Fenntarthatóság nélkül nincsen élhető jövő – szakmai vita az ESG-szempontokról II. rész

Szerző: | 2023. december. 14. | Hazai, Zöldenergia

Egyre gyakrabban felbukkan a fenntarthatóság mint gazdasági szemléletmód, amely egyensúlyt keres a természeti környezet védelme, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét különböző dimenziói között. Az újabban az ESG betűszóval jellemzett friss fenntarthatósági megközelítésekről beszélgettünk Simon Andrással, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértőjével és Dobos Balázzsal, a Makronóm Intézet szakmai igazgatójával. Cikkünk második részében Simon András mutatja be azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek bevezetése kézzelfogható eredményt hozhat.

Új előírások születnek, törvényben kötelezik a vállalatokat a bűvös mozaikszó, a fenntarthatóság gondolatát fókuszba helyező ESG-előírások, -irányelvek betartására. (Az ESG az angol Environmental [környezeti], Social [társadalmi] és Governance [irányítási] szavak rövidítése – a szerk.) A szempontrendszer célszerűsége kapcsán az úgynevezett méregzöldek erősen kételkednek. 

Mit takar pontosan az ESG?
Az ESG mozaikszó olyan szempontrendszert és folyamatos jelentéstételi kötelezettségeket jelöl, amelynek célja, hogy az egyes vállalkozások tevékenysége vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen. Ennek révén a velük üzleti kapcsolatba kerülő külső szereplőknek (vevők, befektetők, finanszírozók) teljesebb képük lehet a vizsgált szervezetről, illetve annak a fenti szempontok szerint átvilágított tevékenységéről.  

Az Európai Unió több olyan jogszabályt is alkotott az utóbbi években, amely egységesíteni kívánja az immár ESG-szempontoknak nevezett tényezőket a közösség gazdasági életében.

E folyamattal szoros összefüggésben november közepén a magyar Országgyűlésnek is benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely a gazdasági társaságok fenntartható finanszírozását, valamint az egységes vállalati felelősségvállalást szolgáló hazai ESG-ökoszisztéma kialakítását célozza.

Pénzre váltható gyakorlat

Simon András a Siemens Zrt.-nél kezdetben energiamenedzsment projektekkel foglalkozott, így gyakorlati példákon keresztül mutatja be az ESG lehetséges hozadékát. Már régóta megvolt a lehetőség például, hogy egy adott ipari gépbe minimális költséggel beépítsenek egy olyan műszert, amellyel mérhetik az energiafogyasztást. Néhány év elteltével ez az eszköz a termeléshez használt gépek alapfelszereltségévé vált. Egy több tízmilliós projektnél egy ennyire hasznos pár tízezer forintos műszer nem költség. Jöttek igények az utólagos beépítésre is, aztán elkezdték már előre beszerelni a műszert a különböző gépekbe. Később a megrendelők többsége az ilyen eszköz nélküli gépeket már nem is engedte beszerelni. Minderre pár éve rásegített az a rendelet, amely előírja, hogy a gyártóegységeknek kötelező energiaadatokat gyűjteni – digitálisan, nem pedig a klasszikus kockás füzetbe vagy Excel-táblázatba.

Simond András és Dobos Balázs beszélgetése

A fentiek alapján felügyelni lehetett a termelés folyamatosságát is. Például egy maró szerszámgépet be lehet hibásan is állítani, ezáltal a gép mozog, látszólag dolgozik és úgy tesz, mintha termelne. Ám ezt is ki lehet szűrni az energia mérésével, ugyanis ilyenkor a gép másféle energiát vesz fel. 

Például Ausztriában a Siemens már túl van az efféle műszerek telepítésén, ott már inkább a szoftverekkel, a kinyert adatok elemzésével, előrejelzéssel foglalkoznak. Simon András szerint Magyarországon az ipari termelői szektorban hozzávetőlegesen 80 százalékos készültségben vagyunk a műszerezettség tekintetében. Már jóval könnyebb meggyőzni a beruházókat, hogy megéri ennek a használata, mert látni a görbéken a csúcsokat és a leállásokat. A műszerezettség rengeteg adatot produkál, amit már Excelben is lehetetlen feldolgozni, nemhogy papíralapon. Az energiamenedzsment itt már-már átfordul adatelemzésbe és adatfeldolgozásba. Aki energiát takarít meg, az karbonsemlegesebb lesz, ha fenntartható erőforrással előállított, úgynevezett zöldenergiát vesz vagy állít elő, azt is ki kell mutatnia, hogy hogyan integrálja a termelésbe.

Simon András szerint már az elején kiderült, hogy nem érdemes a mély vízbe ugrani. A Siemens elvégzett egy kutatást, hogy leszűrjék, milyen technológiákkal tudják segíteni a kkv-kat és a nagyobb cégeket. Kapcsolatban vannak a vevőikkel, illetve más piaci szereplőkkel.

Mert jelenleg a technológiák piaca a kommunikációról szól. Mindenkinek másra létezik egy-egy jó megoldása,

a legfontosabb pedig a vevő, és hogy megtalálják számára az ideális megoldást. Ő fogja majd csökkenteni a karbonlábnyomot azzal, ha mutatnak neki egy jó példát, javasolnak neki valamit, amiből ötletet meríthet. 

Mind a Siemens, mind a Makronóm Intézet ESG-témakörben végzett kutatásaiból látszik, hogy a középvállalatokat elsősorban az energiahatékonyság témaköre érdekelte. Ez a legfontosabb számukra, mert ez gazdasági értelemben rögtön kimutatható.

Egyetlen beruházás sincs ingyen

Simon András mindezt kiegészíti azzal, hogy ezek mind beruházások, azaz pénzbe kerülnek, ezért fontos szempont, hogy mikor térülnek meg. Volt, ahol azonnal megtérült, mert egy konkrét hibára világított rá. Ám az ilyen befektetések kiszámíthatatlanok.
A Siemens kutatásából az is kiderül, hogy az ilyen irányú beruházási szándékokat sok esetben visszavetette az elmúlt évek gazdasági helyzete. Most azonban a vállalati energetikai beruházások kezdenek újraindulni, mert még mindig ugyanolyan fontos az energia ára, viszont már érezni a forráshiányt. 

Ahol felmerül az energiamegtakarítási igény, ott egyeztetnek, kiválasztanak például egy nagy fogyasztású gépet, és megvizsgálják, hogy mit lehet rajta javítani, mert nem kell mindent feltétlenül lecserélni, nem mindenhez kell óriási, például támogatott hitelt felvenni. Természetesen egy új gyárba érkezzen új, modern technika, de sok példa van arra is, hogy régi gépeket újítanak fel. Szükség van szenzorokra, hardveres eszközökre a gépsorok monitorozása miatt, és az esetek nagy részénél kiderül, hogyan lehet jobban üzemeltetni ezeket.” – véli a Siemens szakértője.

Lehet takarékoskodni

Jogosan merül fel a kérdés – és nehéz rá pontos választ adni –, hogy mennyi energiát spórol meg egy tipikus ipari középvállalat, ha monitorozni kezdi a régi gépsorát, ezáltal pedig szoftveresen elemezni tudja az adatokat.

Simon András szerint csupán a folyamatos oktatással – ahol az alkalmazottaknak elmagyarázzák, hogy miképp és hol spóroljanak, például hogyha nincs rá szükség kapcsolják le a villanyt, zárják el a csapot – már 3 százalékos megtakarítást lehet elérni a teljes energiaköltségből.

Mindig érdemes meghallgatni a dolgozókat is: ők tevékenykednek a gyárban, és ha megkérdezzük tőlük, hogy miképp tudnák kényelmesebben és tudatosabban végezni a dolgukat, már egyet léptünk a fenntarthatóság felé.”

A Siemens kutatásában kíváncsiak voltak arra is, hogy mely vállalatok foglalkoznak a karbonlábnyommal. Kiderült, hogy kevesen, és inkább a nagyobb cégek azok, amelyektől ezt az anyavállalatok megkövetelik. Sok esetben az anyacégek készítik az ESG-riportokat, a magyar leányvállalatok eddig megúszták, de 2025-től már nem tudják ezt megkerülni. Simon András javasolja is ezeknek a cégeknek, hogy már jövőre kezdjék el összeszedni az információkat, és készítsenek egy auditot, hogy egyáltalán lássák, hol állnak. 

Szerinte a gépek felműszerezésével a fogyasztás akár 10 százalékát meg lehet spórolni,

mert a szenzorok jelenléte, a valós idejű adatok átalakíthatják a napi termelést, illetve kiszűrik vagy akár előre jelzik a lehetséges hibákat, így folyamatos maradhat a termelés. Példaként hoz egy palackozógépet, amit húsz éve használnak. Felmerült a kérdés, hogy kikapcsolják-e vagy sem az eddig folyamatosan felhevített zsugorfóliázót az ebédszünet alatt. Mi kerül többe: az újraindítás vagy a melegentartás? Ez esetben ki tudták számolni, hogy érdemesebb lekapcsolni arra a félórára.” – fejtette ki a Siemens szakértője, aki szerint egy bojlernek vagy hőtermelőnek a cseréje, felülvizsgálata is 10-15 százalékot hozhat. Számszerűsíthető megtakarítást értek el nagy cégeknél is, mint például a spanyol Pikolin matracgyártó óriásnál, amely szintén Siemens energiamenedzsmentet használ, és 14% százalékos energiacsökkentést tudtak realizálni.

A Simon András által bemutatott jó példák bizonyítják, hogy az ESG mozaikszó nem csak folyamatos jelentéstételi kötelezettségeket jelent, a szempontrendszer, a modern technológiák, eljárások alkalmazása azonnali, érdemi energiamegtakarítást is adhat a vállalatoknak. Aki energiát takarít meg, az tesz valamit a környezetéért, és nem utolsósorban csökkenti a költségeit, javítja a profitszintjét. Bár kétségtelen, hogy az ESG-szempontrendszer alkalmazása többletterheket ró a cégekre, ám a Siemens szakértőjének példái arra is biztatnak, hogy mindezzel a vállalatunk eredményességét és versenyképességét is javíthatjuk.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Makronóm

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn