Magyarországnak egy gonddal kevesebb: visszavonulót fúj Bulgária az orosz gáz ügyében 

Szerző: | 2023. november. 21. | Hazai, Kiemelt, Szankciók, Világgazdaság, Zöldenergia, Zöldgazdaság

Az Európai Bizottság engedélyezte Bulgáriának, hogy 10 euró/MWh adót vessen ki az ország területén áthaladó orosz gázra, amely ellen – az energiaárak esetleges növekedése miatt – Szerbia és Magyarország is tiltakozott. A bizottság döntése ellenére a bolgár kormány végül kivette a tervezett adóból származó bevételt a 2024-es költségvetésből, ami kétségbe vonja az adó fenntarthatóságát és végrehajthatóságát. A szakértők szerint a vezetékben áramló gáz eredetének megállapítása nehéz feladat, és az is kérdéses, hogy a Gazprom hajlandó-e befizetni az adót. 

A bolgárok zöld utat kaptak, mégis befékeztek 

Az EU Bizottsága október végén úgy nyilatkozott, hogy Bulgáriának minden joga megvan egy új (10 euró/MWh) adót kivetnie az ország területén áthaladó orosz gázra, annak ellenére, hogy Szerbia és Magyarország tiltakozott, hiszen ez az árak növekedéséhez vezetne.  

Az új bolgár adó jelentősen megnövelte volna a költségeket nálunk, illetve Szerbiában, tehát nem volt véletlen a két állam tiltakozása: Magyarország költségvetésének akár 148 milliárd forintnyi pluszterhet jelentett volna. Mellettük a görögök vállalkozói szövetsége, amely az ország üzleti tevékenységének a felét képviseli, szintén Brüsszel előtt védené meg az igazát azzal érvelve, hogy az adó „sérti az uniós jogot”, és „további terheket róna minden ágazatra, vállalkozásra és fogyasztóra”. 

A kérdésben az Európai Bizottság is a bolgárok mellé állt, persze a szófiai hatóságok garantálták, hogy a pénz a Gazpromot sújtja majd, és nem az orosz gázmonopólium európai ügyfeleit.   

Úgy tűnik azonban, hogy a bolgár kormány mégsem annyira biztos a dolgában, mivel kivette a 2024-es állami költségvetésből az átmenő orosz gáz után kirótt új adóból származó 1,2 milliárd euróra becsült bevételt.  

Persze a költségvetésben terveztek további beruházásokat is (ebből a pénzből), amelyek szintén kikerültek. Bulgária a költségvetési tervben az új adóból november közepéig számított volna bevételre, igaz, a nem régi bevezetése óta az ország még nem tudott pénzt beszedni az orosz cégtől.

A szakértők eleve nem tekintették jó ötletnek a bolgár különadót, hiszen a vezetékben áramló gázt nehéz tisztán orosznak minősíteni. Oroszországnak, de a kereskedőcégeknek is vannak módszerei az üzemanyag eredetének eltitkolására, amely először Törökországon halad át, mielőtt az belépne Bulgária gázvezetékrendszerébe. Ám Törökországba nemcsak Oroszországból, hanem Iránból és Azerbajdzsánból is érkezik gáz, a Bulgáriába átjutó tételek pedig sok esetben gyakorlatilag egy mixet alkotnak, amelyre valóban nem lehet azt mondani, hogy orosz.  

A bevezetett energiajárulékkal kapcsolatban egyelőre nem érkezett reakció a Gazpromtól, és  

kérdéses az is, hogy az orosz konszern hajlandó lesz-e fizetni azt.  

Azért Aszen Vasziljev bolgár pénzügyminiszter erős nyilatkozatot tett. Szerinte

ha az orosz vállalat megtagadja a fizetést, akkor a bulgáriai szerződések alapján lefoglalják a pénzügyi fedezetét vagy az országban lévő vagyontárgyakat. 

A legnagyobb parlamenti erő, a kormánytöbbséghez tartozó GERB azonban bejelentette, hogy az illeték soha nem szedhető be, és követelte, hogy az összeget vegyék ki a 2024-es költségvetésből.  

Ha a Gazprom nem fizet, az közel 1 százalékkal növelheti Bulgária költségvetési hiányát, miközben az ország 2025. január 1-jétől megpróbálna csatlakozni az euróövezethez.  

Ennek ellenére a parlamenti felvetéseket a pénzügyminiszter alaptalannak nevezte.  

Ezek után vasárnap Aszen Vasziljev a burgaszi finomítót birtokló Lukoil orosz olajcéget is megvádolta azzal, hogy megpróbál pánikot kelteni. Mondta ezt arra, hogy a Lukoil Neftohim Burgas finomító vezetése szombaton bejelentette, hogy amennyiben a kormány január 1-jétől megtiltja az orosz olajból előállított kőolajtermékek exportját, akkor könnyen leállíthatják a finomítóban folyó munkát. A bolgár parlament másfél-két hónapja fogadta el azt a törvényt, amely fokozatosan csökkentené az orosz olaj felhasználását. Vasziljev szerint a nem orosz olaj is könnyen exportálható, és szerinte a törvény egyszerűen felgyorsítja majd a nem orosz olajra való átállást. 

A Politico érdekes magyarázatot ad a bolgárok motivációjára. Szerintük az ország szeretné lerázni történelmi hírnevét, miszerint ők lennének Moszkva védelmezői az EU-ban Oroszország ukrajnai inváziója után. Ám azt is megemlíti, hogy még Bulgária legnyugatbarátabb pártjainak is erősen kell küzdeniük, hogy megszüntethessék a lakosság körében meggyökerezett szimpátiát az oroszok iránt.   

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn