Az óriáscégek úgy tekintenek a digitalizációra, mint a gyártási folyamatok egyik legfontosabb optimalizációs eszközére. Ám az átalakulás sebessége közel sem olyan gyors, mint azt 4-5 évvel ezelőtt gondoltuk – mondja Ascsillán Endre. A GE Közép-Kelet Európa régiós alelnökével, a GE Magyarország stratégiai és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójával a magyar ipar jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen találkozhatnak az…
Ne maradjon le!
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők november 20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat.
A MBH Makronóm Makroverzum konferencián az ipari digitalizációval kapcsolatos kerekasztal résztvevője lesz. Ha leszűkítjük az ipari területekre, a digitalizáció még akkor is egy igen sokrétű, összetett jelenség; hogyan ragadná meg a lényegét?
Valóban összetett, a világunk legtöbb szeletét áthatja a technológia. Ugyanakkor sokan nem gondolnak arra, hogy ez elsődlegesen egy organikusan fejlődő, alakuló trend. Az iparvállalatoknak ugyanis évszázadok óta elemi érdeke a hatékonyság folyamatos javítása. Elegendő, ha az utóbbi évtizedeket nézzük. A nemzetközi nagyvállalatoknál a gyártási oldal másról sem szól, mint a folyamatos optimalizálásról.
A nagyvállalatok szemszögéből hogyan néz ki ez a trend?
A fentiek okán számomra nem meglepő, hogy az óriáscégek „reggeltől estig” a digitalizációval foglalkoznak. Természetesen más megközelítésből, mint a kisvállalatok vagy a lakosság, ám végső soron úgy tekintenek a digitalizációra, mint az emlegetett gyártási folyamatok egyik legfontosabb optimalizációs eszközére. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az átalakulás sebessége közel sem olyan gyors, mint azt 4-5 évvel ezelőtt a cégvezetők vagy éppen az elemzők gondolták. Folyamatosan haladnak a digitalizációs projektek, de az iparban nem tudunk afféle „boom”-ról beszámolni, mint ami a járványhelyzet hatására megváltozó irodai munkakörnyezetben történt.
Mi lehet ennek az oka?
Erre a gyártásból vett példával válaszolnék. A programozható CNC esztergagépek már sok évtizede velünk vannak, ám még jó ideig velünk is maradnak. A 3D-nyomtatás ugyanis közel sem minden területen váltja ki ezeket a jól bevált masinákat. Hasonló az ipari robotok területe is, amely sokat fejlődött az utóbbi években, de itt inkább a minőség-ellenőrzésben történt igazi ugrás az intelligens képfelismerési megoldások fejlődésével.
A GE-nek Magyarországon is számos nagy gyára van, hogyan jelenik meg önöknél a digitalizáció?
Például úgy, hogy az erőművi áramtermelő nagyipari berendezések terén Magyarország globális részesedése 40 százalék körül van, a GE révén. A vállalatunk korábbi döntése pedig nem véletlen, hiszen erősek az ország ipari hagyományai, valamint nagy a humán potenciálja is e téren. Ugyanakkor ez utóbbiban van még hová fejlődni, elsősorban a cégek és az egyetemek együttműködései terén. Természetesen a GE kapcsolatai is nagyon szorosak a felsőoktatással, és üdvözöljük azt is, ahogyan a kormányzat ezeket az együttműködéseket ösztönzi, évről évre közelebb kerülve a közös célokhoz.
Mi a helyzet a helyünkkel a digitalizáció globális térképén?
Szerencsés helyzetben van a régió és ezen belül Magyarország is, hiszen ide a német, a francia, az amerikai, a skandináv nagyvállalatok mellett a nagy ázsiai óriások is szép számmal érkeznek, magukkal hozva az ipari digitalizációt, a robotizáció fejlett kultúráját és ezek legfrissebb nemzetközi eredményeit. Itthon elsősorban az a nagyvállalatok feladata, hogy a beszállítói láncok terén sikereket érjenek el, növeljék a helyi beszállítók arányát, amely által az ellátási láncok is biztonságosabbá tehetők.
Ha már itt tartunk, a fenntarthatóság és az ipari fejlesztések hol érintkeznek egymással?
Ha megengedi, újra egy példát hoznék fel. Mi, a GE-nél – és több más nagyvállalatnál is – évtizedek óta számos nagy alkatrészt inkább felújítunk, ugyanis az ipari gépek, alkatrészek és berendezések kellően nagy értékűek ahhoz, hogy e téren a körforgásos gazdaság gondolata a gyakorlatban is megvalósuljon. Ez a trend leszivárog a mindennapi életbe is. Több nagy, globálisan vezető mobiltelefon-gyártónál tapasztalhatjuk például, hogy márkaboltjaikban felújított készülékeket is kínálnak, azaz ma már nem csak a nagyipar gondolkodik így. A gazdasági válság, az infláció ugyanakkor rendkívül megdrágította a vállalati finanszírozást is. Ez utóbbiban segít – nemcsak szemléletformáló, de pénzügyi oldalról is – az ESG-megközelítés. Az ilyen pénzügyi termékek jelenleg sokkalta kedvezőbbek, így anyagi oldalról is ösztönzik az üzleti döntéshozókat a fenntarthatóbb beruházásokra, amelynek fontos része a digitalizáció, és ez a környezetvédelmet is számos módon elősegíti. (Az ESG az Environmental [környezeti], Social [társadalmi] és Governance [irányítási] angol szavak rövidítése. Társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöldpénzügyek néven fordítható – a szerk.)
Címlapkép: Shutterstock