A 2022-es év elején arról írtunk, hogy egyre több cég kezdett hazaköltözni az utóbbi években, e tendenciát pedig a koronavírus-világjárvány még jobban felgyorsította. A „megatrendeket” szem előtt tartva a vállalatoknak választaniuk kell, hogy a felmerülő kihívásokhoz a hazai vagy a nemzetközi környezetben szeretnének adaptálódni.
Szerző: Bakajannisz Péter
Az eredeti írás a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg 2022. február 08-án, amelyet most felidéztünk.
A nagyvállalatok vezetői a közelmúltban hozzászoktak az instabil gazdasági viszonyokhoz világszerte és túlélni is megtanulták a válságokat. Viszont, míg a rövid távú volatilitás folytatódni fog, mellette hosszabb távú „megatrendek” jelennek meg, amelyek arra hívjak fel a vezérigazgatók figyelmét, hogy új növekedési lehetőségeket keressenek, véli Alan Martinovich közgazdász.
Elemzésében Martinovich kiemeli, hogy a vezetők hatékonyabban tudják a vállalataikat pozicionálni, ha figyelembe veszik a globalizáció megváltozott dinamikáját, a gazdaságélénkítő és nemzeti politikák felújulását, a „zöld gazdaság” gyors növekedését, valamint az innovációba irányuló kockázati tőkebefektetéseket.
A tapasztalt tanácsadó szerint,
a globalizációnak még nincs vége, inkább egy következő fejlődési szakaszát figyelhetjük meg.
Ehhez tartozik a mesterséges intelligencia és az automatizálás erőteljes szerepe, ahogyan az is, hogy Kína kezdi technológiai erejét elveszteni Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és a Közel-Kelet más részeivel szemben.
Ezen túlmenően Martinovich kiemeli, hogy a kormányok világszerte rengeteg pénzt pumpáltak a gazdaságba a koronavírus-világjárvány hatásainak enyhítésére, és sok esetben a nemzeti érdekek nevében védték meg számos kritikus ágazatukat. Mindez segített a rendkívül gyors kilábalásban és a jövőben az ilyen jellegű gazdaságpolitika mind lehetőséget, mind kihívást jelenthetnek a vállalatok számára, véli a Columbiai Egyetemen végzett közgazdász.
A „zöld átmenet” is kiemelkedően fontos tényezővé válhat a vállalati stratégiák kialakításában, hangsúlyozza Martinovich. Hozzáteszi, hogy az elektromos autók népszerűségének felemelkedése, ahogyan a kormányok növekvő támogatása a „zöldségek” irányában, mind olyan tényezők, amelyek azt sugallják, hogy a vállalatoknak fenntartható üzleti ötleteket kellene kínálniuk mind a befektetők, mind az ügyfelek számára, ahogyan egy ilyen jellegű stratégiát is kialakítaniuk a jövőben.
Martinovich elemzésében a technológiai startupokba történő befektetések gyors növekedését említi az utolsó fontos „megatrendként”, amely még a világjárvány alatt is folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott. A szakértő hangsúlyozza, hogy ebben a kontextusban a jövőben az ilyen befektetéseket hatékonyan felhasználó startupok kihívást jelenthetnek a jelenlegi nagy tech-vállalatok szinte monopol helyzetére.
Kiszervezés helyett reshoring, azaz vissza az anyaországba?
Mindezen feltörekvő trendek – ahogyan a világjárvány is – arra késztették a vállalatokat, hogy visszaszerveződjenek anyaországukba, vagy máshol keressenek menedéket.
Éveken át ugyanis az egyik legjobban elterjedt vállalati növekedési stratégia a kiszervezés (offshoring-outsourcing) volt – vagyis a multinacionális vállalatok az alacsony hozzáadott-értékű folyamataikat (mint például a gyártás) általában olyan országokba helyezték át, ahol bár a bérek alacsonyabbak, a munkaerő termelékenysége meglehetősen jó, vagy megegyezik az otthonival.
Még a koronavírus megjelenése előtt, cégek ezrei döntöttek úgy, hogy az általuk kiszervezett munkákat visszahozzák az Egyesült Államokba: 2020-ban pedig a visszahelyezési tevékenység jelentősen megnőtt – a Reshoring Initiative adatai lapján
több mint 160.000 munkahely települt vissza az USA-ba.
A pandémia idején egyre több vállalat kezdett a hazai piac felé orientálódni. Korábban is említettük, hogy Japán anyagi támogatást nyújtott vállalatainak, hogy visszatérjenek Kínából. Ezen kívül, ahogy a Thomas ipari kutatócég által végzett kutatás is kimutatta, az elkövetkező években az észak-amerikai gyártók körülbelül 85%-a tervezi a hazatelepülést.
A visszaszervezésnek (reshoring) vegyes hatásai lehetnek: egyrészt, a vállalatok hazatérése valószínűleg több munkahelyet „tesz tönkre” a fejlődő országokban, mint amennyit visszahoz a fejlett országokba és nem pótolja a kiszervezés miatti kezdetben megszűnt összes munkahelyet, mivel a mai gyártósorok kevésbé munkaigényesek, mutat rá a Verdict elemzése.
A gazdaságtechnológiai portál felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalatok hazatelepülési stratégiája előnyös lehet a fejlett gazdaságok számára, és ez nem fogja lelassítani vagy megállítani a globalizációs folyamatot. Ezzel ellentétben áll a Strategic Sourceror, az ellátási láncokkal foglalkozó szakportál álláspontja, amely elemzésében kiemeli, hogy a kiszervezés továbbra is eredményes stratégiának tekinthető. A portál továbbá kiemeli, hogy még mindig hatékony lehet külföldre költözni, hiszen a cégtulajdonosok átlagosan 15 százalékot takarítanak meg a kiszervezés révén.
Ezen túlmenően, az iparágtól függően némely vállalatoknak észszerűbb lehet, ha tevékenységeiket ott folytatják, ahol bizonyos nyersanyagok vagy szakértelem nagyobb kínálattal áll rendelkezésre. Sőt, egyes esetekben a terület földrajzi adottságai vagy éghajlata olyan, hogy a tevékenységeket máshol nem lehet elvégezni, jelenik meg az elemzésben.
Végül, míg sokan azt gondolják, hogy a kiszervezés csakis nagy, multinacionális vállalatok körében népszerű, a Strategic Sourceror rámutat, hogy egy nagyon gyakori stratégiáról van szó a kisvállalkozások körében is. Sőt, a Clutch kutatócég friss jelentése szerint a kisvállalatok 80 százaléka tervezte, hogy 2021-ben kiszervez, ha azt még nem tette meg.
Az nyer, aki hamarabb alkalmazkodik
Martinovich szerint, amint a gazdasági növekedés 2022-ben stabilizálódik világszerte, az imént említett megatrendek által teremtett lehetőségek és veszélyek egyre nyilvánvalóbbá válhatnak. Az elkövetkező időszak valószínűleg
A közgazdász szerint
az előttünk álló időszak a gyors változásoké, a növekvő versenyé és a hagyományos üzleti modellek felbomlásáé lesz.
Úgy véli, a sikeres működés érdekében a szervezeteknek alkalmazkodniuk kell az üzleti élet új normáihoz, miközben fenntartják nyereséges növekedésüket a fő tevékenységeikben. Ennek érdekében gyorsan kell új megközelítéseket alkalmazniuk a befektetéseikben, növekedési stratégiáikban és működésükben, emeli ki Martinovich.
Míg a kiszervezés stratégiája rendkívül nyereségesnek bizonyult az elmúlt évtizedekben, a vállalatoknak dönteniük kell, hogy belföldön, vagy külföldön szeretnének megbirkózni a felmerülő kihívásokkal.
Címlapfotó: Shutterstock
