Ne maradjon le! 
Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferencia keretében a magyar gazdaságstratégia legfontosabb céljai mellett a gazdaság technológiai kitörési pontjait is megismerhetik a résztvevők november 20-án. A jegyértékesítés már elkezdődött. A részletekről itt tájékozódhat. 

A hétfőn, november 20-án rendezendő MBH Makronóm Makroverzum konferencián a magyar ipar jövőjéről szóló kerekasztalban szerepel az egyik kiemelt vendégként. Úgy tudom, hogy ön nemcsak a Foxconn globális nagyvállalat alelnöke és hazai vezetője, de induló innovatív projektekben is aktív részt vállal. 

Így van, ezért az ipari digitalizációs kerekasztalhoz igyekszem gyakorlati példákkal szolgálni, olyanokkal, amelyek a hazai innovációs világ egy-egy fontos szeletét mutatják be. Magyarországon három különböző hardveres, illetve szoftveres innovációs projektben veszek részt személyesen. Ezeken a példákon keresztül hiszem, hogy megtalálhatjuk azokat a konkrét cselekvési lehetőségeket, amelyek segítenek abban, hogy hazánk is kiemelkedően sikeres legyen mind régiós, mind európai, mind pedig globális színtéren. 

Mondana erre példákat is? 

Természetesen kitérek majd erre is, ám szerintem előbb érdemes felvillantani az igazi kihívásokat. Például, hogy nemzetközi viszonylatban és itthon is alaposan külön kell választani a szoftverfejlesztést a hardveres innovációktól.

Az utóbbiak esetén ugyanis nem elegendő pár nagy koponya, illetve néhány tucat fejlesztőmérnök a megvalósításhoz, az igazán sikeres piacra lépéshez.

A megfogható, kézzelfogható hardveres technológiákat ugyanis nem csak kifejleszteni szükséges. Egy-két prototípus vagy egy kis sorozatot gyártani képes manufakturális műhely közel sem elég a nemzetközi sikerhez. 

Mire gondol? Egy kis-közepes magyar cég hogyan fog nagy sorozatban gyártani szinte egyik pillanatról a másikra? 

Ismét egy példát hoznék: együtt dolgozunk többek között egy utcai okosbútorokat készítő zseniális magyar vállalkozással. Számukra óriási potenciált, lehetőséget jelentene, ha egy nagyobb országgal meg tudnának állapodni a kültéri, városi bútoraik szállítása kapcsán. Ugyanakkor sajnos nem tudják vállalni, hogy egy sok száz millió lakosú államban akár a főváros pár kerületét is felszereljék okos utcabútoraikkal. Ekkora igényeket ugyanis nem lehet manufakturális megközelítésű, kis sorozatokra képes, minőség-ellenőrzési kihívásokat is jelentő gyártási kapacitásokkal kiszolgálni.  

Miért probléma a kis szériás gyártás? 

Azért, mert így az igazán fontos nagy piacokról ezek az izgalmas magyar innovációk könnyen kiszorulhatnak. Nem mondhatják az utcabútoros srácok egy nemzetközi megrendelőnek, hogy három év alatt szállítanak, mert ilyen határidőre nem kapnak egyetlen komolyabb megrendelést sem.

Ám egy olyan tőkeerős, és a gyártás terén tapasztalt óriásvállalattal a hátuk mögött, mint például a Foxconn, már nagyobbat álmodhatnak.

Azaz elérnek olyan nagy piacokat, olyan jelentős üzleteket, amelyek révén nem egy, hanem akár két nagyságrendet is ugorhatnak a világpiaci jelenlét tekintetében. Ez ráadásul nemcsak nekünk és innovatív hazai partnerünknek jó, hanem a magyar gazdaság egészének is. Bízunk benne, hogy hamarosan a sikereinkről is beszámolhatunk, és értékteremtő kezdeményezéseinket több, jelentős hazai gyártási kapacitással büszkélkedő nagyvállalat követi majd. 

De az óriáscégek ereje mindig nagyobb, nem? Milyen esélyeink vannak? 

Hadd mondjak el erre ismét egy megtörtént esetet. Ma már talán kevesen tudják, de az Apple kis híján tönkrement mintegy két évtizeddel ezelőtt. Steve Jobs volt az, aki újra sínre tette a vállalatot. Többek között azt találta ki, hogy iPod néven mp3-lejátszókat fog hatalmas sorozatban eladni. Ám akkor már rengeteg nagyvállalat készített ilyen zenelejátszókat, ezért a nagy hardvergyártó partnerek nem vették komolyan. Így a nagy ázsiai partnerek, az úgynevezett szerződéses gyártók több száz millió dollárt kértek az Apple-től, hogy megszervezzék az iPodok nagy szériás sorozatgyártását. Jobs és Tim Cook eljutott a Foxconn alapítójához, Terry Gouhoz is, aki nyitott volt a két Apple-vezető megkeresésére, akik akkoriban nem tudták maguk megfinanszírozni a gyártást.

Azaz a Foxconn vállalta a kockázatot, mert hitt az ötletben.

A történet végét ismerjük: az Apple pár év alatt nemcsak kilábalt a válságból, hanem sokszorosára erősödött, és ez még az iPhone 2007-es megjelenése előtt történt! A cég ráadásul mind a mai napig a Foxconn legfontosabb partnere, naggyá téve ezzel minket is, az akkor még kevésbé ismert ázsiai szerződéses gyártót. Ha nem is ekkorában, de kisebb léptékben, szűkebb réspiacokon igenis működhet ez a modell, és ez jelentősen előreviheti Magyarországot is.

Címlapfotó: Foxconn