Az afrikai államok mentik meg az orosz gyémántokat a szankcióktól

Szerző: | 2023. december. 17. | Kiemelt, Szankciók, Világgazdaság

A Kimberley-folyamat (KP) keretében november elején Zimbabwéban a gyémántiparban érdekelt államok közül 57-en nem egyeztek bele az Egyesült Államok és az Európai Unió javaslatába, amellyel kizárták volna Oroszországot a gyémántpiacról. Hogy a nézeteltérést leplezzék, inkább nem adtak ki közleményt az ülésről.  

A Kimberley-folyamatot egyes országok, a gyémántipar, illetve a civil szervezetek indították az ezredfordulón, elsősorban azzal a céllal, hogy megakadályozzák a „véres gyémántok” piacra jutását. A kezdeményezésben részt vesz szinte az egész gyémántipar.  

 A globális gyémántipar fele ellenezte azt, amit a nyugati blokk (USA-EU-Izrael) javasolt, és erről a New York-i és a londoni pénzügyi sajtó nem igazán számolt be. Tehát patthelyzet alakult ki az orosz gyémántok elleni szankciók miatt. 

A gyémántipart befolyásolhatják az Oroszországra kivetett szankciók? 

Sokáig úgy látszott, hogy az ukrajnai háború miatt az orosz gyémántok valószínűleg követni fogják az olajat, a gázt, a szenet, az aranyat és más nyersanyagokat a párhuzamos globális piaci műveletekben. A gyémántháború azonban az izraeli gyémántiparra és a hagyományos zsidó központokra Antwerpenben, Belgiumban és New Yorkban is visszaüthet, amelyek együttesen Oroszország ellen foglaltak állást. Idővel majd felváltják őket az arabok, az indiaiak és talán a kínaiak – szól a nyugati narratíva. 

Az izraeliek ezt másképp gondolják. Úgy számolnak, hogy rövid távon profitálnak majd a gyémántárak fellendüléséből, amennyiben az orosz gyémántok kizárása hiányt okoz. Egyelőre nem aggódnak amiatt sem, hogy a gázai háború miatt az izraelieket is a véres gyémántok közé sorolnák.  

Persze már régebben terítéken vannak az orosz gyémántok elleni szankciók, de eddig a belgák ellenálltak, éppen azért, hogy megmentsék a több milliárd dolláros antwerpeni gyémántüzletüket.  

Mindezek ellenére az USA és az EU dacos bejelentést tett december 6-án, hogy folytatják a „szakaszos embargók” tervét. Betiltják az Oroszországból származó nem ipari gyémántokat 2024. január 1-jétől. A harmadik országokban feldolgozott kövek tilalma március 1-jétől lépne érvénybe, szeptember 1-jétől pedig kialakítják a G7-országokban forgalmazott nyers gyémántok teljes nyomon követhetőségi rendszerét.  

Az afrikaiak – a kontinens összes gyémánttermelő államát képviselve – voltak a fő hangadók az orosz gyémántszankciók elleni harcban. Az ottani termelők adják a világ gyémánttermelésének az 51, érték szerint pedig a 66 százalékát. Úgy nyilatkoztak, hogy

a Kimberley-folyamat túsza lett egy agresszív kisebbség azon vágyának, hogy átpolitizálják az ülés napirendjét, és olyan geopolitikai kérdéseket is felvessenek, amelyek túlmutatnak a folyamat mandátumán.  

Egyes források szerint az indiaiak az ülésen „semlegesek maradtak, és arra vártak, hogy ki nyer”. 

Az oroszok azzal érveltek, hogy ha a szankciós tervet elfogadják, akkor jövőre hiány lesz a valódi gyémántokból, így szintetikus gyémántok özönlenek majd a piacra, és hosszú távon teszik tönkre a gyémántok piaci árát. 

A büntetőintézkedések mellett érvelők be szeretnék zárni a kiskapukat. Az orosz nyers gyémántok folyamatosan áramlanak Indiába, ott azokat csiszolják, és „indiai eredetű” csiszolt gyémántként exportálják az Egyesült Államokba. A pénz pedig zavartalanul mozog az USA-ból Indiába, majd onnan vissza Oroszországba. Az orosz Alrosa gyémántvállalat bevétele nem csökkent, 2023 első fél évében ugyanúgy 1,9 milliárd dollár volt, mint 2022 azonos időszakában.  

 

 

Persze egyes vállalatok az orosz gyémántkínálat csökkentésével a saját dominanciájukat szeretnék növelni.  

Az elmúlt hetekben úgy tűnik, hogy a piacok elérték a mélypontot, és ismét egy kicsit emelkedni kezdtek.  

Persze ennek nem csak az oroszok lehetséges kizárása az oka, szerepet játszhatnak a szezonális tényezők vagy az indiaiak által elfogadott önkéntes importkorlátozások.  

Milyenek a kilátások a jövőre nézve? 

Egyelőre senki sem meri megjósolni a jövő évi gyémántárakat, a bányászott nyers- és szintetikus gyémántból túlkínálat van, valamint gyenge a kínai, európai és amerikai fogyasztói kereslet. A csiszolt gyémánt ára az utóbbi idők erősen csökkent. Az ezt mutató RapNet gyémántindex (RAPI) 38 százalékot esett 2022 áprilisa és november 1-je között. Persze a 2021-es és 2022-es világjárvány utáni években viszont meredeken emelkedett. 

Az elmúlt másfél évtizedben, a RAPI-ban kétszer fordult elő hasonló zuhanás. A 2008-as pénzügyi válság előtt a piac erős felfelé ívelő pályán volt. A 2008-as augusztusi csúcsról az 1 karátos RAPI 29 százalékkal esett vissza 2009. áprilisi mélypontra. A kínai kiskereskedelem bővülése ez után fellendülést eredményezett, és 2011 közepéig meredeken emelkedtek az árak. Az index ezt követően 2011 júliusa és 2012 decembere között újra 26 százalékot esett, miközben a csökkenés fokozatos ütemben folytatódott egészen a járvány kitöréséig, és a piac 2020-ban megfagyott. A Covidból való kilábalással az 1 karátos RAPI 2020 áprilisa és 2022 áprilisa között 51 százalékkal emelkedett. Ez után következett a mostani csökkenés.  

Így nem csoda, hogy a nagy belga ellenkezés után a Nyugat bevetné a szankciókat, számolva az áresés visszafordításával.  

Eközben Oroszországban… 

Természetesen kellemetlenül érintené Oroszországot a gyémántszankció, főleg Jakutföldön aggódnak, ahol az orosz Alrosa vállalat székhelye található. Itt bányásszák a legtöbb orosz gyémántot, az ország költségvetési bevételeinek több mint a 40 százaléka az Alrosa működéséből származik, és a cég a régióban a legfőbb munkaadó.  

Egyelőre az Alrosa 2023 első fél évére vonatkozó pénzügyi jelentése azt mutatja, hogy az eladásai stabilak, bár a nyereség és az eredmény (EBITDA) más nemzetközi gyémántbányászokéhoz hasonlóan szenvedett a globális gyémántpiaci recessziótól. A társaság árbevétele a 2023. június 30-ig tartó hat hónapban 188,2 milliárd rubel volt, szemben a 2022 azonos időszakában elért 188,9 milliárddal és 2021 első felében a 182 milliárddal.  

 

Az Alrosának arányaiban jóval alacsonyabb volt a bevételkiesése és a nyereségének csökkenése, mint a versenytársaké (DeBeers, RioTinto, Lucara, Petra). Az orosz cég ugyanis azokat a gyémántokat, amelyeket nem tud külföldön, az exportpiacon értékesíteni, az orosz állami készletbe, a Gohranba szállítja, és növeli a saját eladatlan készleteit. A cég gyémánttartalékának közzétett becslése másfél év alatt több mint 7,5-szeresére nőtt, a becsült 6,12 milliárd rubelről 46,8 milliárdra, bár ez 2023 eleje óta 11 százalékkal csökkent.  

A társaság 2023 első fél évére vonatkozó pénzügyi mutatói jobbak voltak, mint az elemzői előrejelzések, így az orosz pénzügyi elemzők optimisták. Úgy vélik, hogy az Alrosa túl nagy gyémántszállító a világpiacon ahhoz, hogy kizárják onnan.  A vállalat úgy is megoldja a pénzügyi komponens, valamint az értékesítési logisztika optimalizálását. A világ legnagyobb készletei kimerülőben, az iparági források azt jósolják, hogy az évtized végére 25 százalékkal csökken a nyersgyémánttermelés.  

Az egyik orosz gyémántszakértő arra figyelmeztet, hogy a  

Nyugat és az izraeliek rosszul kalkulálnak, amikor arra számítanak, hogy az új szankciók miatt a gyémánt ára és a profit emelkedni fog. A legnagyobb termelőt sújtó szankciók miatt a gyémántpiac 30 százaléka a „szürkezónába” kerülhet. Az is elképzelhető, hogy az Alrosa a készleteiből dömpingre kényszerül, amivel leverheti az árakat.  

Hasonló taktikát használtak az oroszok az olajexportnál. Itt is a kedvezmények fokozatosan csökkentek, ahogy a szankciók hatástalansága nyilvánvalóvá vált, és a kereslet felfelé nyomta a nyersanyagárat. Az Alrosa számíthat állami támogatásokra, a Gohran raktározási mechanizmusra, az új kereskedelmi logisztikai megállapodásokra, illetve az Egyesült Arab Emírségekkel, Indiával és Kínával kötött titkos megállapodások kombinációjával várhatják az új időszakot. 

Kapcsolódó: 

 
 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn