Újabb komoly elismerést kapott a magyar gazdaságpolitika: az adórendszerünk a 11. legversenyképesebb a világon 

Szerző: | 2023. november. 30. | Hazai, Kiemelt

Egy friss tanulmány szerint Magyarország az előkelő 11. helyet foglalja el a Nemzetközi Adóversenyképességi Index 2023-as rangsorában. Ez azt igyekszik mérni, hogy egy ország adórendszere milyen mértékben tartja be az adópolitika két fontos szempontját, a versenyképességet és a semlegességet. Ebben tehát hazánk globálisan a tizenegyedik, de lebontva a 4. helyen állunk a vállalati adók, a 6.-on szja és a 3.-on a határon átnyúló adózás kategóriájában. Mindezek újabb komoly elismerést jelentenek a 2010 óta folytatott magyar gazdaságpolitikának. 

A taxfoundation októberben publikált egy tanulmányt, amelyben közzétette a 2023-as évre vonatkozó adóversenyképességi index rangsorát. A tavalyi évhez képest ismét kellemes meglepetésként érhetett bennünket a végeredmény, ugyanis Magyarország a 11. a nemzetközi adóversenyképességi index rangsorában. A vállalati adók tekintetében még jobban állunk, a 4. helyen, de a személyi jövedelemadó tekintetében sem kell szégyenkeznünk (6. hely), a határon átnyúló adózás kategóriájában pedig felértünk a képzeletbeli dobogó harmadik fokára. Mindezek a számok alátámasztják, illetve megerősítik azt, hogy a 2010 óta tudatosan épített gazdaságstratégia egy jó irány hazánk számára.  

2023. évi nemzetközi adóversenyképességi index  
Ország Összesített helyezés Összes pont Társasági adó besorolása Egyéni adók rangsora Fogyasztási adók rangsora Ingatlanadó-rangsor Határon átnyúló adószabályok rangsora  
Észtország 1. 100 2. 1. 15. 1. 11. 
Lettország 2. 88,5 1. 3. 27. 5. 9. 
Új-Zéland 3. 86,1 29. 5. 1. 8. 19. 
Svájc 4. 84,7 10. 9. 3. 36. 1. 
Csehország 5. 81,2 6. 4. 25. 6. 10. 
Luxemburg 6. 78,9 23. 21. 7. 14. 5. 
Törökország 7. 78,6 11. 7. 13. 22. 7. 
Izrael 8. 78,3 13. 23. 11. 11. 8. 
Litvánia 9. 76,6 3. 10. 30. 7. 22. 
Ausztrália 10. 75,9 32. 14. 9. 4. 21. 
Magyarország 11. 75 4. 6. 38. 23. 3. 
Szlovákia 12. 74,3 18. 2. 29. 3. 30. 
Svédország 13. 73,3 8. 20. 21. 10. 13. 
Hollandia 14. 70,6 25. 19. 16. 21. 4. 
Kanada 15. 69,8 24. 24. 8. 25. 15. 
Szlovénia 16. 66,6 7. 13. 31. 24. 18. 
Norvégia 17. 66,6 14. 27. 23. 15. 12. 
Németország 18. 66,6 31. 35. 14. 12. 6. 
Finnország 19. 66,5 9. 25. 24. 19. 20. 
Ausztria 20. 65,3 20. 30. 17. 16. 16. 
Egyesült Államok 21. 65 22. 22. 4. 29. 35. 
Costa Rica 22. 64,8 36. 33. 5. 9. 31. 
Dél-Korea 23. 61,6 26. 37. 2. 32. 26. 
Japán 24. 61,5 30. 34. 6. 26. 25. 
Görögország 25. 61,4 19. 8. 33. 28. 23. 
Mexikó 26. 60,1 27. 28. 12. 2. 38. 
Belgium 27. 60 15. 11. 22. 30. 33. 
Írország 28. 58,9 5. 31. 34. 17. 34. 
Dánia 29. 58,5 17. 36. 20. 18. 29. 
Egyesült Királyság 30. 56,1 28. 26. 35. 35. 2. 
Spanyolország 31. 55,8 33. 17. 19. 37. 17. 
Izland 32. 55,5 12. 18. 28. 34. 32. 
Lengyelország 33. 55,3 16. 12. 36. 31. 27. 
Portugália 34. 52,1 37. 29. 26. 20. 28. 
Chile 35. 50,5 35. 38. 10. 13. 37. 
Franciaország 36. 49,1 34. 32. 32. 33. 14. 
Olaszország 37. 48,4 21. 16. 37. 38. 24. 
Kolumbia 38. 46,4 38. 15. 18. 27. 36. 

Magyarország előkelő helyen – erősségek és gyengeségek 

Magyarország a 2023-as nemzetközi adó-versenyképességi index összesítésében a 11. helyen áll, ugyanúgy, mint 2022-ben. Az előkelő helyezés köszönhető az adórendszerünk néhány erősségének. Ezek közül érdemes kiemelni, hogy hazánkban a legalacsonyabb társasági adó kulcsa az OECD-ben (9 százalék), a személyi jövedelemadót 15 százalékos átalányadóval terhelik és olyan területi adórendszer működik, amely teljes mértékben mentesíti az osztalékot és a tőkenyereséget, nincs forrásadó, és az átlagosnál jobb CFC-szabályok (azaz az ellenőrzött külföldi vállalkozásokra vonatkozó szabályokkal) vannak életben. A teljesség kedvéért azonban ki kell emelni a hazai adórendszer néhány gyengeségét is. Ezek közé tartozik, hogy Magyarországon a vállalatoknak szigorúan korlátozott a nettó működési vesztesége, amit a jövőbeni nyereség kiegyenlítésére használhatnak fel, és a cégek nem használhatják fel a veszteségeket a múltbeli adóköteles bevételek csökkentésére. A másik gyengeség a napi politikai diskurzus részét képezi: hazánk az OECD-országok közül a legmagasabb, 27 százalékos áfát veti ki, igaz, viszonylag széles alapon. A harmadik gyenge pont, hogy Magyarország adót vet ki a hagyatékokra, az ingatlanátruházásokra, a pénzügyi tranzakciókra és a banki vagyonra. 

Az adótörvényekről általánosan 

Egy ország adótörvénykönyvének szerkezete meghatározó tényezője a gazdasági teljesítményének. A jól strukturált adótörvénykönyv az adófizetők számára könnyen betartható, és elősegítheti a gazdasági fejlődést, miközben elegendő bevételt biztosít a kormány prioritásaihoz. Ezzel szemben a rosszul strukturált adórendszerek költségesek lehetnek, torzíthatják a gazdasági döntéshozatalt, és árthatnak a nemzetgazdaságnak. Számos ország felismerte ezt, és megreformálta adótörvénykönyvét. Az elmúlt néhány évtizedben az OECD országaiban jelentősen csökkentek a társaságok és a magánszemélyek jövedelmére vonatkozó marginális adókulcsok. Mostanra a legtöbben a bevételek jelentős részét széles körű adókból, például a bérszámfejtési és a hozzáadottérték-adókból szerzik. 

Az OECD-országok adópolitikájának nem minden közelmúltbeli változása javította az adórendszerek szerkezetét; egyesek kedvezőtlen hatással jártak. Bár néhány ország, mint például az Egyesült Államok és Franciaország több százalékponttal csökkentette a társaságiadó-kulcsokat, mások, mint például Kolumbia, növelték azokat. Portugáliában javult társaságiadó-alap, míg Belgiumban csökkent a társaságiadó-alap versenyképessége. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Chile pedig fokozatosan megszünteti a társaságiadó-alap ideiglenes javítását. 

A pandémia számos országot arra késztetett, hogy átmeneti változtatásokat fogadjon el adórendszerében. A visszaesésből eredő bevételkieséssel szembesülve meg kell fontolniuk, hogyan alakítsák ki az adórendszerüket, amely a legjobban szolgálja a gazdasági fellendülést és a bevételek növelését.  

Az OECD-országok eltérő adózási megközelítései miatt szükség van e rendszerek egymáshoz viszonyított értékelésére. Erre a célra szolgál a Nemzetközi Adóversenyképességi Index (International Tax Competitiveness Index, ITCI), amely ezen államok adórendszereinek relatív összehasonlítását mutatja a versenyképesség és a semlegesség szempontjából. 

A nemzetközi adóversenyképességi indexről 

Az ITCI azt igyekszik mérni, hogy egy ország adórendszere milyen mértékben tartja be az adópolitika két fontos szempontját, a versenyképességet és a semlegességet. A versenyképes adótörvénykönyv az, amely alacsonyan tartja a marginális adókulcsokat. A mai globalizált világban a tőke rendkívül mobilis. A vállalkozások a világ bármely országában befektethetnek, hogy a legmagasabb megtérülési rátát keressék. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások az alacsonyabb adókulcsú államokat keresik, hogy maximalizálják az adózás utáni megtérülési rátájukat. Ha egy ország adókulcsa túl magas, az máshová tereli a befektetéseket, és ez lassabb gazdasági növekedéshez vezet. Emellett a magas marginális adókulcsok akadályozhatják a hazai beruházásokat, és adóelkerüléshez vezethetnek.  

Az OECD kutatásai szerint a társasági adók a legkárosabbak a gazdasági növekedésre, a személyi jövedelemadók és a fogyasztási adók kevésbé károsak. Az ingatlanvagyonra kivetetteknek van a legkisebb hatása a növekedésre. 

A semleges adótörvénykönyv a lehető legkevesebb gazdasági torzítással igyekszik a legtöbb bevételt beszedni, vagyis nem részesíti előnyben a fogyasztást a megtakarítással szemben, ahogyan ez a beruházási és a vagyonadók esetében történik. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozások vagy a magánszemélyek által végzett konkrét tevékenységekre vonatkozóan alig van vagy egyáltalán nincs célzott adókedvezmény. 

Ahogy az adótörvények egyre bonyolultabbá válnak, úgy lesznek egyre kevésbé semlegesek. Ha elméletileg minden vállalkozásra és magánszemélyre ugyanazok a közterhek vonatkoznak, de a szabályok olyanok, hogy a nagyvállalatok vagy a tehetős magánszemélyek amennyiben megváltoztatják a magatartásukat, adókedvezményt kaphatnak, az aláássa az adórendszer semlegességét. A versenyképes és semleges adórendszer elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést és a beruházásokat, miközben elegendő bevételt biztosít a kormányzati prioritásokhoz. Számos, az adózástól független tényező befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét. Mindazonáltal ezek a közterhek fontos szerepet játszanak egy gazdaság egészséges működésében. 

Annak mérésére, hogy egy ország adórendszere semleges és versenyképes-e, az ITCI több mint 40 adópolitikai változót vizsgál. Ezek nemcsak az adókulcsok szintjét mérik, hanem azt is, hogy az adókat hogyan építették fel. Az index az adott ország társasági adóit, a magánszemélyek jövedelemadóját, a fogyasztási, a vagyonadókat és a tengerentúlon szerzett nyereség kezelését vizsgálja. Átfogó áttekintést ad arról, hogy a fejlett országok adótörvénykönyvei hogyan viszonyulnak egymáshoz, elmagyarázza, hogy egyes adótörvénykönyvek miért tűnnek jó vagy rossz reformmodellként, és fontos betekintést nyújt abba, hogy hogyan kell gondolkodni az adópolitikáról. 

A 2023-as rangsor 

Az OECD-n belül immár tizedik éve Észtországé a legjobb adótörvénykönyv. Ezt az eredményt az adórendszerének négy jellemzője adja. Először is 20 százalékos adókulcsot alkalmaznak a társasági jövedelemre, amely csak a felosztott nyereségre vonatkozik. Másodszor a magánszemélyek jövedelmére 20 százalékos átalányadó vonatkozik, amely nem érvényes a személyi osztalékjövedelemre. Harmadszor a vagyonadó csak a földterület értékére vonatkozik, nem pedig az ingatlan vagy a tőke értékére. Végül pedig területi adórendszere van, amely a hazai vállalatok által elért külföldi nyereség 100 százalékát mentesíti a hazai adóztatás alól, kevés korlátozással. 

Míg Észtország adórendszere a legversenyképesebb az OECD-n belül, a többi államé magas pontszámot kapott, mivel egy vagy több fő adókategóriában kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Lettország, amely nemrég átvette az észt társasági adóztatási rendszert, szintén hatékony rendszert működtet a munkajövedelmek adóztatására. Új-Zéland viszonylag lapos, alacsony kulcsú egyéni jövedelemadót használ, amely nagyrészt mentesíti a tőkenyereséget is (39 százalékos kombinált felső adókulccsal), széles körű hozzáadottérték-adót alkalmaz, és nem vet ki közterhet az öröklésre, az ingatlanátruházásra, a vagyonra vagy a pénzügyi tranzakciókra. Svájcban viszonylag alacsony a társaságiadó-kulcs (19,7 százalék), kicsi, széles körű fogyasztási adó, és olyan az egyéni jövedelemadó, amely részben mentesíti a tőkenyereséget az adó alól. Luxemburg széles körű fogyasztási adót és versenyképes nemzetközi adórendszert működtet. 

Kolumbiáé a legkevésbé versenyképes adórendszer az OECD-n belül nettó vagyonadóval, pénzügyi tranzakciós adóval és a legmagasabb, 35 százalékos társaságiadó-kulccsal. Az áfa a végső fogyasztás kevesebb mint 40 százalékát fedezi, ami mind a szakpolitikai, mind a végrehajtási hiányosságokat feltárja. 

Olaszországban a második legkevésbé versenyképes az adórendszer az OECD-ben. Több torzító ingatlanadót is tartalmaz, külön illetékkel az ingatlanátruházásokra, a vagyontárgyakra és a pénzügyi tranzakciókra, valamint vagyonadót a kiválasztott eszközökre. A viszonylag magas, 22 százalékos áfakulcsa az OECD ötödik legszűkebb fogyasztásiadó-alapjára vonatkozik. 

A rangsorban hátrébb lévő országok gyakran viszonylag magas marginális adókulcsot vetnek ki a társasági jövedelemre vagy több rétegű adószabályt alkalmaznak, és ezek hozzájárulnak a bonyolultsághoz. A lista végén található öt állam összesített társaságiadó-kulcsa az átlagosnál magasabb. Írország az alacsony társaságiadó-kulcsa ellenére gyengén szerepel az ITCI-n. Ennek az oka a magas személyi jövedelem- és osztalékadó, valamint a viszonylag szűk áfaalap. Az öt legrosszabb helyen lévő országban szokatlanul magas a társaságiadó-kulcs, 25,825 és 35 százalék közötti. Ezen államok közül négyben szokatlanul magas a legmagasabb jövedelemadó-küszöb, az átlagjövedelem 13–21-szerese. 

​ Borítókép: MTI

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn