Úgy tűnik, többéves küzdelem után mégis térdre kényszerül a volt jugoszláv óriás, a Sremska Mitrovica-i (szávaszentdemeteri) Mitros húsipari vállalat. A szakszervezetek bejelentései szerint a cég december 15-én felfüggesztette a termelését.
Miklós Hajnalka írása
A több évtizedes, már-már történelmi múltra visszatekintő húsipari vállalat a korszerűsítések ellenére sem állt talpra. 2015-ben vásárolta meg a vállalatot az osztrák Gierlinger Holding, amely mintegy 800 ezer eurót fizetett az üzemért, majd további 20 milliót fektetett a cégbe, és a szerb állam is eurómilliókkal támogatta az immár Mitros Fleischwarenre keresztelt gyártó működését. A Gierlinger Holding teljesítette az állammal kötött szerződésben foglaltakat, közölte az esettel kapcsolatban a mezőgazdasági minisztérium. Mint rámutattak, már nem köti őket semmilyen szerződési kötelezettség, vagyis úgy tűnik, az üzem végleg becsukja a kapuit. Agrárszakértők szerint a rossz piacfelmérés okozta az egykori húsipari óriás vesztét.
Még 2015-ben a 13 hektár gyárterületet és 36 objektumot fenntartó Mitros megvásárlása észszerű befektetésnek tűnt, hiszen a Vajdaság szerémségi része mindig is a sertéstenyésztésről volt híres. Így most is sokan nehezen értik, hogy miért ért véget ilyen gyorsan ez a történet.
Szerbiában a sertéstenyésztés már évek óta hanyatlik. Az ország rossz agrárpolitikája arra kényszerítette az állattenyésztőket, hogy lassan felszámolják a sertésállományokat, a helyzeten pedig csak tovább rontott az idén az afrikai sertéspestis megjelenése, hiszen jelentősen megtizedelte a már így is nehézségekkel küzdő ágazatot.
Branislav Gulan (Braniszláv Gulán) mezőgazdasági elemző a szerbiai Euronewsnak nyilatkozva rámutatott, hogy a rossz piacelemzés okozta a Mitros végét.
„A befektetők a sertéstenyésztésről ismert Szerémségbe jöttek, csakhogy ott már nincs sertés. Ez a legnagyobb probléma. De Szerbiában sincs sertés. Jelenleg kevesebb mint kétmillió egyedet tartanak számon. A befektetők pedig kivitelt terveztek” – fogalmazta meg a gondokat, utalva arra, hogy az ország sertésbehozatala jelentős, hivatalos adatok szerint az év első hat hónapjában 15 tonna sertéshúst importált a piaci igények kielégítésére.
A Mitros működésének felfüggesztése nagy csapást jelent nemcsak Sremska Mitrovicára, hanem az egész Szerémségre. A húsipari üzem ugyanis megközelítőleg 400 alkalmazott számára nyújtott havi megélhetést, ám az üzem működéséhez további 10 ezer ember kötődött közvetetten, vagy a saját sertésfarmjával, vagy hústermékekkel, esetleg a feldolgozott termékek értékesítésével. A kistermelők így aggódnak is, hogy kinek tudják majd eladni a sertéseiket.
A Gierlinger Holding még szeptemberben bejelentette, hogy felfüggeszti a Mitros Fleischwaren működését. Arról, hogy az állam kínált-e valamilyen kedvezményeket az osztrák cégvezetésnek az üzem megtartására, a minisztérium nem nyilatkozott.
A gazdasági szakértők aggodalommal tekintenek az osztrák cég kivonulására. A Mitros ugyanis egyike azon külföldi beruházásoknak, amelyek állami támogatással kezdték meg a működésüket. A szerb kormány 5,8 millió eurós támogatást hagyott jóvá neki annak idején. Médiainformációk szerint az elmúlt 7 évben a húsipari vállalat 300-500 munkást foglalkoztatott, miközben az állam egy-egy munkahelyért 10-15 ezer eurós támogatást adott a cégnek, amely így sem találtam meg a számításait.
Az aggodalmat fokozza, hogy nem ez az első cég, amely az állami támogatások ellenére végleg befejezte a tevékenységét az országban. Korábban
az olasz Geox cipőgyártó, a török Jeanci textilipari, a koreai Shinwon elektromos és elektronikus berendezések gyártásával foglalkozó, illetve a török Bertex Textile cég is bezárta a szerbiai üzemét.
A gazdasági szakértők aggódnak, hogy a beruházókat az állami támogatások és az alacsony képzettségű olcsó munkaerő vonzza az országba, így amint olcsóbb munkaerőre és nagyobb támogatásokra nyílik lehetőség, átköltöztetik az üzemeiket más államokba. A magas szerbiai infláció, a bérszintek és az üzleti költségek miatt a gyártóüzemek inkább Ázsia felé tekintenek, mutatott rá Aleksandar Milošević gazdasági újságíró az Euronewsnak nyilatkozva. Véleménye szerint az államnak olyan beruházókat kellene választania, amelyek magasabb képzettségű munkaerőt foglalkoztatnak, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy azok nehezebben döntenek az üzemek áthelyezéséről, hiszen a képzett munkaerő visszatartja őket ettől a döntéstől.
Nem hivatalos információk szerint a Mitrosban nem áll le teljesen a termelés. A feldolgozóüzem ugyan lakat alá kerül, mégis több sertésfarmon továbbra is folyik a munka.
Arról még nem nyilatkoztak, hogy áruba bocsátják-e az üzemet, de előbb-utóbb erre is sor kerülhet. A szakszervezetek a Beta hírügynökségnek nyilatkozva korábban elmondták, hogy a mintegy 440 munkás mintegy fele már a bejelentést követően felvette a végkielégítést, ám mintegy 200-an az utolsó napig dolgoznak. A fizetésükkel a munkások mindig is elégedettek voltak, a bérek kifizetésével a cég soha nem késett.
Az osztrák vállalat szerbiai üzeme a szakszervezeti adatok szerint magasabb végkielégítést adot, mint amit a törvény előír. Hogy mennyivel, azt azonban egyelőre nem közölték
A Mitros húsipari üzem életében nem ez az első nehéz időszak. Az osztrák beruházók előtt az édességekről ismert Swisslion Takovo tulaja, Rodoljub Drašković tulajdonában volt ez is. Ő a Mitrosért 2005-ben 36 millió dinárt (az akkori árfolyam szerint megközelítőleg 450 ezer eurót) fizetett. Akkor ezzel a vállalattal magáénak tudhatott 26 hektár termőföldet, új hűtőházat, kazánházat, kolbászüzemet. Akkor még 993 munkást foglalkoztatott. Igaz nem sokáig, ugyanis a vállalat 2009-ben csődbe ment, és csak 88 dolgozó maradt a vállalatnál.
A Mitros az egykori Jugoszláviában vezető húsipari vállalatlan számított, mintegy 1250 foglalkoztatottal működött. A kilencvenes évek embargói, az ország szétesése, majd a kétezres évek eleji kedvezőtlen privatizációs folyamatok a 2009-es csődeljárással megviselték a vállalatot. Az osztrák beruházással azonban a húsfeldolgozás korszerűsítésével újabb lendületet kapott a gyártás. Ám ez sem volt hosszú életű. A Gierlinger Holding a bejelentésében csupán arra tért ki, hogy nehéz döntés volt az üzem bezárása, ám az okokat nem részletezték.
A sertéstenyésztés hanyatlását nemcsak ez a gyár, hanem a vásárlók is egyre inkább megérzik. Már a nyári hónapokban jelezték a termelők, hogy a sertéspestis által megtizedelt állatállományok miatt nincs elég sertés, így a sertéscomb ára az év végéig elérheti az 1000 dinárt (8,5 eurót). Ez meg is valósulhat, ugyanis már most több üzletben 950 dinárt kell érte fizetni. A friss hús árát pedig követték a feldolgozott termékek. Így a valamikor a szegények ételeként számontartott tepertőért ma már faluhelyen 1500 dinárt (12,8 eurót), a városban ennél többet: 2500 dinárt (21 eurót) vagy akár 4000 dinárt (34 eurót) is fizetni kell, persze az elkészítés módjától függően változnak az árak. Füstölt szalonnát pedig nem lehet 1650 dinárnál (14 eurónál) olcsóbban venni.