Az amerikai elnök rendkívül kimerült az izraeli háború okozta feszültségben, így el sem megy az ENSZ-klímacsúcsra. A Fehér Ház szerint tavaly már úgyis volt.
Dubajban november 30-án kezdődik az év egyik legfontosabb találkozója, az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája, a COP28. A tizenkét napig tartó fórumon vetnek számot a nemzetek a Párizsi Klímaegyezmény vállalásai óta elért eredménnyel, de itt állapodnak meg a következő évek klímapolitikájának legfontosabb elemeiről is.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden elnök véleménye nem változott arról, hogy a klímaváltozás az „emberiség végső veszélye”, az idén azonban nem teszi tiszteletét a konferencián.
A fáradt elnök megpihenne
A The New York Times információi szerint az elnököt annyira kimerítették a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos teendői – elsősorban az átmeneti tűzszünet és a túszok szabadon engedésének elérése –, hogy kihagyja az eseményt, amelyen egyébként mintegy 200 ország vezetője lesz jelen.
Bident az alelnök, Kamala Harris sem fogja helyettesíteni: az Egyesült Államok képviseletében John Kerry, az USA klímaváltozási megbízottja lesz jelen a COP28-on. Ő szintén azt hangoztatta, hogy az elnök energiáját túlzottan igénybe veszi a közel-keleti és az ukrajnai háború, így vele kell beérniük a résztvevőknek.
A klímaaktivisták egyébként sem kontrollált indulatait valószínűleg még jobban felkorbácsolja Biden döntése, az elemzők szerint azonban abban semmi különös nincs, hogy egy elnök nem vesz részt minden egyes klímacsúcson.
Biden egyébként mind a tavalyelőtti, mind a tavalyi találkozón ott volt, és igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az Egyesült Államok a lehető legjobb úton halad a Párizsi Megállapodásban vállalt céljai eléréséhez.
Ami azt illeti, az USA valójában elég döcögősen lépdel előre, a COP28-on pedig várhatóan többen fogják kritizálni a Biden-kabinetet, amiért nem tartja be az ígéreteit az energiaátállás területén.
Jó lenne, ha ott lenne, de ha nem, hát nem
A prognózisok szerint a világnak a 2019-es szinthez képest 43 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig, hogy elkerülje a klímaváltozás katasztrofális hatásait. A jelenlegi nemzeti klímatervek azonban csak 7 százalékos mérséklést fognak elérni. Bár az USA valóban felmutathat eredményeket, a globális kibocsátás tovább nő.
A dubai találkozó kiemelten fontos lesz abban a tekintetben is, hogy rögzítsék, milyen lehetőséget tudnak kínálni a gazdag országok a fejlődőknek az energiaátállás területén, vagyis valóban globálissá tudják-e tenni a klímacélokat, vagy jó szokásukhoz híven két klímacsúcs között megfeledkeznek arról.
A vélemények megoszlanak Biden távolmaradásával kapcsolatban, de általánosságban elfogadják azt. Ennek fő oka, hogy az elnök mint az egyik klímaváltozási főszereplő most novemberben találkozott kollégájával, Hszi Csin-ping kínai vezetővel, és a megállapodásaik egyik sarokköve épp a megújuló energiák kapacitásnövelése, az energiaszektor, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb ütemű csökkentése volt.
Ha úgy tetszik, megelőzték (vagy megkerülték) a klímacsúcsot, így sokak szerint bőven elég, ha Bident és a kínai elnököt is a megbízottja képviseli a konferencián. A COP28 november 30-án kezdődik, és nagyjából 70 ezer látogatót várnak rá.
***
Fotó: MTI/EPA/Abaca pool/Yuri Gripas
