Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg, 2022. február 7-én.  

2022 februárjában azt írtuk, hogy…

A görög kutatóintézet még a 2021-es novemberi elemzésében kritizálta az EU „zöld agendáját” és a blokk ezzel kapcsolatos döntéseit, hiszen ahogyan kiemelték, olyan döntésekről van szó, amelyek bár hosszabb távon a bolygó megmentését célozzák, 

rövid távon érezhető hatással lesznek életünkre és gazdaságunkra. 

Az Analyst a COP26 ENSZ éghajlatváltozási konferenciájával kapcsolatban, ahol több mint 200 országból érkeztek képviselők 120 politikai vezető társaságában, az Európai Uniót kritizáló cikkében két kérdést vetett fel: 

 1.Vajon ez a szűk csoport valóban képviseli-e a világ népeinek akaratát 

2. Léteznek-e olyan megalapozott kutatások, amelyek alátámasztják, hogy megvalósítható-e a COP26 konferencián és az EU által kitűzött cél, miszerint 2030-ig 1,5 Celsius-fokkal kellene csökkenteni a globális hőmérséklet-emelkedést? 

Mára (2023 december) már túl vagyunk a COP28 klímacsúcson is. 

A görög intézet kiemeli, hogy az Európai Unió a világ összkibocsátásának „csak” a 8 százalékért felelős. Hozzáteszik, hogy bizonyos „zöld” politikákat Görögországnak is követnie kell, miközben 

a dél-európai állam minimális ipari termelése csak a kibocsátás 0,26 százalékát adja (2021). 

Az Analyst arra is rámutatott, hogy az ENSZ hírhedt konferenciáján nem vett részt Oroszország és Kína, annak ellenére, hogy az ázsiai gigász az utóbbi időszakban megduplázta szén-importját Ausztráliából. Ha pedig nem így tennének, akkor megemelkednének az importköltségek ás az áruhiányok, jelenik meg az elemzésben. 

Az intézet szerint nem meglepő, hogy az európai polgárok közül csak 49 százalék bízik Brüsszelben. 

Ezt az arányt még alacsonyabbnak találják Görögországban, ahol a görög lakosságnak a „Trojka” által bevezetett megszorító gazdaságpolitikákat kellett elszenvednie, emeli ki az intézet. 

Kapcsolódó cikkünk:

Van némi kivetnivaló az EU zöldprogramjában, véli az Analyst 

Az agytröszt keményen bírálta a „Fit for 55” energiacsomag néhány pontját is, hangsúlyoztuk korábban a Makronómon. Egyrészt, a javaslatok közé tartozik a megújuló energiaforrásokra való támaszkodás arányának növelése 32 százalékról 40 százalékra.  

Az intézet felveti a kérdést, hogy milyen logikával importál az Európai Unió olyan országokból, mint például Törökország, amelyek nem vállalnak semmilyen környezeti kötelezettséget. Rámutatnak, hogy vajon a környezetszennyezés megáll-e a határoknál. Emellett felhívják a figyelmet arra is, hogy az uniós irányelv nem tartalmaz konkrét célkitűzéseket a csomagolóanyagokkal kapcsolatban, és megkérdőjelezik ennek okát. 

Azt is bírálják, hogy egy labirintusszerű tőzsde jött létre a szennyezőanyagok kibocsátására, ami végül a költségek növekedéséhez vezetett. 

Ezen túlmenőenaz unió geopolitikai szerepe is rendkívül káros hatással van a kontinens lakosai számára, hangsúlyozzák a legfrissebb energiaügyi elemzésükben. Az Analyst ugyanis kiemeli, hogy míg az EU az USA befolyása alatt dönt általában és folytatja az Oroszországgal szembeni ellenséges magatartást, addig Putyinék Kínával kötöttek üzletet egy új gázvezeték felépítésére. 

 1. ábra 

A „Power of Siberia 2” csővezetékről van szó, amelyet 2024-ben kezdenek majd építeni és Mongólián keresztül szállíthat földgázt egyesen Kína közepébe. A vezeték tulajdonképpen a „Power of Siberia 1” kiegészítőjeként születne meg, 2.200 kilométer hosszúsággal és 50 milliárd köbméternyi földgázt lenne képes szállítani az ázsiai gigász felé. 

Ez pedig geopolitikailag egy kiemelkedően fontos tény, hiszen az 

az új csővezeték, amely Kínát fogja ellátni, ugyanazokról az olaj- vagy gázmezőkről származik, amelyek az európai piacot is ellátják. 

jelenik meg az elemzésben. 

A kutatóközpont hozzáteszi, hogy természetesen az ázsiai gigász felé irányuló mennyiség nem fogja helyettesíteni az európai piac által kiváltott keresletet, viszont az oroszok számára az a fontos, hogy Kína egy olyan ország, amely nem változtat a döntésein és nem függ az USA és az EU beállítottságától.   

Az unió polgárai fizetik ki a költségeket 

Az Analyst elemzésében arra a következtetésre jut, hogy az Európai Unió nem tekinthető szuperhatalomnak, sem katonailag, sem energetikailag. Az elemzés szerint az Unió egy összeomló és öngyilkos energiapolitikát követ, miközben nem figyelmezteti polgárait a „zöld átmenet” magas költségeire. Ezek a költségek különösen súlyos terhet jelentenek azoknak az államoknak, amelyek már így is a gazdasági csőd szélén állnak. 

Az Analyst szerint Oroszország geopolitikai változásai miatt az EU rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet sok különböző szemszögből, ami nagy társadalmi nyugtalanságot és felkelést okozhat, beláthatatlan eredményekkel. 

Címlapfotó: shutterstock