A Gazdasági Kabinetben immár egy helyre összpontosulnak a legfontosabb gazdasági kérdések, a jogkörei pedig kibővültek a korábbi Növekedési és Versenyképességi Kabinethez tartozó területekkel.
A gazdaságfejlesztési miniszternek a kabineten keresztül ügydöntő jogköre van a kormányon belül, többek között az adópolitika, a vidékfejlesztés, az államháztartás, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, a belgazdaság, valamint a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért való felelősségi körökbe tartozó előterjesztések és jelentésekhez kapcsolódó kérdések területén.
A Gazdasági Kabinet állandó tagjai az elnökséget ellátó gazdaságfejlesztési miniszter mellett: az agrár-, az energiaügyi, az építési és közlekedési, a kultúráért és innovációért felelős, a külgazdasági és külügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető, a területfejlesztési, valamint a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek és a miniszterelnök politikai igazgatója.
Az ülés napirendi pontjai között a kabinet megtárgyalta a jogkörébe tartozó előterjesztéseket,
amelyek többek közt a kkv-k és a munkaerőpiac megerősítését, valamint az infrastruktúra fejlesztését célozták.
Ezek között szerepelt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatása, közúti és vasúti infrastruktúra-fejlesztési beruházások megvalósítása.
A kabinet elsődleges funkciója, hogy segítse a miniszterelnök és a kormány munkáját.
A szerepe emellett koordinatív, vagyis összehangolja a nemzetgazdasági és ágazati célokat, hatásokat a kormányzati és társadalmi érdekekkel annak érdekében, hogy minél erőteljesebben fejlődjön, növekedjen a magyar gazdaság.
A gazdasági bővülés helyreállításához, a dinamikus növekedéséhez az óvatossági motívum oldódására, a fogyasztás és a beruházások emelkedésére, valamint az aktivitási ráta további növelésére van szükség.
Címlapfotó: Shutterstock
