Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Bár a 75 bázispontos kamatcsökkentés erőteljes lazítást jelent, a 11,5 százalékos alapkamat természetesen még mindig magas – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az infláció dinamikusan lassult, és októberben már az egy számjegyű tartományba került.  

A magas alapkamat megjelenik a vállalati kamatokban is, ezzel egyelőre visszafogva a hitelezést és a beruházásokat is.  

Ugyanakkor a kamatcsökkentésekkel óvatosan kell bánni: a túl gyors lazítás gyengíti a forintot és inflációs kockázatokat rejt, így az alapkamatot nem lehet gyorsabban mérsékelni, mint azt a piac elfogadja. További nehézség, hogy a világ nagy jegybankjai még nem kezdtek lazításba, ez pedig az elvárt kockázati prémium miatt korlátozza a nemzeti bank mozgásterét. E két, egymásnak ellentmondó szempont között kell elérni az egyensúlyt, amit a jegybank a mai döntés értelmében a 75 bázispontos lazítás formájában talált meg. 

Mi várható decemberben? 

Decemberben a mostanival megegyező mértékű, 75 bázispontos lazítást várunk, így az alapkamat 10,75 százalékra csökkenhet. A fokozatos dezinfláció, amelyben a tavalyinál erősebb forintárfolyamnak, a magas árak bázisba épülésének, az energiaárak mérséklődésének, a verseny erősítésének és az alacsony keresletnek van szerepe, lehetővé teszi a további lazítást. A kérdés az, hogy ez januártól milyen ütemben folytatódhat, ezt pedig több tényező határozhatja meg, amelyek közül az inflációs adatok mellett az árfolyam, illetve az energiaárak alakulását érdemes kiemelni, de az uniós források sorsa is befolyásolja az árfolyamot és így a szükséges kamatlábat is. 

Az inflációs cél még messze van 

A jegybankelnöki prezentáció felemás hangnemet ütött meg: szigorúságra utal annak kifejezése, hogy a dezinflációt folytatni kell, az inflációs cél még messze van, illetve hogy óvatos megközelítésre van szükség. Elhangzott, hogy az alapkamat 2024 februárjában 10 százalék alá kerül, ami azt jelenti, hogy az év elején is erőteljes lazítás várható – ennek a havi mértéke, feltételezve az egyenletes lazítást, 50 vagy 75 bázispont lehet. Ez pedig inkább laza hangnem, hiszen határozott lazítást jelent. Iránymutatásként elhangzott még a pozitív reálkamat fenntartása, ez alapján pedig az várható, hogy az alapkamat mértéke követi az infláció alakulását – különösen, ha nem lesz semmilyen váratlan esemény, ami szigorúbb politikát kíván meg. Ez szintén inkább a szigorú politikát erősíti, bár nem egyedi: az Európai Központi Bank és a Fed is pozitív reálkamatot tart fenn. 

A mai döntés a forint árfolyamát egyelőre nem befolyásolta érdemben, azaz a meghozott kamatdöntés és a kapcsolódó kommunikáció a piaci várakozásokkal összhangban alakult. 

Fotó: Pixabay