November 15-én 124 teherhajó torlódott fel a Panama-csatornánál, ugyanis a zsiliprendszer üzemeltetőinek takarékoskodniuk kell az édesvízzel. A világkereskedelem egyik legfontosabb útvonalán a forgalom lényegében leállt. A hajók aukción vesznek részt, ahol fizethetnek az előrekerülésért . Volt nap, amikor 4 millió dollárt szedtek be úgynevezett „sorkikerülő díjként”.
Az aszály következményei
A világ hajóforgalmának körülbelül 5 százaléka halad át a Panama-csatornán. Már hónapokkal ezelőtt jelezték a víz hiányát az átjáróban, amit ez év eleje óta megfigyelhető El Niño-jelenség számlájára írnak.
Az aszály továbbra is sújtja a Panama-csatorna tárolórendszerét, ennek következtében a zsilipek működéséhez szükséges édesvízellátás csökkent. Az átkelő hatósága többször is csökkentette az egy nap alatt áthaladó hajók számát.
A hajók számának visszafogása mellett a csatorna hatósága a merülési mélységüketis csökkentette, tehát az áthaladó hajóknak mérsékelniük kell a súlyukat, a terhelésüket. A merülésük nem haladhatja meg a kb. 13,4 métert. Ám ez egyrészt növeli a nemzetközi logisztikai költségeket, másrészt a csatorna bevételét is tovább csökkenti. Az átkelő hatósága szerint a bevétel 2024-ben várhatóan 200 millió dollárral lehet kevesebb.
Mint ismert, a Panama-csatorna a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő vízi út Közép-Amerikán keresztül, amely hasonlóan fontos szerepet játszik a világkereskedelemben, mint a Szuezi-csatorna. A Panama Canal Authority adatai szerint a Panama-csatorna jelenleg körülbelül 180 tengeri útvonalat biztosít, mintegy 170 országot és régiót köt össze, és megközelítőleg 1920 kikötőt ér el szerte a világon.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is figyelemmel kíséri a helyzetet, amit az elmúlt 143 év legrosszabb aszályának nevez. A csatorna hatósága a közelmúltban arról számolt be, hogy az eddigi nyilvántartott 73 évből az idei október volt a legszárazabb. Jelenleg a hajók 5-6 napot várakoznak az áthaladásra.
Normál körülmények között a Panama-csatorna naponta 34-36 teherhajó áthaladását tudja biztosítani a zsilipeken keresztül. Az aszály miatt a csatornahatóság ezt a számot
25-re csökkentette, és várhatóan jövő év februárjától 18 hajóra mérsékli.
Az IMF jelentése szerint az aszály különösen nagy hatással van a latin-amerikai kikötőkre. A Panama elsősorban Ázsia, a Mexikói-öböl és a keleti part kikötői közötti kereskedelmi csatorna.
Panama, Nicaragua, Ecuador, Peru, El Salvador és Jamaica kikötői súlyosan érintettek. Ezen országok külkereskedelmének 10–25 százalékát érintik a késések.
A helyzetre reagálva az átkelő hatósága „sorkikerülő” aukciót szervezett azon hajótulajdonosoknak, akik a lehető leghamarabb akartak átjutni, lehetővé téve számukra, hogy licitáljanak a felgyülemlett sorakozó hajók kikerülésére. A legutóbbi, novemberi aukción az elsőbbségi átjárás megszerzése érdekében egy japán energiavállalat 4 millió dollárt fizetett egy cseppfolyósítottgáz-szállítmányért. Általában a szokványos áthaladási díj is több ezer dollár.
A csatorna éves szállítási tevékenységének körülbelül 26 százaléka ömlesztett árukból áll, mint például kőolaj vagy cseppfolyósított földgáz.
A Panama-csatorna hatósága szerint az árveréseken legtöbbet kínálók általában az LNG-szállítók.
A hajózási brókerek rekordárakat jósolnak a közelgő aukciókon. Az Egyesült Államokból jelentős mennyiség irányul Ázsiába a cseppfolyósított földgázból, de az átkelés magas költsége és a bizonytalan tranzitidő miatt egyre több amerikai LNG-szállító dönt úgy, hogy további két héttel és közel 6000 tengeri mérfölddel többet tesz meg, hogy kikerülje a csatornát. Mindez azonban csökkenti a piaci kapacitást és növeli a fuvardíjakat.
Hogyan működik a csatorna?
A Panama-csatorna 81,3 kilométer hosszú, és zsilipekkel köti össze az Atlanti- és a Csendes-óceánt. A zsilipeléskor emelik vagy csökkentik a vízszintet, hogy a hajók áthaladhassanak Panama hegyei között. Egyszeri alkalommal körülbelül 200 ezer köbméter édesvizet kell az óceánba engedni. Ennek az édesvíznek az egyik fontos forrása a mesterséges Gatun-tó, amelynek a vízpótlásánál elsősorban a csapadékra számítanak. Az idén azonban az El Niño folyamatos aszályt okozott.
A Panama-csatornán áthaladó hajókra már február 15-től „édesvízdíjat” róttak ki. A 125 lábnál hosszabb hajókra ez a díj 10 ezer dollár. Ugyanakkor az átjáró hatósága naponta 1–10 százaléknyi tartományban változtatja a díjat a Gatun-tó vízszintje alapján. Ez a lépés pedig akár 15 százalékkal is növelheti a Panama-csatornán áthaladó hajók költségeit.
Az elmúlt években vízhiány miatt többször korlátozták az átkelőt, és a közép-amerikai országok egyre inkább alternatív útvonalakat hoznának létre. Nicaragua például vasút építését tervezi, amely összekötné az ország Csendes-óceán és a Karib-tenger partján fekvő két nagy kikötőjét. Salvador is együttműködne Hondurasszal egy transzóceáni vasút megépítésében, amivel versenyezhetnének a Panama-csatornával a közlekedési csomópont státuszáért.
A szakértők szerint ugyanakkor jelenleg egyelőre hiányoznak a versenyképes alternatív megoldások, a párhuzamos útvonalak építése pedig ökológiai és gazdasági szempontból sem hatékony. Inkább azt javasolják, hogy a panamai kormánynak a létesítmények fejlesztésével és a vízellátó rendszer menedzsmentjének javításával kellene biztosítania a csatorna hosszú távú versenyképességét a nemzetközi logisztikai területen.
Címlapfotó: Shutterstock