EU-csúcs: magyar játszma

Szerző: | 2023. december. 15. | Hazai, Kiemelt

Minden szem Orbán Viktorra szegeződött az EU-csúcson, mindenki arra várt, hogyan szavaz Magyarország Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével és az 50 milliárdos kijevi segéllyel kapcsolatban.

Az év utolsó, december 14-én kezdődött EU-csúcsán óriási volt a tét. Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése, valamint a Brüsszel által szorgalmazott költségvetési kiegészítés (benne egy 50 milliárdos ukrán segélycsomag) megszavazása volt a tét. Sanszos volt, hogy a magyar ellenvetések, valamint a büdzsé körül kialakult kompromisszumképtelenség miatt az esemény sokkal hosszabb ideig tart, mint azt eredetileg tervezték, de az első nap, amelynek a programjában a Magyarországot leginkább érintő problémás esetek szerepeltek, meglepően hamar véget ért.

A kecske is, a káposzta is

A legnagyobb várakozás Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésének témáját, illetve Magyarország várható vétóját előzte meg. Orbán Viktor azonban váratlanul új kártyát húzott elő a pakliból, és az igen/nem helyett a szavazás megkezdése előtt távozott a teremből, így az ott maradó 26 tagállam képviselője egyöntetűen meg tudta szavazni a csatlakozási tárgyalások megkezdését, míg Magyarország tartotta határozott álláspontját, áthárítva a katasztrofális következmények lehetőségét az igennel voksolókra.

A miniszterelnök esti bejelentkezésében úgy indokolta távolmaradását:

Lassan nyolc órája gyúrjuk itt egymást Brüsszelben a miniszterelnöki csúcstalálkozón. Nagy vitát folytatunk Ukrajna európai uniós tagságáról. Magyarország álláspontja világos: Ukrajna nem felkészült arra, hogy megkezdjük vele a tárgyalásokat a csatlakozásáról. Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni Ukrajnával a tárgyalásokat, és Magyarország nem is módosítja az álláspontját.

Ellenben 26 másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen. Ezért Magyarország úgy döntött, hogyha 26-an így döntenek, menjenek a maguk útján.

Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni, és ezért Magyarország ettől a döntéstől a mai napon távol maradt”.

Döntését a kormányfők alapvetően jól fogadták, az ír miniszterelnök kifejezetten tiszteletét fejezte ki, amiért Orbán nem élt a vétó lehetőségével, de az utolsó pillanatig Magyarország igaza mellett érvelt.

Az ukrán segély blokkolása

Miután a miniszterelnök nyolcórányi tárgyalás után tiltakozásul elhagyta az EU-csúcs tárgyalói termét, az ott maradt 26 tagállam képviselői megszavazták Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

Ami utána következett, már sokkal keményebb diónak bizonyult. Az Európai Bizottság 50 milliárd eurót irányzott elő 2027-ig (17 milliárd eurónyi segély és 33 milliárdnyi „kölcsön” formájában) Kijevnek, hogy folytatni tudja a háborút. Bár a költségvetés módosítását sok vita előzte meg, a konszenzus lehetősége adott volt, ám Orbán Viktor tartotta magát ahhoz, amit hónapok óta mond: Magyarország számára ebben a formában teljességgel elfogadhatatlan a büdzsé kiegészítése, ezért blokkolni fogja a javaslat legmagasabb szintű jóváhagyását.

A miniszterelnök éjjel az X-en foglalta tömören össze a kiegészítő költségvetésről zajló megbeszélések végeredményét:


A költségvetésről szóló vitát január végén folytatják a kormányfők. A blokkolás valójában senkit nem ért meglepetésként: António Costa portugál miniszterelnök például azonnal azt javasolta, hogy a Magyarországra eső részt dobja össze a 26 másik tagállam, mások (többek között Macron és a bukott holland miniszterelnök, Mark Rutte) inkább türelemre intettek, és a januári csúcs kompromisszumosabb megoldásában bizakodtak.

Orbán aggodalmait más is érzi

Az ukrán csatlakozásig természetesen még rengeteg EU-csúcsot tartanak, így a magyar kormány is aktívan részt vehet az események alakításában. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint legalább 70 alkalommal lesz még lehetősége vétózni Magyarországnak.

Azzal azonban a legtöbb tagállam tisztában van, hogy Orbán Viktor kifogásainak a valóságtartalma nagyon is megalapozott: az EU jelenlegi struktúrája Ukrajnát és az uniót egyaránt alkalmatlanná teszi a fúzióra.

A csatlakozási folyamattal párhuzamosan tehát elkerülhetetlen lesz egy olyan belső reform végrehajtása, amelynek az alkalmazásával az EU nem roppan bele a terjeszkedésbe gazdaságilag.

Ez a gondolat eleve egy rendkívül lassú és bonyolult folyamatot feltételez, és le is nyesegeti azon országok szárnyát, amelyek logikátlanul azonnal fejest ugranának a bővítésbe, mondván: először legyen tagállam Ukrajna, a problémákat az EU majd utána is ráér kezelni.

A kérdés így inkább az, hogy valójában mennyit ér a csatlakozási tárgyalások elindítása. A válasz meglepően egyszerű: nem sokat. Aki nem hiszi, az vessen egy pillantást Montenegró vagy éppen Törökország tárgyalásainak kezdési dátumára: 2012 és 2005. Még az is benne van a pakliban, hogy mire Ukrajnát felvennék a tagállamok közé, addigra az Európai Unió a jelenlegi formájában már nem is létezik. Tekintve azt az utat, amelyre Brüsszel és Washington vezetésével lépett, egy ilyen forgatókönyv legalább olyan reálisnak tűnik, mint az, amelyből épp most játsszák a szerepeiket a döntéshozók.

­­­***

Kapcsolódó:


Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn