Szerző: Bakajannisz Péter  

2022 februárjában írt cikkünk az akkori események és információk birtokában mutatja Kína szerepét.  

Yi Xiaozhun, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi főigazgató-helyettese szerint Kína 2001-es csatlakozása a WTO-hoz, valamint globális ellátási láncokba való integrációja jelentősen hozzájárult gazdasági fejlődéséhez és ipari modernizációjához.  

A Tsinghua Egyetem Közpolitikai és Menedzsment Iskolája által szervezett pekingi rendezvényen tartott beszédében Yi kiemelte, hogy Kína dinamikus gazdasági fellendülése az elmúlt évtizedekben a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való belépés előnyeinek tulajdonítható. 

A volt kereskedelmi miniszterhelyettes szerint Kína elkötelezettsége a világ felé való nyitás irányában jelentősen javította az ország üzleti környezetét.  

A nyitás hozzájárult a kínai gazdaság és kereskedelmi szerkezet átláthatóságának és kiszámíthatóságának növeléséhez, valamint csökkentette a kereskedelmi költségeket az országban. 

Mindez pedig megerősítette a multinacionális vállalatok bizalmát a kínai beruházásokkal és gyárak építésével kapcsolatban, tette hozzá a közgazdász.  

Továbbá kiemelte, hogy Kína ipari rendszere, köszönhetően annak, hogy az ország igazodik a WTO-szabályokhoz, mára mélyen integrálódott a globális ellátási láncokba. Ezt alátámasztja a kínai gyártás hozzáadott értéke, amely a világ összértékének közel 30 százalékát teszi ki. 

Jiang Xiaojuan, az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának tagja, a Közpolitikai és Menedzsment Iskola és a Tsinghua Egyetem Intézetének dékánja szerint Kína kereskedelme és gazdasági növekedése megtestesítette az ország kézzelfogható fejlődését a munkahelyteremtés, a gyártás és a technológiai fejlődés terén.  

A vásárlók szerinte világszerte prémium, de megfizethető kínai termékeket élvezhetnek, ami hosszú ideig segített visszafogni a pénzromlást is. Eközben Kína óriási piacot biztosít számos elsődleges cikk exportőrének, és hatalmas piacot kínál a külföldi befektetőknek, mondta véli. Úgy véli, hogy egyes nyugati médiumok tévesen értelmezték Kína gyors növekedését, állítva, hogy az ország fejlődése más WTO-tagok érdekeinek feláldozásával jár együtt. 

Elengedhetetlen Kína gazdasági globalizációs folyamatának folytatása  

Yi arra számít, hogy Kína továbbra is a multilateralizmus bajnoka marad, ellenállva a kereskedelmi protekcionizmusnak és a geopolitikai bizonytalanságnak, eközben a piacnyitás folytatására szólított fel, hogy a kínai gazdaság vonzani tudja a multinacionális vállalatokat. 

A Covid-19 ugyanis felfedte a globális ellátási láncok sérülékenységét, 

ami miatt a multinacionális vállalatoknak diverzifikálniuk kell az ellátási forrásaikat, hogy javítsák a saját és a globális gazdaság ellenálló képességét is.  

Yi szerint a globális ipari átrendeződés jelenlegi szakaszában Kínának folytatnia kell a nyitásra tett ígéretét, hogy csökkentse a kereskedelmi és befektetési költségeit. Ezzel az ország a világkereskedelem és a gyártás egyik alacsony költségű célpontjává válhatna, ami segítené a multinacionális vállalatokat abban, hogy továbbra is kiaknázzák Kína hatalmas piacának lehetőségeit. 

Jiang zárásképp hozzátette:

„A globális ipari és piaci átszervezés elengedhetetlen a felgyorsult digitális globalizáció közepette, ami azt jelenti, hogy Kínának még szélesebb körben kell megnyitnia iparágait, hogy több erőforrást és piacot tudjon összekapcsolni, fokozva az ország versenyképességét a globalizáció digitális korszakában”. 

Címlapfotó: shutterstock