November 13-án tartotta a Századvég a Szuverenitás Konferenciáját a harmincadik születésnapja apropóján. A meghívottak között olyan neves döntéshozók szerepeltek, mint Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A kormányfő felelevenítette a Századvég eddig megtett útját, míg a gazdasági tárca vezetője elmondta, hogy miként érhetjük el az évtized végéig az EU fejlettségének 90 százalékát.
A konferencia házigazdája, a Megafon riportere, Bohár Dániel köszöntötte a résztvevőket, majd Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke tartotta meg köszöntőbeszédét, amelyben kiemelte, hogy „a Századvég története a rendszerváltás történetével egyidős”, mivel aktív szereplője volt az akkori folyamatoknak. Hozzátette azt is, hogy
a Századvég küldetése a fiatalok edukációja, támogatása a konzervatív értékrendek mentén.
Ezt követően Hidvéghi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese ismertette a 2016 óta folyamatosan megismételt Európa Projekt-kutatás 2023-as eredményeit. Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek elsöprő többsége támogatja azt az álláspontot, amit a kormány képvisel a háborúval kapcsolatban: több, mint 70 százalék szerint a fegyveres konfliktusnak minél előbb véget kell vetni. A kutatásból az is kiderült, hogy az Európai Unió által bevezetett
szankciókon az EU egyik tagállama, de még Ukrajna sem nyer. Leginkább a két szuperhatalom (USA, Kína) és Norvégia (földgáz, olaj) tudott nyerészkedni a büntetőintézkedéseken.
Emellett a felmérés arra is választ adott, hogy az országok mintegy háromnegyedében a Kínával való békés együttműködés az uralkodó álláspont. A kutatásban a konjunktúraérzet még mindig negatív: Európa továbbra is borúlátó, de a konjunktúraindex soha nem látott mélységekbe süllyedt. Kontinensünk térképe szerint a háborúval kapcsolatban az aggodalom van többségben, az eszkaláció lehetőségével együtt. A felmérésből viszont az is kiderült, hogy a fegyverküldés kérdése nagyon is megosztó. A kutatás ebben a tekintetben két csoportot alkotott: az egyiket azok az országok alkotják, ahol a megkérdezettek több mint 50 százaléka támogatja a fegyverküldést Ukrajnába, a másik csoportot azok alkotják, ahol a megkérdezettek több mint 50 százaléka a fegyverküldések ellen foglal állást. Végül Hidvéghi Áron kitért az EU megítélésére is, amely annyiból nem tartogatott újdonságokat, hogy az uniós tagság támogatottsága továbbra is magas, viszont a megkérdezettek egyöntetűen negatívan vélekednek a bürokráciáról és a korrupcióról.
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor: hazugságban nem lehet élni
Orbán Viktor a beszédében elmondta, hogy bár a Századvég 30 éves, a fogantatása a nyolcvanas évek derekára tehető. „Akkor elég amatőrök voltunk, különösen kommunikációs kérdésekben. A tapasztalatlanság azonban nem hiba volt, hanem hozzáadott érték.” Hozzátette, hogy azért kezdték el mindezt, mert „hazugságban nem lehet élni”.
A miniszterelnök a Századvég megalakításában köszönetet mondott az idősebb generációnak, így Stumpf Istvánnak, Fellegi Tamásnak, Kéri Lászlónak, Varga Csabának, Csapody Miklósnak. Ahogy fogalmazott: „belőlük és az életérzésből lett a Bibó István Szakkollégium, ami elsőre jó volt, de kevés”.
Majd úgy folytatta, hogy így jött létre a Századvég: a szabad élet szabad beszéddel, a szabad beszéd szabad írással kezdődik, ez volt a filozófia. Hozzátette: két dolog különböztette meg őket a többi akkori formációtól: ők voltak a legtapasztalatlanabbak és a legradikálisabbak.
„Nem akartunk hosszú átmenetet, konszolidált reformokat. Amikor Kis János kiadta azt a szamizdatot, miszerint Kádárnak mennie kell, Kövér László azt mondta, a rendszernek kell mennie.”
A miniszterelnök kulisszatitkot is elárult: a Századvég folyóirat neve eredetileg Váltóláz lett volna, ez volt az első ötlet, ami a kor hangulatához jobban illett akkor.
„1985 táján sokan abban gondolkodtunk, hogy az oroszok majd kivonulnak, a kommunisták eltűnnek, lassan vége a századnak, így jött a Századvég elnevezés.”
Világossá tette, hogy „nem voltunk jósok, de láttuk, hogy a szocialista világ gazdasági erőtartalékai elfogytak, a Szovjetunió peremállamai felébrednek”. Hozzáfűzte: „Ma már tudjuk, hogy a helyzetértékelésben igazunk lett, megéri radikálisnak lenni akkor is, ha nem tudod elérni ezeket a célokat, mert legalább van miből engedni.”
Orbán Viktor felidézte, hogy az elején mennyire amatőrök voltak, amit példáz, hogy a Századvég első kiadásában voltak hibák, de a második már jól jelent meg. Itt kitért Stumpf Istvánra, aki a felelős kiadójuk volt, így neki kellett „elvinnie a balhét”, de Fellegi Tamás is segített nekik.
„Manapság divat az, hogy politikusok az üzlet és a politika között mozognak. Ez Nyugaton is divat, a magyar szocik meg mást se csinálnak. Mi, akik a szerkesztőbizottságban benne voltunk, mi mások vagyunk.”
„Ha már egyszer belevágtunk a politikába, akkor nincs ugribugri” – szögezte le.
A kormányfő szerint az egész Századvég története a szív és a hazaszeretet története volt, és enne így is kell maradnia.
„A Századvég elindítása a radikális változás elindítása volt. Segíteni, elmondani és leírni, ami történt 1956-ban. A Molotov–Ribbentrop-paktumot is itt ismertették Kelet és Nyugat felosztásáról.” Hozzátette, hogy ha akkor nem lett volna ez, ma nem lenne Fidesz, és most nem lenne szuverén Magyarország sem.
A miniszterelnök itt vette fel a születésnap fonalát: „Így értünk 1993-hoz, ami a születés időpontja volt. Fiatalok voltunk, de már nem amatőrök. Az első parlamenti választáson huszonkét fős frakciónk volt, de éreztük, hogy még nagy dolgok válnak ránk. Elkezdtük szervezni a hátországot, kellett egy szélesebb és alaposabb tudás a parlamenti többség megszerzéséhez. És ekkor jöttek vissza a kommunisták, akik semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Az egész történetben az volt az igazi csavar, hogy a szabadságpárti liberálisok engedték vissza a kommunistákat. Ez nyugaton ma már bevett dolog, de akkor nagy morális megrázkódtatás volt.”
Akkor „fel kellett kötni a gatyánkat”, a másik oldalon „összenőtt, ami összetartozott”, nekünk pedig kellett egy intellektuális műhely, így jött létre a Századvég – zárta gondolatait Orbán Viktor.
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nagy Márton – megvannak az alapok a további növekedéshez
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is szerepelt a konferencia meghívott vendégei között, és Miért erős a magyar gazdaság? címmel tartott előadást. Már a felszólalása elején leszögezte, hogy az elmúlt tíz év szerencsés volt, a világban béke uralkodott, prosperált a világgazdaság, amiből hazánk is kivette a részét. Egészséges gazdaságot tudott felépíteni Magyarország, ami az alapja a sikeres gazdaságpolitikának a mostani, válságokkal terhelt időszakban is.
A gazdaságstratégia rendben van, finomhangolni kell, de nem szabad letérni az útról, mert ez adja a gazdasági szuverenitást.
Nagy Márton ezt követően tíz pont felsorolásába kezdett, ami miatt szerinte erős a magyar gazdaság:
- politikai stabilitás
- családalapú társadalom
- munkaalapú társadalom
- magas beruházási ráta
- stabil és diverzifikált külföldi működőtőke (FDI)-beáramlás
- erős export
- komplex exportszerkezet
- fejlett úthálózat
- önfinanszírozás
- innovatív pénzügyi rendszer
A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar társadalom munka-, nem pedig segélyalapú. Ennek az eredményei kézzelfoghatók: hazánkban van az egyik legmagasabb foglalkoztatási és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta az Európai Unióban, arról nem is beszélve, hogy nálunk a legmagasabb a beruházási ráta a kiemelkedően erős FDI-állomány mellett. Az ipar versenyképes, fejlett a közúti infrastruktúra, a magyar autópályák gyorsan megközelíthetők – tette hozzá.
Számadatokkal alátámasztva azzal folytatta, hogy Magyarországon az egyik legkisebb a külföld felé való kitettség, köszönhetően a sikeres hazai önfinanszírozási ösztönzőknek: a bankrendszer az egyik legjövedelmezőbb és leghatékonyabb jelenleg, és az FDI-állomány az idén már az első fél évben elérte a 100 milliárd eurót.
A tíz pont ismertetése után a miniszter úgy értékelt, hogy mindez megfelelő alapot ad a gazdaság további növekedésének, ami azért fontos, mert olyan kihívások előtt áll a globális és a magyar gazdaság is, ami miatt tovább kell növelni a kapacitásokat.
Nagy Márton szerint csak akkor maradhat erős a hazai gazdaság, ha sikerül megvalósítani a demográfiai fordulatot (ettől messze vagyunk, a termékenységi ráta 1,5 és 1,6 között mozog). Hozzátette, hogy a munkaerőpiacon növelni kell az aktivitási rátát a belső tartalékok kiaknázásával, szükség esetén vendégmunkásokkal, másfélszer több és zöldebb energiára lesz szükség, illetve fejleszteni kell a szállítmányozást és raktározást is.
A logisztika és szállítmányozás jelenleg a GDP öt százalékát állítja elő, a cél, hogy ez 10 százalékra emelkedjen.
A gazdaságfejlesztési miniszter tovább sorolta a teendőket, ugyanis szerinte a feladatok közé tartozik a digitális átállás gyorsítása, a high-tech gazdaság kialakítása, a „nemzeti bajnokok” kinevelése, valamint az államadósság-csökkentés folytatása.
Kiemelte, hogy ipardomináns struktúrát szeretnének felépíteni, egyúttal kulcskérdésnek nevezte, hogy az elektromos autózás és a hadiipar mellett mi lesz a harmadik magyar „húzóiparág” (valószínűleg a logisztika).
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Előadása végén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, teendő van bőven a gazdaságban, de szerinte a fentiekkel el lehet elérni azt, hogy Magyarország 2030-ra az unió fejlettségének nagyjából 90 százalékát el tudja érni.
Kapcsolódó:
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
