Keményen dolgozik azon a német kormány, hogy bizonyítsa, ostobaság a költségvetési hiánnyal kapcsolatos túlzott szigorúság. Most azt mondják, fel fogják függeszteni az „adósságféket”, miután az Alkotmánybíróság arra kényszerítette a kormányt, hogy törölje a 210 milliárd eurós éghajlatváltozási alapból származó mintegy 60 milliárd euró értékű költségvetési kiadást. De a kezdeti megkönnyebbülés csak ideiglenes, és a kár már bekövetkezett: a költségvetési krízis évekre megnyomorítja a gazdaságot. A Reuters három okot emelt ki cikkében. 

Megszorító intézkedések jöhetnek 

Előzmények
Christian Lindner gazdasági miniszter november 23-án jelezte, 2023-ra egy pótköltségvetést fog benyújtani, amely a hitelkorlátozások felfüggesztését is tartalmazza majd. „A kancellárral és a kancellárhelyettessel való jövő heti konzultációk során egy pótköltségvetést fogok bemutatni erre az évre” – nyilatkozta.
Lindner azt a költségvetési krízist próbálja enyhíteni, amelyet egy múlt heti alkotmánybírósági döntés okozott. Az ugyanis megakadályozta a járványalapok felhasználatlan forrásainak zöldberuházásokra történő átcsoportosítását, 60 milliárd eurós lyukat ütve ezzel a költségvetésen.
„A kiadásainkat, főleg az energia- és gázárak korlátozásait, alkotmányosan biztonságos alapokra fogjuk helyezni” – mondta a tárcavezető.
Németország tízéves kötvényeinek a hozama 9 bázisponttal, 2,66 százalékra emelkedett november 23-án. 

Az egyik probléma, hogy a vita megszorító intézkedésekhez vezet egy zsugorodó gazdaságban.  

Az adósságféket, amely a strukturális költségvetés hiányát a GDP 0,35 százalékában korlátozza, csak az idei év költségvetésénél függesztették fel. A 2024-es büdzsé a fontos, most mégis elhalasztották ennek a megbeszéléseit. 

Ahhoz, hogy az adósságféket felfüggeszthesse, a kormánynak szüksége van egy veszélyhelyzetre. A Covid–19 megfelelő volt, de a klímaváltozás nem igazán definiálható ilyen krízisként.  

A kormány magasabb adók bevezetését fontolgatja – például a szén-dioxid- és az örökösödési illeték emelését. Napirenden van a vállalkozásokat és a háztartásokat az energiaválság átvészelésében segítő támogatások csökkentése is.  

Összességében a költségvetés ellenőrzésére való törekvés a jövő évi növekedést is befolyásolni fogja, jegyezte meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). 

A bizonytalanság nehezíti a befektetéseket 

Mindezek mellett a gazdaság az elhúzódó jogi és gazdasági bizonytalanság hatásait is megérzi majd.  

A vállalkozásoknak nehéz lesz megjósolni, milyen típusú állami támogatásokra számíthatnak az energiaválság enyhítése és a klímaátállásba való befektetések esetében. 

Ez a magánbefektetések mérséklődésével fenyeget, miközben a háztartások egyre többet szeretnének majd spórolni – mondta az ING közgazdásza, Carsten Brzeski. 

A legnagyobb kockázat az állami beruházások csökkenése  

Végül pedig a kevesebb állami beruházás jelenti a legsúlyosabb rizikót Németország hosszú távú jólétére nézve.  

Ezek mértéke évtizedek óta sokkal alacsonyabb, mint a többi európai államban. 

Berlinnek 450 milliárd euróval növelnie kellene az állami beruházásokat, hogy azok összege elérje az 500 milliárd eurót a következő évtizedben, véli a Német Gazdasági Intézet. A nettó állami beruházások húsz éve negatívak – mutatott rá Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet vezetője. Az ironikus az, hogy a növekedés jövőbeli mérséklődése GDP-arányosan nagyobb eladósodáshoz vezethet. 

Ez a mutató az idén a GDP 66 százaléka körül áll, 2024-re pedig 2 százalékos csökkenést jósolnak – 90 százalékos eurózóna-átlag mellett.  

Habár Németország még nem áll az adósságválság küszöbén, olyan szintre jutott, ahol már gazdasági árat kell fizetnie fundamentalista megközelítésű költségvetési megszorításaiért.  

A cikk eredetileg a Reuters honlapján jelent meg. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock