A várakozásoknál kedvezőbben alakul az infláció novemberben – szakértői elemzés 

Szerző: | 2023. december. 9. | Hazai

Közel kétéves mélypontra, 7,9 százalékra csökkent az infláció novemberben. Arról, hogy mi várható a következő hónapokban, mekkora lesz az infláció és hogy mennyivel nőhetnek az átlagbérek, az MBH Bank és a Makronóm Intézet állított össze néhány gyorselemzést.

A pénteken közzétett KSH-adatok szerint az előző hónapban mért 9,9 százalékos éves áremelkedési ütemről, 7,9 százalékra mérséklődött az infláció. Érdekesség, hogy az előző hónaphoz képesti átárazás 0,0 százalékos volt, azaz e téren „megállt” a drágulás október és november között. 

Az MBH Bank pénteki elemzése szerint a bázishatások is segítik ezt a folyamatot, a háztartási piaci energiaárak üteme negatívba váltott, illetve az élelmiszerárak emelkedése is inflációs átlag alatti. 

A tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is kismértékű csökkenést mutat, részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően, amit a szolgáltatások továbbra is erőteljes drágulása és az éves alapon 25 százalékos emelkedést mutató üzemanyagárak ellensúlyoztak negatív irányba. Ezek a folyamatok is hozzájárultak az infláció mérséklődéséhez. 

Miért állt meg az árak növekedése? 
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint az árak havi alapú változatlanságában szerepet játszott az üzemanyagok ellenértékének 3,6 százalékos mérséklődése, ami a várakozásoknak megfelelően, 0,3 százalékponttal fogta vissza a pénzromlást. 
Az olaj árában nem látható érdemi emelkedés, így kijelenthető, hogy egyelőre nem okozott zavart az izraeli háború az olajpiacokon. 
Éves alapon azonban az üzemanyagdrágulás 25,4 százalékos volt, ehhez a bázisidőszakban érvényben lévő árstop is hozzájárult. A 7,9 százalékos inflációból 2,1 százalékpontot tehát az üzemanyagárak emelkedése magyaráz. 
A közgazdász szerint a mostani adatok fontos újdonsága az éves alapú élelmiszer-infláció egy számjegyűvé válása: ez novemberben 7,1 százalékot tett ki az előző havi 10,4 után – ez már sokkal kedvezőbb a tavaly decemberi 44,8 százalékos csúcsnál. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az élelmiszerek olcsóbbá váltak volna, csupán azt, hogy nem emelkednek tovább az árak. 
Regős kiemeli, habár a világpiaci energiaárak bőven elmaradnak a tavaly nyári rekordszintjüktől és a forint is jóval erősebb tavaly októberi mélypontjánál, az árak ennek ellenére sem mérséklődtek. 
Ez azt is jelenti, hogy a költségtényezők csökkenése és az árak változatlansága mellett a profitok tovább emelkedhettek, és e profitok kiáramlása a folyó fizetési mérleg egyenlegét rontja.

Rövidtávú kilátások 

Az MBH Bank gyors elemzése szerint tovább mérséklődhet az infláció. Ugyanis az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, valamint az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók, akciók is hatnak. Illetve a versenyt erősítő lépések is támogatják ezt. A tartós cikkeknél egyfajta kifulladó áremelkedés tapasztalható, köszönhetően az erősebb forint-euró árfolyamnak. Ezen tényezők alapján az MBH Bank elemzői az infláció további csökkenésére számítanak. A bázishatásokban az is szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak nagy része már a 2021-es szintekre esett vissza az elmúlt hónapokban. 

Az alábbi ábrák a fontosabb trendeket mutatják: 

Forrás: MBH Bank

Az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető drágulás mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében  

az év utolsó hónapjára így is 6 százalék körüli árindexszel számolnak az MBH Bank elemzői. Az idén, tehát  

az éves átlagos inflációs ráta 17,7 százalék lehet, a jövő évben pedig az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére 4 százalék körüli lehet az éves inflációs ráta,  

azonban ez utóbbi becslés kapcsán a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek a mértéke hordozhat kockázatot. 

Milyen mértékű béremelésre lehet számítani? 

A tovább zajló dezinflációs folyamatok – amelyeket a legfrissebb inflációs adatok is megerősítenek – lehetővé teszik a monetáris politika számára az elindított lazítási ciklus folytatását és a kamatcsökkentést az eddigi ütemben. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy  

a fundamentális kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés üteme az egy számjegyű szint elérése után, ami lassabb lehet, mint az eddig látott gyors dezinfláció. 

A folyamat egyik kockázata az lehet, hogy a hogy a feszes munkaerőpiac és a decembertől 15, illetve 10 százalékkal emelkedő bérminimumok – és az általa feljebb tolódó teljes bérskála – érdemi támaszt fognak jelenti a keresletnek és a fogyasztásnak a reálbér-emelkedésen keresztül, valamint a vállalatok a továbbra is erőteljesebben növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban. Így kismértékben, de újabb löketet kaphat az ár-bér spirál. 

Amennyiben a vállalatok irányadónak fogják és tudják tekinteni a javasolt béremelési szinteket, és láthatóan két számjegyű mérték felett lesz a jövő évi átlagos béremelkedés szintje, az jelenthet felfelé mutató kockázatot.  

Amennyiben viszont szűken az egy számjegyű tartományban marad ez az ütem, akkor csak a már eddig is kalkulált hatásával kell számolni.  

A jövő évi bérnövekedés tekintetében az MBH Bank jelenleg 9,5 százalékot prognosztizál, de az előbb említettek alapján némi felfelé mutató kockázat mellett. A szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra továbbá kockázatot jelent az OPEC által bejelentett jövő évre vonatkozó további kőolajkitermelés-csökkentés hatása az árak „stabilizálása” érdekében, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus további eszkalálódása. 

Élelmiszerártrendek 

A terményárak a érdemben süllyedtek a tavaly év közepi jelentős megugrást követően – amely így csak átmenetinek bizonyult. 

Ezt a FAO globális élelmiszerár-indexe, illetve a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükrözi, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését. Szintén ezt a folyamatot segíti, hogy  

több élelmiszer esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket, a visszaeső kereslet pedig szintén fékezi az élelmiszerárnövekedést. Ezenkívül a kiskereskedők több esetben elkezdték mérsékelni azon termékek árrését is, amelyekbe beépítették a korábbi árplafonon elszenvedett veszteséget, és ezt az egyelőre a csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja, amit az árfigyelő rendszer bevezetése felerősített. 

Az inflációs kosár  

– Az inflációs kosáron belül 29 százalékos súlyt kitevő élelmiszerárak 7,1 százalékkal nőttek éves összevetésben, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ellenértéke csökkenhet a beszerzési árak visszaesése következtében.  

– Az infláción belül 8 százalékos súllyal szereplő szeszes italok és dohányáruk ára átlagosan 10,6 százalékkal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4 százalékos súllyal szereplő ruházkodási cikkek ára 7,4 százalékkal nőtt – ebben az emelkedésében a szezonalitás is szerepet játszik –, míg a 8 százalékos súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek ára 0,4 százalékkal csökkent.  

– Az 5 százalékos súllyal szereplő háztartási energiaár 18,1 százalékkal csökkent, a 20 százalékos súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és az üzemanyagok összevont kategória 14 százalékkal lett drágább. 

– 26 százalékos súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése 12,6 százalékos volt a hónapban. 

Címlapfotó: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

[monsterinsights_popular_posts_widget]

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn