszeresére is gyorsíthatja egy jól digitalizált munkafolyamat és eszközkészlet, ami töredékére csökkenti az építési konfliktusokat, és gyakorlatilag megszünteti a pótmunkát, a határidőcsúszásokat, ezzel akár 30 százalék költségmegtakarítást elérve.  

Hogyan működött ez a folyamat korábban, és hogyan kellene működnie ma, a digitalizált világban?  

Természetesen sok évtizede használnak számítógépet az épületek 2D-s tervezéséhez. A következő lépcsőt az épületek 3D-modellezése jelentette, ehhez nagyban hozzájárult a magyar fejlesztésű ArchiCad szoftver, majd a BIM (épületinformációs modellezés) elterjedésével újabb tervezőrendszerek jelentek meg. Ez az ugrás nagyobb lépést jelent, mint amikor áttértünk a papíralapú tervezésről a számítógépesre, de ennek a jelentőségét még csak kevesen ismerték fel hazánkban. 

Mit jelent ez?  

A BIM lehetővé teszi, hogy a modellnek ne csak a rajzaihoz és a 3D-geometriájához férjünk hozzá, hanem az elemeinek az információtartalmához is.

Hogy az építéshez azonnali anyagkigyűjtéseket, automatizált gyártási konszignációkat készítsünk, hogy az információ elérését napokról percekre csökkentsük, felgyorsítva ezzel a döntéshozatalt, hogy az üzemeltetésben a hibaelhárítást felgyorsítsuk, meggátolva ezzel egy esetleges fűtéskimaradást vagy gyárleállást. 

Hogyan kell ezt elképzelni a gyakorlatban? 

A tervezés során felépítjük az épület digitális verzióját, ezt nevezzük virtual constructionnek. Ekkor tudjuk szimulálni az épület jövőbeli működését, látni fogjuk a hibáit, ami a virtuális térben sokkal olcsóbb és gyorsabb, mint amikor már a valóságban megépült. 

Itt az elemek fogják tudni magukról, hogy milyen részei az épületeknek, és persze a gyártási, üzemelési paramétereiket is. A kivitelezés során ezt nyomon követjük, és egy változásmenedzsment-munkafolyamattal karbantartjuk az információkat, majd mikor ez végbement egy jó kommunikációs platform vagy applikáció segítségével a végfelhasználó azonnal tudja egy elemre kattintva, hogy kitől vettük, mennyi garancia van rá, mi megy benne és hol kell elzárni, ha csöpög. 

E szerint tehát az ipari digitalizációs folyamatoknál megismert digitális iker (digital twin) rendszerhez hasonló a BIM megközelítése? 

Pontosan! Annyival kiegészítve, hogy a digitális iker már egy meglévő állapotot tükröz, amely a BIM-tervezés és -építéskövetés eredménye. A BIM egyébként azért fontosabb, ha lehet ilyet mondani, mert segítséget tud adni a tervezőknek és kivitelezőknek abban, hogy még a megépülés előtt láthassák, hogy fog kinézni a ház a valóságban. 

A megrendelőt minden megerőltetés nélkül be tudjuk vinni az épületébe egy VR-szemüveg segítségével, hogy interaktívan bejárhassa azt és megérezhesse a terek élményét, az anyagok minőségét. A kivitelező munkásoknak pedig nem kell többé tervet olvasniuk, hanem egy Augmented Reality (AR)-applikáció segítségével megmutathatjuk – a közönséges telefonjuk kameráján keresztül –, hogy mit és hová kell építeniük. Mindez töredékére csökkenti a hibákat, a félreértéseket és a pótmunkát. 

Az elején említette az emberi tényezőt, úgy érzem, ez a modern megközelítés újra csak itt ütközik falakba, igaz? 

Egy rövid történettel válaszolnék. Nemrég Kaposvár mellett jártam egy hatalmas ipari beruházás kivitelezésén. Ott azt tapasztaltam, hogy az Ázsiából érkező építőipari kivitelező szakmunkásoknak sok esetben nagyobb affinitásuk, alaposabb ismereteik vannak a digitális építőipari tervezés, kivitelezés világában. 

A magyarok – vagy akár a németek, vagy más európai náció – precízen dolgoznak, ám sok esetben idegenkednek az újításoktól. Pedig mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogy a digitalizáció és a robotika rendkívüli módon átalakítja a világunkat. Azok az ismeretek, amelyek akár még 5-10 éve is elegendők voltak akár az építőiparban, akár más ipari-gyártási területen, vagy a mezőgazdaságban, sokkalta hamarabb elavultakká válnak, mint azt ma el tudjuk képzelni. Fel kell készülnünk az átalakulásra, nyitottnak kell lennünk. Ma már nem annyira a profi szakismerettel felvértezetteket, inkább olyan szakembereket keresnek a cégek, akik ezekhez a változásokhoz jobban, gyorsabban, rugalmasabban képesek alkalmazkodni. És ez mentalitás, nem pedig állampolgárság vagy kor függvénye. Meg kell tanulnunk alkalmazkodni. Ez a kitörési pont. 

Címlapfotó: BuildEXT