Létezik egzakt meghatározása a sikeres vállalkozónak? Egyáltalán, hogyan mérhető a sikeresség? 

A Makronóm Intézet – Az évtized nyertesei címmel – hiánypótló kutatást készített, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, milyen közös képességek, tulajdonságok jellemzik a kiemelkedően teljesítő, illetve a nagy növekedési potenciállal büszkélkedő vállalatokat – ezeket ígéretes vállalkozásokként definiáltuk. A kutatásban közel 1000 ígéretes vállalkozás vezetőjével készítettünk személyes mélyinterjút, amelyben felmértük a növekedési potenciáljukat, az innovációs és exportképességüket. E három szempont mentén a legjobb 250 vállalkozást tekintjük az évtized nyerteseinek, azaz legsikeresebbnek. E kutatásból látható, hogy van egy viszonylag széles, döntően magyar tulajdonú vállalati kör, amely regionálisan is képes felvenni a versenyt bárkivel: élvonalbeli technológiát alkalmaz, aktívan exportál és kifejezetten innovatív. Ezek közül akár 150-200 cég is eljuthat oda az elkövetkező évtizedekben, hogy regionális multinacionális vállalatként működjön, és folyamatos növekedésével további kkv-kat húzzon magával.  

Melyek a vállalati, vállalkozói siker fő tényezői ön szerint? 

A Makronóm Intézet előbb említett kutatása hat sikertényezőt azonosított. Először is: a nyertes vállalkozások befektetnek a tudásba. A mérlegükben a technológia és a know-how (immateriális javak) értéke hatszor akkora, mint az iparági átlag. Továbbá a sikercégeink aktívan keresik az exportlehetőségeket: nemcsak reagálnak külföldi megkeresésekre, hanem stratégia mentén hódítják meg a külpiacokat. Továbbá dedikált munkaerőt alkalmaznak a legfontosabb, növekedést támogató folyamatokra: a termék- és folyamatfejlesztésnek, valamint a külpiaci tevékenységnek a cégen belül kialakult felelősségköre van. Továbbá a nyertes vállalatok nagyobb részének állandó kapcsolata van valamelyik egyetemmel, például duális képzésben vesznek részt vagy uniós kutatás-fejlesztési pályázatokon, más kutatási programokon dolgoznak. A sikeres vállalatok – a fentieken túl – megfizetik a cégen belül felhalmozott tudást: az egy munkavállalóra jutó személyi jellegű ráfordítás havi mediánértéke a nyertes vállalatoknál 70 százalékkal több volt, mint az iparági átlag. Ezek a cégek nem azért tudnak magasabb bért adni, mert jól megy az üzlet, az összefüggés éppen fordított: azért tudnak sikeresek lenni, mert megbecsülik és megfizetik a kulcsmunkavállalóikat. 

A siker tehát elsősorban jó szervezésen, a tudatos működésen múlik, vagy szükség van valami személyes pluszra is a cég vezetőjétől, tulajdonosától? 

A sikerhez elengedhetetlen, hogy az első számú vezető rendelkezzen pozitív jövőképpel, lássa maga előtt, hogy egy, három vagy öt év múlva hol fog tartani a vállalkozása. Nem azért optimisták ezek a vezetők, mert jól megy a cégük, hanem azért képesek folyamatosan növekedni, mert bíznak a saját jövőjükben, a saját sikerükben. Ezt egészíti ki a hagyomány szerepe: a generációkon átívelő tradíció és tudás, azaz a sikeres cégek a generációs különbségeket is jól kezelik, többek közt felkészültek a generációváltásra is. 

Hogyan lehet elérni azt, hogy egyre több ilyen vállalkozó és egyre több sikertörténet legyen hazánkban? 

Minden vállalkozó szellemű honfitársunkat arra biztatok, hogy higgyen magában, és a lehető legtudatosabban, magára és a környezetére figyelve vágjon bele vállalkozásába. Ehhez számos helyen találhat magának szakmai támogatókat, legyen szó az állami ügynökségekről, a kamarákról vagy éppen a vállalkozói közösségekről. Mi, a Makronóm Intézetnél is azért dolgozunk, hogy a hazánkat otthonuknak tekintő, a környezetük felvirágoztatásában érdekelt vállalkozók számára releváns összefüggéseket és tudást elérhetővé tegyük.