A gyorselemzést Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ elemzője készítette 

A SPECA 

A SPECA-t az ENSZ hozta létre 1998-ban. A szervezet Közép-Ázsia Gazdaságaiért Külön Programja (Special Programme for the Economies of Central Asia, SPECA)  

azzal a céllal indult, hogy megerősítse a közép-ázsiai szubregionális együttműködést és annak világgazdasági integrációját. 

A program egy olyan gazdasági platform, amely ösztönzi a közép-ázsiai országok gazdaságának fenntartható fejlődését és egymás közötti kapcsolatainak erősítését. Tagjai: Afganisztán, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Ezenkívül az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága (United Nations Economic Commission for Europe, UNECE) és az Egyesült Nemzetek Ázsia és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottsága (Economic and Social Commission for Asia and the Pacific, ESCAP) közösen nyújt átfogó támogatást a programnak. 

Az ülésen az együttműködésen volt a hangsúly 

A november 20. és 24. közötti SPECA-hét központi eseményén, a program negyedszázados fennállásának mérföldkövének számító bakui csúcstalálkozón Közép-Ázsia mind az öt állama (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán), továbbá Azerbajdzsán, Georgia és Magyarország állam- és kormányfői, valamint nemzetközi szervezetek képviselői is részt vettek. 

A találkozón az említett államok miniszterelnökei mellett jelen volt Daniyar Amangeldiev kirgiz gazdasági és kereskedelmi miniszter, Zavki Zavkizoda Tádzsikisztán gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztere, Laziz Kudratov Üzbegisztán befektetési, ipari és kereskedelmi minisztere, Muhammetgeldi Serdarov Türkmenisztán pénzügy- és gazdasági miniszterhelyettese. Begmyrat Allakbaev, Kazahsztán nemzetgazdasági miniszter-helyettese, Abzal Abdikarimov, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkára, Tatyana Molchan és helyettese, Dmitrij Maryasin, az ENSZ ázsiai-csendes-óceáni térségért felelős gazdasági és szociális bizottságának helyettes ügyvezető titkára, Hirohito Toda, valamint megfigyelőként Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere is. 

A találkozó során a résztvevők kiemelték az országok közötti együttműködés fejlesztését a különböző területeken, a kereskedelmi forgalom növekedését, valamint a térség államai közötti integrációs folyamat felgyorsítását.  

Felhívták a figyelmet a közös kezdeményezések megerősítésére az olyan területeken, mint a közlekedés és a tranzit, a digitális átalakulás, a zöldenergia szükségessége vagy az éghajlatváltozás mérséklése. 

Az ülésen elfogadták a SPECA 2023 kormányzótanácsának határozatait, a Gazdasági Fórum záródokumentumát, a charta módosításait, valamint a programmunkacsoportok 2024–2025-ös tevékenységi tervét. Emellett Tádzsikisztánt választották a SPECA következő elnökének. 

Ezenkívül a Bakui Nyilatkozatban megállapították, hogy  

a SPECA-tagállamok állam- és kormányfőinek első csúcstalálkozója sikeres volt, és a szervezet tagországai mérföldköveket értek el a függetlenségük megerősítése, valamint a kölcsönös együttműködés prioritásai tekintetében. 

A nyilatkozatot Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán elnöke, valamint Türkmenisztán minisztertanácsának az alelnöke írta alá. 

A szervezet tagjainak részéről megállapodás született arról is, hogy megerősítik a szervezet szerepét a gazdasági együttműködés és a folyamatos párbeszéd platformjaként azzal a céllal, hogy feltárják a regionális integrációban rejlő lehetőségeket a kereskedelem, a logisztika, a digitalizáció, az ipar és az energetika területén. Ezenkívül a platform tagjai  

kifejezték eltökéltségüket azzal kapcsolatban, hogy teljes mértékben támogatják a SPECA intézményesítésének folyamatát 

és az ehhez szükséges mechanizmusok létrehozását. Valamint ismételten megerősítették a politikai hajlandóságot arra, hogy a SPECA számára megfelelő pénzügyi mechanizmus legyen biztosítva, hangsúlyozva a Kaszpi-tengeren átnyúló kelet–nyugati irányú középső folyosó (Middle Corridor) jelentőségét mint az egyik leghatékonyabb és legfenntarthatóbb kapcsolatot a szervezet tagországai, valamint Ázsia és Európa különböző régiói között. 

A találkozó értékelése 

Az Eurázsia Központ elemzése szerint SPECA-n belül a fő hangsúly a részt vevő országok közötti logisztikai összeköttetés szintjének növelésén van. Kiváltképp az Afganisztánból, Kínából, a délkelet-ázsiai államokból Törökországba, a közel-keleti államokba és Európába tartó útvonalak haladnak át ezen a régión, legfőképp a Kaszpi-tengeren, Kazahsztánon és Azerbajdzsánon keresztül. 

Mindazon túl, hogy a bakui csúcstalálkozó résztvevői bejelentették, hogy megerősítik a a szervezet szerepét a gazdasági együttműködés platformjaként, az eseménynek egyfajta a türk államok egységét tükröző üzenete is van. 

Mivel a SPECA-nak még nincsenek intézményesítő vagy koordináló szervei, ezért egyelőre nehéz meghatározni a szervezet mozgásterét, már csak azért is, mivel a régiót a Törökország által dominált Türk Államok Szervezete is hasonló elképzelések (türk népek egysége) alapján egyesíti. 

Az azerbajdzsáni csúcstalálkozó regionális szinten határozottan növelte a SPECA jelentőségét, ugyanis ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy a szervezetben részt vevő országok egységesen a középső folyosónak nevezett útvonalon helyezkednek el.  

Georgia és Magyarország találkozón történő részvétele jelzi, hogy ebben a formátumban mások is elképzeléseket látnak.  

Tekintettel arra, hogy a szervezetben szereplő országok közül sok a türk állam, Veress Szabolcs szerint ez politikai szempontból is a türk államok egységét tükrözi. Azonban figyelembe kell venni, hogy mivel a SPECA egy gazdasági egyesület, és a gazdaságra koncentrál, a középső folyosó fejlesztése nagyobb mértékben járulhat hozzá ezen országok gazdaságához és egységéhez, mint a közös politikai célok. 

Az eredeti elemzés az Eurázsia Központ honlapján olvasható.  

Címlapfotó: MTI