Szakértők a Makroverzumon: íme a hazai innovációs ökoszisztéma eredményei és kihívásai  

Szerző: | 2023. november. 22. | Hazai, Innováció, Technológia

Az MBH Bank Makronóm Makroverzum hétfői konferenciájának második kerekasztalánál a hazai innovációs ökoszisztéma eredményeiről és kihívásairól, továbbá hazánk európai viszonylatban elért pozíciójáról esett szó. A résztvevők azt is megvitatták, hogyan lehetne javítani Magyarország innovációs és technológiai helyzetén. 

A Makronóm Makroverzum konferencián a hazai innovációs ökoszisztéma eredményeit és kihívásait taglaló kerekasztal-beszélgetést Tálos Péter, a Foxconn csoport európai alelnöke vezette fel előadásával. Rámutatott, hogy egy kis magyar cég olyan fejlesztést valósított meg, amelyre még a Microsoft sem volt képes: több ember tartózkodott egy időben egy virtuális gyárban. 

Szoftvert fejleszteni viszonylag könnyű Magyarországon – jelentette ki. Azonban hardvert – ahogy a VR-szemüveg esetén például magát a kézzelfogható szemüveget – annál nehezebb. Elmondta, hogy több magyar hardverfejlesztőtől is meg kellett válnia, mert nemvégezték jól a munkát – mivel itthon még nem épült ki a megfelelő ökoszisztéma hozzá. Tálos Péter szerint a siker kulcsa az, ha egy ország saját maga fejleszti ki a szükséges eszközeit – ehhez azonban a vállalatoknak is motiváltnak kell lenniük.  

„Ameddig nem vagyunk képesek hardvereket fejleszteni, addig a technológiai kitörés nem valósul meg”

– tette hozzá. 

A bevezető után Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Hradszki László, a Hiventures vezérigazgatói tanácsadója, Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke, Pereczes János, az MBH Bank digitális transzformációs vezetője, valamint Péterfi Zalán, a VRG Therapeutics alapítója és ügyvezető igazgatója beszélgetett a témáról.  

A magyar innovációs ökoszisztéma állapota 

Pereczes János szerint a pénzügyi-technológiai szektor jelentős fejlődésen megy keresztül, és az előrelépés kulcsa az, hogy a vállalatok saját tőkéből építkezzenek és a saját idejüket áldozzák rá. Az innovációhoz minél nagyobb biztonságot kell biztosítani a vállalkozók számára.  

Jakab Roland szerint nagyon jó irányba haladnak a folyamatok. Vannak olyan innovációs zászlóshajóprojektek, amelyek egy-egy területen eredményesek és köréjük tudnak épülni  további cégek, és ezzel fejlődik, erősödik az ökoszisztéma.

A startup-ökoszisztéma oldaláról nézve a többi kelet-közép-európai államhoz képest Magyarország jó helyen, a középmezőnyben van, 

ám a többi országhoz hasonlóan a Nyugathoz képest mindannyian lemaradásban vagyunk – fűzte hozzá Hradszki László. 

Mit kell tenni ahhoz, hogy Magyarországon egymás után szülessenek az újabb és újabb találmányok? 

Bódis László szerint hazánk jó irányba fejlődik, innovációban nem teljesítünk rosszul, azonban van még hová fejlődnünk, mivel lemaradunk az uniós versenytársainktól – fogalmazott. Három olyan paramétert emelt ki, amely fontos a fejlődéshez: a kutatói utánpótlást, amelynek kulcsfontosságú eleme a fiatalok ösztönzése, a kkv-szektor nyitottságát az innovációra és az ipari jogvédelmi tudatosságot.  

Többségében még nem tartanak ott az átlagos hazai vállalatok, hogy megfelelő mélységben foglalkozzanak innovációval 

– tette hozzá. 

Magyarország kutatóbázis-kapacitása és a vállalat-egyetem kapcsolatok 

Jakab Roland szerint vannak olyan hazai egyetemek, amelyekre lehet építeni. Hozzátette, hogy fontos a vállalatok és egyetemek közötti együttműködés, de ez akkor lehet sikeres, ha mindkét oldalon van egy-egy felelős, aki segíti az információáramlást. Ellenkező esetben nem fog működni. Kell, hogy mindkét szervezet fejlődjön, és ehhez ösztönzésre van szükség. 

Tálos Péter a személyes tapasztalatait megosztva kiemelte, úgy érzi, az egyetemi kooperációban a vállalatok „nem egy nyelvet beszélnek az egyetemekkel”. Hradszki László elmondta: ő is érzékeli ezt a problémát, és hozzátette, hogy idehaza egyetlen igazi, egyetemi kutatóintézetből kifejlődött spin-off vállalkozás sincs. Az itthoni startup-ökoszisztémát a némethez és az osztrákhoz hasonlította, azzal a különbséggel, hogy a német nyelvterületeken több spin-off cég működik, Magyarországon pedig valamilyen oknál fogva nincsen erre igazi példa. Szerinte a megoldás az érdekeltségi rendszerben hiányában keresendő.  

„Az érdekeltség széles körű megteremtésében rengeteget kellene fejlődnünk”  

– mondta.  

Péterfi Zalán, a VRG Therapeutics alapítója szerint az egyik fő probléma, hogy az egyetemi rendszer nem transzparens.  

Gyakran megtörténik, hogy nem tudunk egy projektet továbbvinni, és labort kérünk egy egyetemtől. Egy hónap múlva válaszolnak, hogy nem tudják megmondani, van-e szabad labor” – hozta fel személyes példáját. 

Tálos Péter egy másik problémaként felvetette, hogy nem voltak kellően motivált partnereik, akikkel együtt lehetne dolgozni. Pereczes János szerint ehhez fontos nemzetközi gondolkodásra és nyitottságra van szükség.  

A kerekasztal résztvevői tehát egyetértettek abban, hogy nem állunk rosszul innovációs területen, ám rengeteg még a tennivaló. 

Kapcsolódó:

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn