Az MNB által rendezett kétnapos Eurázsia Fórum második napja szakmai programjának zárásaként videóhívásban Jeffrey Sachs sztárközgazdász, a Columbia Egyetem Center for Sustainable Development igazgatója és Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára beszélgetett. Ennek során szóba került, hogy a kizárólagos, USA dominálta világrend már a múlté, és egy multipoláris világrend felé haladunk. A közgazdászprofesszor azt is kiemelte, hogy a magyar kormány ebben az átalakuló világban a józanság hangját képviseli. 

Sachs egy mérföldkő ismertetésével kezdte a beszélgetést: az idei évben érte el a világ népessége a 8 milliárd főt, így ennyien élnek a problémamentesnek nemigen mondható világunkban: egyre több geopolitikai konfliktus üti fel a fejét (orosz–ukrán háború, izraeli háború, Tajvan körüli feszültség stb.), és egyre fontosabbá válnak a környezeti kihívások is. 

Egy multipoláris világrend felé 

Miután ezeket az alapvetéseket leszögezte, rátért az átalakuló világrend kérdésére. Megjegyezte, hogy a Nyugat által megnyert hidegháborút követően egyetlen szuperhatalom létezett: az Egyesült Államok, legalábbis napjainkig. Ugyanis nemrég a nemzetközi rendben megjelent a multipolaritás. Sachs szerint éppen ezért szükséges lenne, hogy az országok között létrejöjjön egy nagyobb egyetértés, egymás megértése, mivel ezek révén a feszültségforrások is mérsékelhetők. Ezt a megállapítást Sachs rávetítette az orosz–ukrán konfliktusra, szerinte ugyanis Oroszországot már méreténél fogva sem lehet figyelmen kívül hagyni.  

Valamit kezdeni kell Oroszországgal, kell vele kommunikálni és fokozatosan megfelelő kapcsolatokat kialakítani, ekkora országgal végső soron muszáj békésen együtt élni. 

Igaz, hogy az USA lett az idők során a világ legnagyobb gazdasága, amely leginkább a második világháború alatt alakult azzá, ennek a fejlődésnek köszönheti a sok technológiai újítást is, amivel lényegében ma is a dobogó legfelső fokán áll. Ezzel a fölénnyel az akkori Szovjetunió nem tudott mit kezdeni, és végül a teljes kommunista rendszer összeomlott. 

Forrás: Eurázsia

Kína, az új kihívó 

Az ázsiai nagyhatalom 1945-ben még a szegény országok táborát erősítette, ebben a pozíciójában lépett a kommunista útra Mao Ce-tung vezetésével, akinek az eredményei röviden a nemzeti önbecsülés reneszánszával írhatók le a sokéves külföldi befolyásszerzést követően. Viszont Maóval gazdaságilag kicsit sem jutottak előrébb, csak a halálát követően kezdődhetett meg egy gazdasági nyitás, részben piaci alapokra helyezve az ottani nemzetgazdaságot. Ez után Kína gyors gazdasági növekedését figyelhettük meg, ami bár a közelmúltban lelassult, a szegény országból egy közepesen fejletté vált az évek alatt.  

Az USA érzékelte azt, hogy Kína a kihívójaként jelent meg, és túl veszélyesnek ítélte meg a kínai növekedési potenciált az elmúlt évtizedben. Éppen ezért azt tervezték, hogy ezt egy kissé megakasztják  

– mondta a professzor. Hozzátette, hogy az első lépéseket Donald Trump egykori amerikai elnök tette meg a vámháborún keresztül. Ezen keresztül igyekezett mérsékelni az USA kereskedelmi deficitét Kínával szemben, ez azonban Sachs szerint a visszájára sült el, és megzavarta a világgazdaság egészét. Ezt követően a járvány, valamint az ellátási láncok töredezettsége, akadozása lehetőséget teremtett Kínának, amit kis is használt: az ázsiai nagyhatalom megszűnt a világ gyárának lenni, és ezzel párhuzamosan teljesen átalakult a világgazdasági szerkezet. Ennek kézzelfogható példái, hogy a termelés részben máshová helyeződött át, valamint hogy Kína olyan új szektorokban erősíti meg a jelenlétét, mint az elektromos autók (EV) gyártása. 

Kereskedhet-e még valaha zökkenőmentesen Európa és Ázsia? 

A beszélgetés vége fele Sachs kitért az európai és ázsiai kereskedelmi lehetőségekre is. Szerinte ezen a területen a világ nem amerikai vezetést, hanem sokkal inkább amerikai együttműködést vár.  

A világkereskedelemben összességében jelenleg azt láthatjuk, hogy Ázsia szerepe rohamosan felértékelődik, Afrika és Latin-Amerika esetében ez már kevésbé mondható el, az USA pedig egyre kisebb részben van jelen ezeken a területeken, legalábbis mint befektető. 

A professzor kitért Európára is: az öreg kontinens kereskedelmi kapcsolatait Ázsiával egyszerűen a földrajz indokolja, amelyet erősít a mintegy 2000 éves kereskedelmi gyakorlata, hiszen már a Római Birodalom is kereskedett Ázsiával. Gondoljunk csak a birodalom selyemimportjára Kínából a jól ismert Selyemútnak elnevezett kereskedelmi útvonalon keresztül. 

Jeffrey Sachs azzal zárta a beszélgetést, hogy az ázsiai nagyhatalom szerepe napjainkra ismét megnövekedett, és könnyen lehet, hogy a jövőbeli gazdasági bővülés már nem lesz olyan mértékű, mint korábban, de ez azon nem változtat, hogy Kína és Európa között óriási kereskedelmi és együttműködési lehetőségek alakultak ki. Megjegyezte zárásként, hogy Magyarország jól teszi, hogy ezekben az együttműködésekben próbál vezető szerepet játszani Európából mint a kontinens kapuja. 

Borítókép: Eurázsia Magazin Facebook-oldala