A balti államok maguknak akarják a NATO-főtitkári posztot

Szerző: | 2023. december. 2. | Kiemelt, Társadalom

Vérszemet kaptak a balti országok: az észt miniszterelnök után a lett külügyminiszter is boldogan vállalná a NATO-főtitkári posztot. Szerinte ők jobban megérdemelnék az állást a holland versenyzőnél, mert míg Nyugat-Európa aludt, a balti államok idejében figyelmeztettek az orosz veszélyre.

Kisebb tumultus van kialakulóban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár székének majdani utódlása körül. Az elmúlt hetekben egyre-másra jelentkeznek be a tisztségért az EU egyes tagállamainak kormányfői vagy miniszterei. Míg a pletykák még mindig szellőztetik Zuzana Čaputová szlovák, Kolinda Grabar-Kitarović volt horvát elnök, Mette Frederiksen dán kormányfő, és igen, még Ursula von der Leyen nevét is, vannak, akik már kiléptek a homályból, hogy megfogalmazzák az igényüket a szervezet legmagasabb politikai posztjáért.

Kallas és Rutte

A napokban a haderőfejlesztési trükkökben technikás észt miniszterelnök, Kaja Kallas jelentkezett be a posztra – neve már többször felbukkant Stoltenberg lehetséges utódainak listáján, az esélyeit pedig cseppet sem rontotta, hogy miközben a szankciók szigorításának leghangosabban kiabáló képviselője, a férje boldogan üzletelt Oroszországgal úgy, hogy egyik vállalkozásába maga Kallas is beszállt anyagiakkal. Az esélyeit növeli, hogy nő, széles körben elkezdett terjedni ugyanis az a vélemény, hogy a következő NATO-főtitkárnak egy hölgyet kell választani.


A hírek szerint Németország és Franciaország azonban inkább a bukott holland miniszterelnök mellett tenné le a voksát. A Teflonember becenéven ismert Mark Rutte szerényen közölte, hogy ugyan nem fog harcolni a főtitkári székért, de ha megkínálják vele, örömmel beleül majd. Mint fogalmazott: „Nagyon érdekes lenne”.

Az esélyeit rontja, hogy a napokban kiszivárgott: az amerikaiak (végül úgyis ők döntik majd el, ki legyen Stoltenberg utódja) nem favorizálják Rutte jelöltségét, miután a holland a rendelkezésére álló idő alatt sem érte el a NATO-elvárást, azaz a GDP 2 százalékának védelmi kiadásokba építését. A 2 százalékos küszöb ráadásul mára már minimum- és nem maximumelvárás lett, így a NATO-n belül kezdenek befogott orral járkálni azok mellett, akiknek nem sikerült megugrani a szintet. Hollandia a 2014-es 1,5-ről az idei év végéig mindössze 1,7 százalékra emelte a védelmi kiadások összegét, így Rutte személyével kapcsolatban a legfőbb kritika maga a hiteltelenség.

És éppen ez az, amit a legújabb szereplő, Krisjanis Karins,a lettek nehézsúlyúja is bevet kampányelemként, amikor végre felfedi a kártyáit.


A lett, aki esélyes lett

Egy Politicónak adott interjúban a miniszterelnökből külügyminiszterré avanzsált Karins elmondta: amennyiben a lett kormány is méltónak találja, harcba száll a főtitkári posztért. Ugyanitt elegánsan adott egy taslit holland versenytársának is, meglovagolva a 2 százalék körül felhabosított hullámot. Mint mondta, a következő NATO-főtitkárnak igenis olyan országból kell jönnie, amely teljesíteni tudta a minimális költségvetési szintet a védelmi területen, hiszen egy olyan embertől, aki a maga országában nem tudta megvalósítani azt, finoman szólva is visszás lenne a sürgető szavakat hallani a 2 százalék alattiaknak.

Karins más érveket is előhúzott kalapjából a balti vonal erősítésére.

Ha valakiknek, hát nekik sokkal nagyobb előnnyel kellene indulni a posztért, miután Nyugat-Európával ellentétben hosszú évek óta kongatták a vészharangot Moszkvára mutogatva

– fogalmazott.

Előre szóltunk, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Figyeltük Oroszországot: Csecsenföld, Grúzia, a Krím annektálása. Láttuk, milyen a tendencia, láttuk a negatív irányt, és tapasztalatainkat, információinkat meg is osztottuk szövetségeseinkkel” – mondta, utalva arra, hogy a szövetségesek azonban a fülük botját sem mozdították a figyelmeztetésekre.

Karins szerint a balti országok javára szól a földrajzi elhelyezkedésük is, miután egy eszkaláció esetén ők lennének Oroszország hátsó udvarában. Néhány elemző szerint a Kreml kifejezetten provokációnak tekintené, ha a balti országok egyikéből választanának új főtitkárt, ám a lett diplomata szerint ez badarság, sőt a NATO-tagállamok közül leginkább a baltiak érintettek a stabilitás megteremtésében, ezért elemi érdekük a provokációk elkerülése.

Stoltenberg mandátuma jövő októberben jár le, de az információk szerint több NATO-ország azért lobbizik, hogy a bizonytalanság elkerülése érdekében minél hamarabb megnevezzék az utódját.

***

Kapcsolódó:


Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn