Miért vásárol Kína titokban orosz aranyat? 

Szerző: | 2023. december. 3. | Geopolitika, Kiemelt, Szankciók, Világgazdaság

A címben szereplő kérdést tette fel az egyik orosz portál. Már magában a felvetésben két érdekes állítás van elrejtve:  az egyik, hogy az orosz aranybányászat megtalálta a megoldást a nyugati szankciókra, a másik pedig, hogy valamiért Kína növeli az aranytartalékait, de ezzel nem szeretné borzolni a kedélyeket.  

A Vzgljad orosz hírportál bevezetésképp megállapítja, hogy az orosz aranybányászok rekordot döntöttek: hatszor annyi aranyat adtak el Hongkongnak. Ám a cikk szerzője rögtön hozzáteszi, hogy Kína hivatalos adatai az orosz arany vásárlásáról lényegesen alacsonyabbak. 

 A szakértők is úgy vélik, Peking megpróbálja eltitkolni a Nyugat elől, hogy mennyi aranyat vásárol.  

Az Oroszországból Hongkongba irányuló aranyszállítások az elmúlt 11 év rekordját érték el, 2023 első 10 hónapjában 5,31 milliárd dollárnyit tettek ki. Így  

az orosz aranyszállítások 625,8 százalékkal nőttek. Ez a mutató csak októberben 527 százalékkal emelkedett, 

És 987,6 millió dollárra nőtt. Ezek a hongkongi kormány népszámlálási és statisztikai osztályának adatai. 

Korábban London volt az orosz arany fő felvásárlója. 2021-ben az Egyesült Királyság 266,1 tonna aranyat vett Oroszországtól, a második helyen Kazahsztán állt, ahová mindössze nyolc tonnát küldtek.  

Mint ismert, 2022 nyarán a nyugati országok betiltották az orosz arany vásárlását, válaszul Oroszország új piacokat talált Ázsiában és a Közel-Keleten. 

A portál megszólaltat egy elemzőt, aki szerint az aranyexport hagyományosan az Oroszországba irányuló devizabeáramlás egyik fontos forrása: az ottani aranyexport volumene 2021-ben elérte a 15,5 milliárd dollárt. Azért, hogy ne veszítsenek el egy ilyen fontos bevételi forrást,  

az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy átirányítják az aranyáramlást azokhoz az országokhoz, amelyek vállalják a vásárlást. Hongkong összekötő csomópont Ázsia és a nyugati világ között,  

ahol minden szükséges tőzsdei infrastruktúra megtalálható.  

Érdekes módon a hivatalos kínai adatok szerint Kína 10 hónap alatt mindössze kétszer annyi, 330 millió dollárnyi aranyat vásárolt Oroszországtól, mint egy évvel korábban. Az orosz lap azt feltételezi, hogy  

Kína részéről Hongkongon keresztül „szürke” aranyvásárlások történnek, amely nyilvánvalóvá teszi azt, hogy a kínaiak nem szeretnék teljesen felfedni az aranytartalékaikat.  

Egy másik aranyipari szakértő szerint az ázsiai nagyhatalom a sanghaji tőzsdén keresztül is vásárol aranyat közvetlenül, ahol szintén rekordméretű a forgalom. Úgy véli, a vezető ázsiai hatalom azért igyekszik  elrejteni aranytartalékai felhalmozását, hogy ne riassza meg a nyugati közvéleményt. Ezzel egy időben viszont Peking csökkenti az amerikai állampapírok arányát a tartalékaiban.  

Kína feltehetően attól tart, hogy önálló politikája vagy a Tajvan körüli helyzet súlyosbodása ahhoz vezethet, hogy a Nyugat blokkolni fogja a tartalékait, ahogy tette Oroszország esetében.  

Persze a piacokon közszájon forog egy másik változat is, miszerint azért vásárol fel ennyi fizikai aranyat, mert esetleg aranyfedezetet adna a jüanjának, amihez nagy mennyiségű arany felhalmozására volna szükség. 

Ezt a verziót több szakértő is kétkedve fogadja, mivel a világkereskedelem olyan bonyolultan szervezett és olyan nagy, hogy a kereskedelmi hiány kiegyenlítése érdekében az aranyrudak mozgatása problematikus és költséges, amihez hozzájönnek a biztosítási és biztonsági költségek is.  

Oroszország egyébként, miután sok éven át növelte készleteiben a fizikai aranyat, az idén felhagyott ezzel. Ezt azzal magyarázzák, hogy a hatóságok nem akarják felpörgetni az inflációt azzal, hogy aranyvásárlás révén rubeleket szórnak ki a piacra. Oroszország már most is küzd az inflációval, a központi bank emeli a kamatlábat, a hatóságok pedig kötelezettségeket vezettek be az exportőrök számára, hogy adják le (váltsák át rubelre) a valutabevételeiket. 

Egyébként Hongkong mellett Dubaj és Törökország is jelentős mennyiségben vásárol orosz aranyat, ám úgy tűnik, az előbbi inkább csak viszonteladás céljából.  

Valószínűleg az Egyesült Arab Emírségekben átolvasztják a rudakat, átírják a márkát, majd újra eladják azokat. Így már Európába kerülhet a szankcionált orosz arany. 

Míg 2021-ben Oroszország 1,3 tonna aranyat exportált az Egyesült Arab Emírségekbe, addig a szankciók bevezetése után, 2022-ben már 75,7 tonnát, 4,3 milliárd dollár értékben.   

Törökország is boldogan vásárol, igaz, az orosz aranyra adott árkedvezmény nem publikus. Bár az oroszok bizonyosan vesztenek az eladáson, mégis komoly eredménynek tartják, hogy 

a szankciók ellenére az orosz aranybányászok alkalmazkodni tudtak az új feltételekhez, új piacokat találtak és továbbra is képesek bevételt termelni.  

Talán nem is vesztenek rajta annyit, hiszen a rubel zuhanása miatt spórolni tudnak a kiadásokon, és többet keresnek köszönhetően annak is, hogy az arany unciája dollárban felértékelődött. Az oroszok baráti országainak valutái meg amúgy is a dollárhoz vannak kötve.  

Az arany a közelmúltban átlépte a lélektanilag fontos 2000 dolláros unciánkénti küszöböt, és megközelítette a 2020 augusztusában felállított történelmi rekordot, amikor 2069 dollárt adtak egy unciáért.  

Az orosz portál is beszámol arról, hogy az arany az elmúlt másfél évben már ötször lépte át a lélektanilag fontos 2000 dolláros szintet, és bár közel került a rekordhoz, nem döntötte meg azt. Az elemzők ezt annak tulajdonítják, hogy a transznacionális bankok és a legnagyobb fejlett gazdaságok központi bankjai úgynevezett ármanipulációt hajtottak végre aranykészleteikkel. Vagyis megakadályozzák az arany árának emelkedését azáltal, hogy a megfelelő időben adják el azt. Ez azért történik, hogy az arany ne váljon a dollár alternatívájává, és ne versenyezhessen vele. A nyugati országoknak nem érdeke, hogy Kína vagy más államok visszatérjenek az aranystandardhoz.   

A Vzgljad által megszólított szakértő szerint azért nehéz megmondani, hogy mikor születik új rekord, mert az nem a piaci helyzettől függ. A globális recesszió szele hozzájárult ahhoz, hogy az ilyen válsághelyzetekben védőeszköznek számító arany ára emelkedjen, viszont csökkent annak a kockázata, hogy a világ újabb recesszióba zuhanjon.  

Ugyanakkor új kockázatok is megjelentek. Egyrészt a tankhajók tengeri átkelőkön, különösen a Hormuzi-szoroson való áthaladásának leállításával való fenyegetés, illetve a legnagyobb svájci bank, az UBS lehetséges összeomlása, amely belebukhat a másik nagy svájci bank, a Credit Suisse megmentésébe.  

Bár úgy tűnik, a mérgező eszközök egy részétől sikerült megszabadulni a vásárlás során, a nemteljesítési biztosítások meredeken emelkednek, történelmi rekordokat döntögetnek, és máris arról szólnak a hírek, hogy a bank leállította a pénzfelvételt az ügyfelektől. Eléggé robbanásveszélyes a történet:  

ha a világ egyik legnagyobb bankja összeomlik, akkor minden manipuláció ellenére igazi vihar lesz a pénzpiacokon, és az arany megdönti az eddigi rekordokat. 

Az oroszok arra számítanak, hogy 2024-ben az ára unciánként 2200 dollár körülire emelkedhet, vagyis a gyenge dollár hátterében a nemesfém ára új történelmi csúcsokat fog elérni.  

(Forrás:  Vzgljad

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn