Elolvadt a gazdasági többlet ebben az egykori sikerországban 

Szerző: | 2023. december. 17. | Geopolitika, Kiemelt, Technológia, Világgazdaság

Korábban Japán sikeresen működtette az exportvezérelt gazdaságát, ezzel pedig minden évben hatalmas kereskedelmi többletet produkáltak. Mostanra mindez megfordult. Az elmúlt években folyamatosak a kereskedelmi deficitek, és az import meredek növekedése felfelé húzta az árakat. Így nem meglepő, hogy a magas infláció miatt panaszkodnak a japánok. 

Az 1960-as években indult a gyors növekedés, és elkezdett szárnyalni az export. A 2011-es földrengés teljesen megváltoztatta ezt a tendenciát, és Japán is belépett a külkereskedelmi hiánnyal küzdő országok közé. 2015-ben és 2016-ban, Kína erőteljes növekedésének köszönhetően, a külkereskedelme élénkülni látszott, de a tendencia megakadt, ugyanis a járványhelyzet a szigetország külkereskedelmét súlyos helyzetbe hozta. 

A Japán gazdaság ki és- átalakulása 

Az országnak alig vannak energiaforrásai, szinte az összes energiát importálja, így az elmúlt évek energiaár-növekedését Japán is megszenvedte. Az ország kőolaj-, cseppfolyósítottföldgáz- és szénimportja 2022-ben elérte a 33,5 ezer milliárd jent, ami majdnem duplája a 2021-esnek. Az idén januártól augusztusig az előző év azonos időszakához képest az olajimport 3 ezer milliárd jennel, a szénimport 2800 milliárddal, a cseppfolyósított földgáz behozatala pedig 1900 milliárddal nőtt. 

Korábban a japán termékek elözönlöttek a világot, ezt támogatva a kormány mindent megtett az árfolyam csökkentéséért, hogy minél több árucikk exportját segítse elő. Az Egyesült Államoknak egy kormánymegállapodással kellett kikényszerítenie a jen felértékelődését, hogy csökkentse a Japán felé megugró kereskedelmi hiányát. Ez volt az 1985-ös híres Plaza-megállapodás A jen az idén leértékelődött, aminek a szigetországi cégek még örülhettek volna, de ez már nem az a Japán, az exportvezéreltről a hazai fogyasztásra kényszerültek átállni, így ennek árát a fogyasztók fizetik.   

Az ország kereskedelmi mérlege két és fél éve deficites, és ezért nem csupán a megdrágult energiaimport okolható. Azt is látni kell, hogy csökkent a mechanikai és elektromos termékek nagyarányú exportja. 2008 előtt Japánban ezen termékek kereskedelmi többlete 3 ezer milliárd jen körül mozgott, ám ez évről évre csökkent, míg az idén hiány alakult ki. Az pedig természetes, hogy ha egy ország exportjának a pillértermékei deficitesek, akkor a kereskedelmi többlete is megszűnik. 

A japán iparágak térvesztése 

Az 1980-as években az általuk előállított mechanikai és elektromos termékek uralták a világpiacot, és hozták a devizát. A félvezetőknél például a szigetországi árucikkek a világpiac 70 százalékát tették ki, és a világ első tíz vállalata között az első négy japán volt. Ma az ott készült félvezető termékek csak a világpiac kevesebb mint 10 százalékát teszik ki, és az első tízben nincs japán cég.  

Húsz-harminc évvel ezelőtt a Sony és más japán, háztartási gépeket gyártó cégek szinte monopolhelyzetet élveztek, mára azonban szinte eltűntek ezek a termékek. Persze azóta az okostelefonok a menők, de a szigetországi cégek ezen a területen sincsenek jelen, és hasonló pályát mutatnak a kijelzők vagy más termékek is.  

Közel sem csak az elektronika bukott 

Mindez nem csak az elektronika esetén érvényes, 2022-ben a vegyipari árucikkek importja is meghaladta az exportot, ami 20 év után először fordul elő. Ebben benne van a gyógyszerek behozatalának jelentős növekedése, ami indokolt az ország elöregedett társadalmát nézve.  

Az iparágak közül lassan már csak az autó- és alkatrészipar az, ahol az export még mindig jelentősen meghaladja az importot. De itt is gyülekeznek a felhők, ugyanis Japán nem fejlesztette az elektromos járműveket, és az idei év első felében Kína autóexportja először haladta meg Japánét, azaz elvesztette a világ első számú gépkocsiexportőrének státuszát. 

Emellett lehet szólni az élelmiszeriparról, ahol az ország ellátása 60 százalékban az importtól függ. Bár ez megszokott, hiszen Japán földrajzilag nem igazán alkalmas a mezőgazdasági termelésre. Igaz, vannak exporttermékei, mint a wagyu marhahús vagy a halászati termékek, de ezek ázsiójának sokat ártott az, hogy az idén augusztusban megkezdték a nukleáris szennyvizek tengerbe bocsátását. 

Élelmiszer és energia, amiből nincs sok 

Természetesen a háztartások kiadásainak jelentős részét az élelmiszerek és az energia teszi ki. Mivel ezek java részét importálják, a gyengülő jen mellett (idén szeptember végére a jen dollárral szembeni árfolyama 13 százalékkal csökkent) többet kell fizetni értük.

Egy olyan országban, ahol évtizedek óta nem mozdultak az árak, és már a kétszázalékos inflációt is katasztrófaként élték meg az emberek. Az idén szeptemberben a fogyasztói árindex éves szinten 2,8 százalékkal nőtt, míg a munkavállalók reálbére júniusban 1,6 százalékkal lett kevesebb (15 egymást követő hónapban csökkent) az előző év azonos időszakához képest.

Nem csoda, hogy Japán tényleges fogyasztói költése az idén szeptemberben is 2,8 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. 

De nem csak az áruforgalomban, a szolgáltatások kereskedelmében is hiány mutatkozik. Három év alatt, 2020 és 2022 között az ország szolgáltatáskereskedelmi hiánya 4,3 ezer milliárd jennel nőtt, ebből 2 ezer milliárd annak köszönhető, hogy a járvány miatt a turisták nem utazhattak Japánba. A szállodák, az éttermek és a közlekedés bevételei zuhantak. A szolgáltatáskereskedelmi deficit növekedésének a másik oka a tengerentúli online reklámok, valamint a külföldi játékok és zenei termékek vásárlásának emelkedése. A nagy amerikai óriáscégek, mint a Google, az Amazon, a Microsoft és a Netflix hatalmasat szakítottak a szigetországban. 

A turizmus adta lehetőségek 

A kormány már próbálkozott egy új stratégia kidolgozásával, például elkezdte fejleszteni a turizmust. Míg 2009-ben csak 6,79 millióan látogattak Japánba, 2019-ben a számuk 31,88 millióra nőtt, aminek az egyharmadát a kínaiak adták. A járvány természetesen az ágazatban is szedte az áldozatait, bár az idén már látszódott a visszaépülés. Persze nem tett jót az ágazatnak, hogy a kormány ragaszkodott a nukleáris szennyvíz tengerbe engedéséhez, ami főleg a kínai turistákat riasztotta el.  

Bár a turizmusban vannak lehetőségek, sőt az emelkedő számok biztatók, még messze vannak attól, hogy ezzel oldják meg az ország problémáit. A külföldi turistákból származó bevétel 2019-ben 4800 milliárd jen volt, a külkereskedelmi hiány 2022-ben pedig elérte a 21,7 ezer milliárdot, a kettő között óriási a szakadék. 

Kis képzavarral élve, most Japánon a sor, hogy valami huszárvágást alkalmazzon. Persze ilyenkor  

előjön a zöldenergiára való átállás, mintha ez gyógyír volna a gazdasági bajokra. De itt sem állnak valami fényesen 

, igaz, korábban mindig tudták bizonyítani, hogy az energiatakarékos technológiájuk világszínvonalú. Ha ezt tudnák kombinálni az energiaátállással, azzal előrébb léphetnének. De ez kevés lesz a hanyatlás megállításához. 

Kapcsolódó: 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn