Az MGYOSZ csúcstalálkozó-sorozatának idei, harmadik rendezvénye az ESG-ről szólt. A Gundel Étteremben tartott eseményen a téma a fenntartható növekedés követelményei, illetve az új magyar ESG-szabályozás részletei voltak. Az eseményt Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár előadása indította, majd a résztvevők egy panelbeszélgetés keretében vitatták meg a törvénytervezetet.
A találkozót Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke nyitotta meg, majd Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár tartott előadást a magyar gazdaság helyzetéről és jövőképéről. Kiemelte, hogy
a legfrissebb makrogazdasági mutatók alapján van okunk optimistának lenni,
és a kormányzat célja a 2024-es évre a növekedés helyreállítása lesz. Az államtitkár arra is kitért, hogy Magyarország az egyik legnyitottabb európai gazdaság, jelentős beruházási rátával, de az FDI (foreign direct investment – közvetlen külföldi tőkebefektetés) beáramlás tekintetében van még tér a növekedésre. Ehhez kapcsolódik a nemzeti ESG-keretrendszer kialakítása is – ez sok külföldi nagyvállalatnál már elvárás –, ami a csúcstalálkozó fő témája volt.
„Az ESG dinamikusan fejlődő szegmens, szempontjainak adaptálása versenyképességi előnyt jelenthet az Európai Unióban, ezért a nemzeti ESG-stratégia célja, hogy preventív jelleggel a hiányzó EU-s részletszabályozásnak elébe menjen.” – tette hozzá.
Az ESG-minősítés célja, hogy fenntarthatósági szempontok mentén összehasonlíthatóvá tegye az egyes gazdálkodó tevékenységeket.
2026. január 1-jén lép hatályba az uniós szabályozás az ESG-beszámolóra vonatkozóan, amely más néven egy beszállítói lánc vagy átláthatósági ESG-beszámolóként is ismert, Magyarországon azonban már jövő januártól életbe lép (az első riportot 2025-ben kell elkészíteni 2024-re vonatkozóan), igaz, először csak azoknak a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásoknak, akikre az alábbi három szempontból kettő érvényes:
● mérlegfőösszeg: 10 Mrd HUF felett
● éves nettó árbevétel: 20 Mrd HUF felett
● átlagosan foglalkoztatottak száma: 500 fő felett
2025. január 1-jétől a riportálás kiterjed majd azokra a nagyvállalkozásokra, akikre az alábbi háromból szempontból kettő érvényes:
● mérlegfőösszeg: 10 Mrd HUF felett
● éves nettó árbevétel: 20 Mrd HUF felett
● átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő felett
2026. január 1-jétől pedig riportálniuk kell a közérdeklődésre számot tartó kkv-knak is.
Forrás: MGYOSZ
Az előadást követő panelbeszélgetésen Bókay Márton nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár, Molnár András szakmai vezető (OTP) és Lukács Ákos partner (EY) arra hívták fel a vendégek figyelmét az új törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy az ESG mindenkinek mást kell, hogy jelentsen. Már nem üres marketingfogás, hanem be kell épülnie a vállalati stratégiába és a szervezet működésébe a kettős lényegesség vizsgálati elemei alapján.
Az ESG nem teher, hanem lehetőség, ahol azt kell vizsgálni, hogy az adott cég tevékenysége milyen hatással van a környezetre, és ezek a szempontok hogy befolyásolják a cég gazdasági teljesítményét, pénzügyeit.
– mondta Molnár András.
Bókay Márton kiemelte, hogy a nemzeti ESG-keretrendszer létrehozásakor az az elsődleges cél, hogy segítsék a magyar vállalatok számára kialakítani a beszámolás rendszerét, akik így időben fel tudnak készülni erre az EU-s bevezetés előtt, a többi uniós országot megelőzve. „A vállalatok versenyképességét akarjuk javítani, és nem plusz terhet rájuk róni. ” – erősítette meg a helyettes államtitkár.
Lukács Ákos elmondta, hogy a „nagyvállalati és beszállítói ESG beszámolói tapasztalat ma már közel 7-8 európai uniós országban létezik, így például a német beszállítói lánc törvényben is, amelyhez indokolt hatékonyan kapcsolódnia a hazai szabályozásnak, ahogy üzleti célként a vállalkozások ehhez hasonló megfelelési feladatainak is. Kiemelte, hogy emellett jelentősen növeli az ESG-szabályozás iránti bizalmat, hogy a CSRD szerinti Fenntarthatósági jelentés átültetésre kerül majd a Számvitel törvénybe 2024. január 1-től, amelyet a piac csak 2024. júniusra várt.”
Borítókép forrása: MGYOSZ
