Íme a COP28 legbefolyásosabb szereplői: ezek az érdekeik 

Szerző: | 2023. december. 1. | Geopolitika, Kiemelt, Klímaváltozás, Zöldgazdaság

A héten közel 200 országból több mint 70 ezer ember érkezett Dubajba, a COP28 klímacsúcsra, hogy a bolygó sorsáról tanácskozzanak. Az esemény a különböző állami klímaprogramok versenyterévé is válik majd.

Sok kritika érte az ENSZ 1995 óta megrendezett éves klímatalálkozóit: nem elég hatékonyak, nyüzsögnek a vállalati lobbisták, nyelvtani értelmezéseken folyik a vita és jellemzően nem születnek kötelező erejű ígéretek. Nyolc éve itt fogadták el a Párizsi Megállapodást, amely a globális felmelegedés megfékezése érdekében tűzött ki célokat, de ezek idáig nem igazán teljesültek. Vannak azonban, akik rámutatnak, hogy ez az egyetlen fórum, ahol még mindenki – gazdag országoktól kezdve a kevésbé jelentősekig – szóhoz juthat. 

 A Politico összeszedte, hogy a legbefolyásosabb szereplők milyen érdekekkel, tervekkel, stratégiával érkeznek a találkozóra. Lássuk! 

Az Egyesült Államok stratégiája 

Biden kihagyja az idei csúcsot egy halom politikai és egyéb nehézség miatt. 

Donald Trump megelőzte őt a közvélemény-kutatások szerint, a közel-keleti háború megosztja progresszív táborát, a kongresszus felének republikánus ellenőrzése miatt pedig szintén nehéz lesz eleget tennie az egyre növekvő igényeknek a nemzetközi klímasegélyezés terén. 

Az elnök helyett John Kerry speciális klímaügyi megbízott képviseli az amerikai álláspontot. 

Az Egyesült Államok az új széntüzelésű erőművek engedélyezésének azonnali beszüntetését fogja szorgalmazni, a világ minden országában – mondta. 

Ez részükről könnyű kérés, hiszen az amerikai energiamixben egyre inkább háttérbe szorul a szén. A felmelegedést okozó gázok közül azonban a szén-dioxid a legkárosabb, így a kibocsátás csökkentése egyértelmű kiindulópont. 

Egy Kínával közös nyilatkozatban az USA kifejezte, támogatja a globális megújuló energiakapacitás megtriplázására való törekvéseket 2030-ig, ami az EU által kitűzött cél, emellett a hazai kapacitások bővítésének felgyorsításán is dolgozni fog.  

Washington azt is szeretné, hogy még több állam foglalkozzon a szén-dioxid mellett az üvegházhatású gázok visszaszorításával, és helyezze ezt előtérbe klímacéljai között.  

A nem szén-dioxid-gázok jelentősen hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, ugyanakkor az államoknak csupán a fele foglalkozik ezek korlátozásával. 

Viszont a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos amerikai álláspont összességében kevésbé egyértelmű. A párizsi klímacélok amerikai értékelésében felszólítanak azon fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására, amelyeknek a kibocsátása nem szűrhető, mielőtt eléri az atmoszférát – és  

úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok a szénszennyezés felfogási és tárolási technológiájára helyezi a hangsúlyt. 

A nemzetközi klímafinanszírozás szintén fogós kérdésként térhet vissza. Washington elfogadott egy előzetes vázlatot egy alapról, amely a klímakárosult országoknak jár majd, de csak az után, hogy egyértelművé tette, a gazdag államoknak nem lesz nagyobb mértékű fizetési kötelezettségük. Kérdés tehát, hogy az USA kész lesz-e forrásokat áldozni erre. 

John Kerry, az USA klímügyi megbízottja

Az Európai Unió COP28-as céljai 

Az unió két fő prioritással érkezik Dubajba: a megújulóenergiaforrás-használat kiterjesztésével és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos felfüggesztésével. 

Brüsszel a világ megújulóenergia-kapacitásának triplázását és az energiahatékonyság mértékének a megduplázását tűzte ki célul 2030-ig. 

Emellett arra törekszik, hogy a „megkötetlen” tüzelőanyagok használatát fokozatosan megszüntessék. Ezek azok az energiahordozók, amelyeknek a kibocsátását nem szűrik, nem kötik meg, hanem hagyják azt közvetlenül a légkörbe áramlani. Ezt a kívánságot azonban nehezebb falat lesz átvinni.  

A tagállamok által elfogadott mandátum határidőket is meghatároz a „megkötetlen” fosszilis tüzelőanyagok esetében, jelezve például, hogy az energiaszektorban az olaj, a gáz és a szén használatát a 2030-as évekre szeretnék megszünteti. 

„A fosszilis energiahordozókra továbbra is szükség lehet a nehezen átállítható szektorokban. Ezt el kell fogadnunk – mondta Wopke Hoekstra, az EU klímaügyi biztosa. – Ám ezeken a szektorokon kívül meg kell szabadulnunk tőlük, annyira és olyan gyorsan, amennyire és amilyen gyorsan csak lehetséges.” 

Az unió „jelentős” forrásokat ígért a leendő klímakatasztrófa-alapba is, amennyiben azt létrehozzák. 

Az EU megújuló energiával kapcsolatos célját az USA, Kína vagy a házigazda Egyesült Arab Emírségek is támogatja, azonban sokkal kevesebb lelkesedést tanúsítottak a fosszilis energiahordozók kivezetésével kapcsolatban. 

Közben azt is meg kell jegyezni, hogy az EU-tagállamok csak úgy tülekednek az olaj- és gázimportokért az ukrajnai háború okozta energiaválság miatt, így a blokk fosszilis energiával kapcsolatos tervei igencsak távolinak tűnnek.

Wopke Hoekstra EU klímaügyi biztos és António Guterres ENSZ főtitkár

Hogyan alakul Kína klímapolitikája? 

A világ jelenlegi legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójáként komoly súlya van a vita során. A kibocsátása egyre növekszik, de még nem látható, hogy mikor fog tetőzni, bár az ország célja, hogy ez még 2030 előtt megtörténjen. 

Peking szerint először a fejlett államoknak kell csökkenteni szennyezésüket és nekik szükséges megsegíteni a szegényebb országokat, hogy azok szintén képesek legyenek lépéseket tenni. 

Kína önmagát még mindig fejlődő országként definiálja, annak ellenére, hogy gazdasága a második legnagyobb a világon. Az USA emiatt azt szeretné, hogy az ázsiai nagyhatalom szintén beszálljon a klímasegélyek finanszírozásába, és tegyen a kibocsátás gyorsabb csökkentése érdekében. 

Peking egyébként otthon rengeteget fektet a megújuló energiába – majdnem négyszer annyit, mint év eleje óta az USA –, ezzel pedig jó úton halad afelé, hogy öt évvel hamarabb valósítsa meg szél- és napenergia-kapacitásának megduplázását, mint azt tervezte. Ezzel szemben továbbra is engedélyezik az új széntüzelésű erőművek létesítését, Hszie Csen-hua (Xie Zhenhua) klímaügyi küldött  pedig „irreálisnak” nevezte a fosszilis tüzelőanyagok kivonásának bármilyen formáját. 

Az új kínai szénipari fejlesztések beszüntetése nem szerepelt a múlt héten bejelentett amerikai–kínai klímaegyezményben, annak ellenére, hogy a hőmérséklet növekedésének megállítására tett globális törekvések egyik kulcseleme lehetne. A terv a megújuló energia megháromszorozásával, a szén-dioxid szennyezés megkötésével és az összes üvegházhatású gázok kibocsátásával foglalkozik.  

Egy vidéki kínai erőmű látképe

Oroszország szabotálná a terveket 

Az ország „szabotáló szerepéről” híres a globális klímacsúcsokon, és delegációja a szokásos kompromisszumra való hajlandóság nélküli attitűddel érkezik Dubajba – írja a Politico. 

A világ egyik legnagyobb olaj- és gázexportőreként nyilvánosan elutasítja a fosszilis tüzelőanyagok kivonásának ötletét.  

„Ellenzünk minden olyan rendelkezést vagy döntést, amely bármiféle energiahordozó vagy fosszilis tüzelőanyag használatának háttérbe szorítására vagy megszüntetésre utasítana”

olvasható az oroszok által az ENSZ klímatestülete elé benyújtott írásban. 

Moszkva valószínűleg arra fog törekedni, hogy az új „klímadoktrínát”, amely 2060-at jelöli meg mint az orosz klímasemlegesség határidejét, a haladás jeleként mutassa fel. Az októberben elfogadott alapelv azonban kiemeli a globális felmelegedés Oroszország számára kedvező hatásait is, és kerüli a klímaváltozás, valamint a fosszilis energiahordozók használatának összefüggését. 

Ukrajnai háborúja miatt Oroszország kitaszítottá vált, de mivel a világ egyik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójáról van szó, a nyugati kormányoknak nincs más választása, mint szóba elegyedni az ottani küldöttséggel.  

Moszkva például akadályozza, hogy egy EU-tagállam rendezze a COP29-et, így ez is egy megoldandó vita lesz Dubajban. 

Az Egyesült Arab Emírségek szerepe 

Az ötletre, hogy a COP28-at egy olajhatalom rendezze, sokan ráncolták a homlokukat. Szintén kemény kritikák övezték al-Dzsaber szultán konferenciaelnökké választását, aki a világ egyik legnagyobb kőolajtermelő cége, az Abu-Dzabi Nemzeti Olajvállalat vezérigazgatója. 

Míg a szultán „elkerülhetetlennek” nevezte a fosszilis tüzelőanyagok használatának megszüntetését, addig a cége bejelentette, 150 milliárd dollár fordít arra, hogy a következő öt évben bővítse olaj- és gázkitermelését. 

Talán ennek köszönhető, hogy a COP28 elnöksége vonakodik a fosszilis energiahordozók kivezetéséről rendelkező megegyezéstől, annak ellenére, hogy al-Dzsaber lelkesen támogatja az EU törekvését a megújulóenergia-kapacitás megháromszorozására. 

Egy októberi találkozón a szultán a következőképpen foglalta össze kívánságait a COP28-ra:  

  • „erőteljes” lépések a Párizsi Megállapodás kudarcainak kezelésére, 
  • „határozott” eredmény a kibocsátáscsökkentés terén,  
  • „átfogó adoptációs egyezményt és úttörő megoldásokat a finanszírozás terén.” 

Emellett kiemelte a klímakatasztrófa-alap létrehozását. 

Az egyeztetések során az Emírségnek vezető szerepet kell vállalnia annak érdekében, hogy közelítse az álláspontokat. Egy nagy eredmény elérése a találkozó végére bizonyítaná, hogy a szkeptikusok tévedtek, de a siker azon múlhat, hogy az olajállam képes-e félretenni a saját érdekeit.  

Al-Dzsaber szultán egy brüsszeli találkozón

India igazságtalanságot emleget 

A világ legnépesebb országa szeretné, ha a csúcstalálkozót komolyabb éghajlatvédelmi intézkedésekre vonatkozó ígéretekkel zárnák – legalábbis ami a gazdagabb államokat, például az USA-t vagy az EU-t illeti. 

Az ENSZ klímatestületének küldött beadványában India amellett érvelt, hogy „a fejlett országokat arra kéne motiválni, hogy növeljék lépéseik és támogatásuk mértékét”. Eközben a fejlődőknek a klímaváltozással kapcsolatos törekvéseik fejlesztésére kellene fókuszálniuk, „számításba véve az adottságaikat, a kapacitásaikat és a szükséges támogatást”. 

Újdelhi számára rendkívül fontos a méltányosság.

„Igazságtalan, hogy azok, akik nagyobb mértékben járultak hozzá a probléma kialakulásához, nem járulnak hozzá jobban annak megoldásához azoknál, akik kevésbé felelősek”

– szólították fel a fejlett országokat, hogy feleljenek meg a történelmi felelősségükből adódó elvárásoknak. 

Arra akarja rábírni a fejlett nemzeteket, írta a Reuters, hogy a század közepére ne karbonsemlegesek, hanem „karbonnegatívok” legyenek.  

Az indiai megközelítés António Guterres ENSZ-főtitkár fejlett nemzetek iránti felhívását tükrözi, miszerint 2050 helyett már 2040-re el kéne érni a klímasemlegességet. Ugyanakkor a saját klímacéljaik megkerülik Guterres kérését, aki a klímasemleges státuszt a fejlődő országoktól 2050-re várja el, India viszont ezt csak 2070-re célozta meg.

 

Szaúd-Arábia stratégiája kérdéses 

A közel-keleti állam szintén nehézsúlyú a fejlődő országok körében, és gyakran ők is az „ünneprontó” szerepébe helyezkednek. 

Ezúttal világos üzenettel érkeznek: az üvegházhatású gázok kibocsátásának megszüntetését szeretnék, de a fosszilis energiahordozók használatának a tiltását nem.

Rijád továbbra is szeretné égetni (és eladni) olaj- és gázkészleteit, egy olyan technológiával csökkentve a kibocsátást, amely még széles körben nem is elérhető. 

Ez az álláspont jó néhány vitára ad okot, sokan attól tartanak, hogy a korlátlan szén-dioxid-megkötés ígérete szabad kezet adna a fosszilis erőművek további légszennyezésére, ezzel nehezítve az átállást. A szkeptikus államok azzal is érvelnek, hogy a szén-dioxid-megkötési technológiát csak a nehezen villamosítható ágazatok – például a légi közlekedés – kibocsátásának a kiegyenlítésére kellene használni. 

Szaúd-Arábia élesen ellenzi az EU és az USA törekvéseit az új klímakatasztrófa-alap finanszírozói körének kiterjesztésére. 

A fejlődő G77 tömörülés visszafogott állásponton van 

A nevével ellentétben 134 országot – köztük például Brazíliát, Kenyát és Pakisztánt – magában foglaló blokk a legnagyobb csoportosulás a COP28-on. 

A G77 az összes ENSZ-klímaegyezmény által „fejlődőnek” definiált országot tartalmazza. 

A blokk egy „visszafogott és egységes” álláspontot képvisel: a veszteség- és a káralap elérhető legyen minden fejlődő ország számára – mondta Pedro Luis Pedroso, a G77 kubai elnöke. 

A blokk által elfogadott miniszteri nyilatkozat szerint a finanszírozás a Párizsi Klímaegyezmény teljesítésének kulcskérdése, és a további támogatás lehetővé teszi a fejlődő országok számára komolyabb lépések megtételét. 

A nyilatkozatban kifejezték, hogy

a klímaváltozás megakadályozására való törekvések nem igazolhatnak semmilyen kereskedelmi akadályt vagy egyéb „igazságtalan diszkriminációt”. Hangsúlyozták, hogy a fejlett államoknak „továbbra is vezető szerepet kell vállalniuk” a felmelegedést okozó gázkibocsátások csökkentésében.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy „a fejlődő országok számára prioritást élvez a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás”

Nehezíti az érdekérvényesítést, hogy a G77 tagjainak nem feltétlenül azonosak a céljai bizonyos kérdésekben. 

A sérülékeny szigetországok 

A 39 tagú Kis Szigetállamok Szövetsége (AOSIS) számára a növekvő tengerszint és az egyéb problémák miatt egyre sürgetőbbé válik az éghajlatváltozás kezelése. 

„A COP28-ra újult erővel és motivációval kell elindulnunk, hogy a lehető legjobb eredményeket érjük el sérülékeny szigeti társainknak egy olyan krízis frontvonalán, amelyet nem mi okoztunk” – vélekedik Pa’olelei Luteru, a szövetség szamoai elnöke. 

Olyan ütemtervet sürgetnek, amely növelné a megújuló energia felhasználását úgy, hogy biztosítsa a fosszilis tüzelőanyagok kiszorítását, ezzel tartva Párizsi Egyezmény által megjelölt 1,5 fokos felmelegedés alatti szintet.  

A szövetség felszólította a gazdag nemzeteket, hogy minél hamarabb teljesítsék az ígéreteiket, hozzátéve, hogy a 2009-es kötelezettségvállalás alapján a 2020-ig évente biztosított 100 milliárd dollár messze nem elegendő. 

A klímakatasztrófa sújtotta országok megsegítésére létrehozandó alap ügyében az AOSIS szintén lelkes. Szeretnék látni, hogy az ez által veszteség és kár kompenzálására tavaly létrehozott alapot forrásokkal töltik fel. 

A blokk egyik leghosszabb távú prioritása, hogy a világ tartsa magát a 1,5 fokos célhoz. Ennek bármiféle túllépése veszélybe sodorná a létüket. Luteru elnök elmondta,  

a G77 szövetség nem tud támogatni olyan döntéseket, amelyek a fosszilis energiahordozók használatának kiterjesztését engedélyeznék. 

A cikk eredetileg a Politico holnapján olvasható.

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Shutterstock

Belső képek: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn