EKB: Európában még nincs szó kamatcsökkentésről 

Szerző: | 2023. december. 15. | Infláció

Hasonlóan a Fed szerda esti döntéséhez, az Európai Központi Bank (EKB) sem okozott meglepetést, a jegybank ugyanis fenntartotta 4,5 százalékos irányadó rátáját. Változás következett be ugyanakkor az eszközvásárlási programok leépítésének ütemében.

Ahogy a Bloomberg is beszámolt róla a betéti kamatláb a várakozásoknak megfelelően az EKB második ülésen is rekordszinten, 4 százalékon maradt, miközben az irányadó ráta 4,5 százalékán sem változtatott, emellett PEPP-újrabefektetések fokozatosan megszűnnek. A jegybank szerint 2025-ben 2,1 százalékos infláció várható. 

Az Európai Központi Bank a második ülésén is tartotta a kamatlábakat, miközben az infláció zuhant, de közölte, hogy fokozza az 1,7 ezer milliárd eurós világjárvány időszakára vonatkozó ösztönző intézkedésekből való kilépést. A betéti kamatlábat rekordszintű 4 százalékon hagyták, és az EKB megismételte, hogy ez a szint jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztói árak növekedése visszatérjen a 2 százalékos célhoz. A tisztviselők eközben közölték, hogy felgyorsítják a PEPP kötvényvásárlási program keretében történő újrabefektetések befejezését. Ezzel minden politikai eszköz szigorító üzemmódba kerül, még akkor is, ha a friss előrejelzések szerint a gyengébb gazdaság enyhíti az inflációs kilátásokat. 

„A gazdasági növekedést fenyegető kockázatok továbbra is lefelé mutatnak – mondta Christine Lagarde elnök – A növekedés alacsonyabb lehet, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erősebbnek bizonyulnak.” 

Az euró stabilan tartotta magát a dollárral szemben, míg a német kötvények kismértékben csökkentették korábbi nyereségüket. Az olasz és a német 10 éves hozamok közötti különbség 170 bázispont alá csökkent, mivel a befektetők egy része radikálisabb lépésekre számított a PEPP kapcsán. A kereskedők visszavonták az EKB jövő évi kamatcsökkentésére tett fogadásokat, és most 155 bázispontos enyhülést látnak, szemben a korábbi 160 körüli értékkel. A hitelfelvételi költségek változatlanul hagyása a Federal Reserve és a Bank of England (BoE) elmúlt napi döntéseit tükrözi. Míg azonban Jerome Powell, a Fed elnöke a kamatcsökkentésre tett globális fogadásokat azzal turbózta fel, hogy kijelentette, a témával kapcsolatos megbeszélések megkezdődtek, addig az EKB Lagarde elmondása szerint várhatóan csatlakozik a BoE-hez, és visszautasítja az ilyetén várakozásokat.  

Az enyhítésre tett fogadások lelkesedése mögött az infláció vártnál meredekebb, novemberben 2,4 százalékra történő visszaesése áll. Az EKB legutóbbi negyedéves előrejelzései további okot adtak az optimizmusra: jövőre 2,7 százalékos, 2025-ben 2,1 százalékos áremelkedést mutatnak, a 2026-os évben pedig 1,9 százalékosnak látják. Az inflációval kapcsolatos előrelépés is befolyásolhatta a PEPP-ről szóló bejelentést. Több tisztviselő is a kamatcsökkentés előtti korábbi kivezetés mellett foglalt állást, hogy a piacoknak a későbbiekben ne küldjenek ellentmondásos üzeneteket. A lépés azonban azt jelenti, hogy az EKB elveszít némi kapacitást az európai kötvénypiacok súrlódásainak kezelésére, mivel az újrabefektetések rugalmasan alkalmazhatók a különböző joghatóságok között. 

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének kommentárja 

Hasonlóan a Fed szerda esti döntéséhez, az EKB sem okozott meglepetést, a jegybank fenntartotta a 4,5 százalékos irányadó rátáját. Változás következett be ugyanakkor az eszközvásárlási programok leépítésének ütemében. A koronavírus-járvány időszakában bevezetett pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) esetén a jegybank eddig azt kommunikálta, hogy a lejáró kötvényeket legalább 2024 végéig újra befekteti. Most ellenben arról született döntés, hogy a jövő év második felétől havi 7,5 milliárd eurós ütemben csökkenti az EKB az állományt, majd 2024 végével végleg befejezi a lejáró kötvények megújítását. Ez a gazdaságban lévő pénzmennyiség kivonásával szigorítást jelent, illetve a monetáris politika normalizációját a nemkonvencionális jegybanki eszközök fokozatos kivezetésével.  

A jegybanki közlemény az infláció kapcsán továbbra is óvatos hangnemet jelez.  

Az EKB értékelése szerint az infláció az utóbbi hónapokban tovább lassult, azonban rövid távon átmenetileg ismét megugorhat, hogy aztán 2025-re érje el a jegybank 2 százalékos célját. A publikált legfrissebb előrejelzés szerint a pénzromlás üteme az eurózónában az idén éves átlagban 5,4, 2024-ben 2,7, majd 2025-ben 2,1 százalékra lassulhat, ami a szeptemberi előrejelzéshez képest idénre 0,2, jövőre pedig 0,5 százalékkal alacsonyabb inflációs várakozást jelent. A jegybank mérsékelte a növekedési előrejelzését is az eurózóna vonatkozásában: az idei évre a szeptemberi 0,7 helyett 0,6, jövőre pedig 1 helyett 0,8 százalékot vár, a 2025-ös előrejelzését változatlanul 1,5 százalékon hagyta. A jegybank közleménye nem tartalmaz lazításra utaló mondatot, az EKB továbbra is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kamatszintek fenntartása szükséges az inflációs cél eléréséhez, és továbbra is adatvezérelt módban dönt. 

Címlapkép: shutterstock

Kapcsolódó:

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn