Az euróövezet egyetlen reménycsillaga – a közép-kelet-európai térségünk 

Szerző: | 2023. december. 19. | Blog Archívum, Világgazdaság

A 2022 februárjában keletkezett cikkünkben arról írtunk, hogy Közép- és Kelet-Európában az euró bevezetése és annak potenciális gazdasági hatásai már régóta komoly vita tárgyává alakultak. Míg sokan érvekkel állnak elő az euró mellett vagy ellen, de Eoin Drea, a Wilfried Mertens kutatóintézet közgazdásza úgy látja, hogy a régió hozzájárulhatna egy olyan decentralizált eurózóna létrehozásához, ahol a gazdaságpolitikai döntések jelentős része a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozna.

Szerző: Bakajannisz Péter 

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. február 27-ikén. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.  

Nem az egyetlen fizetőeszköz az euró 

Az euró-érmék és euró-bankjegyek 2002. január 1-jén kerültek forgalomba, enneknemrég ünnepelték a huszadik évfordulóját. Mind Európában, mind a tagállamokban a főáramúvéleményformálók a valuta bevezetését és használatát, illetve a monetáris integráció kialakulását általában sikertörténetként könyvelik el, pedig megítélése 20 évvel a bevezetése után még mindig ellentmondásos, írtuk korábbi elemzésünkben (2022. január 04.) 

Ahogyan arról szintén beszámoltunk, az euró – az uniós szabadkereskedelemmel együtt – főleg a gazdaságilag fejlettebb „magországoknak” kedvez, mint például Németország, amely a magas hozzáadott értékű exportra támaszkodva hatalmas kereskedelmi mérleg többleteket volt képes felhalmozni. Ezen „északi” többletek viszont a – főleg déli – periférikus országok kereskedelmi mérlegein deficitként tükröződtek. 

A freiburgi Európai Politikai Központ (Centrum für Europäische Politik) tanulmánya szerint Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália és Spanyolország közül csak Németország és Hollandia profitált az euró bevezetéséből. A tanulmány alapján a többi ország jelentős veszteségeket szenvedett el, ami korábban is hangsúlyozásra került.  

Nem volt az euró a gazdasági integráció kulcsa  

Eoin Drea, a Wilfried Martens kutatóközpont közgazdásza az Euractiv portálon közölt elemzésében kiemeli, hogy az uniós biztosok bár sokat dicsérik az eurót, mint vitathatatlan sikert, az eurózónának mégis számos gyenge pontja akad. Drea szerint régiónkban különösen jól láthatóak azok a részletekben rejlő csapdák, amelyek a nagy politikai vízió mögött húzódnak meg. 

Egyrészt,  

sokan megfeledkeznek arról, hogy az euró jelenleg egy politikai integráció és nem pedig a gazdasági integráció megtestesítője.  

Hiszen a gazdasági integráció akkor valósul meg, ha elkészül majd a hírhedt bankunió, írja Drea. Csakis ezután mélyülhet el az uniós gazdasági integráció közös uniós hitelfelvétellel, nagyobb fiskális centralizációval, vagy uniós szintű adókkal és ekkor válhatna gazdasági projekt a mostani politikai projektből. 

A szakértő kiemeli, hogy az Európai Unió ezen a téren is sikertelen volt, mivel egy évtized után is képtelen volt e feltételek teljesítésére. Ez pedig azt is sugallja, hogy nehéz lehet alapvetőbb reformokat bevezetni, amelyek egy egységesülő eurózóna tényleges működéséhez szükségesek lennének. 

Az integráció mélyülésének kockázatai 

A költségvetési unióról szólva a szakértő megjegyzi: a gazdasági integráció elmélyülése valószínűleg hosszabb távon káros hatással lenne a szélesebb körű európai integrációs folyamatok támogatására, hiszen számos tagország erre, mint 

egy újabb, Brüsszel által vezetett kísérletre tekint majd, amely a hazai előjogok felülbírálását célozza meg, 

Ebből aztán hatalmas politikai konfliktusok adódnak. Drea szerint, ezen elképzelés megfosztaná a közép-kelet európai tagállamokat a gazdasági sokkok kezelésére irányuló eszközeiktől: azon kívül, hogy elveszítenék a kamatlábak kezelésének előnyét a gazdaság stabilizálása érdekében, az önálló fiskális politikájuk is elveszne, amely rendkívül fontos a gazdasági ciklusok simítására, teszi hozzá. 

Márpedig,  

ha mélyebb integrációra kerül sor, a közép- és kelet-európai államok egyre inkább az eurózóna általános politikáitól függenek majd, és nem a saját nemzeti gazdaságpolitikáiktól. Ez pedig növeli a függőségüket a legnagyobb euróövezeti gazdaságoktól. 

Közép-Kelet Európa segíthet az euró helyzetén  

A brüsszeli kutatóközpont közgazdásza szerint Közép-Kelet-Európa gazdaságainak nem kellene kritika nélkül behódolniuk Brüsszelnek. Ehelyett merészebb és határozottabb fellépésre van szükségük, és fontos megkülönböztetni az európai integrációs folyamat politikai valóságait a saját hosszú távú gazdasági érdekeiktől. Ezen megközelítéssel hozhatnának lényegi strukturális változásokat az euróövezeti tagságuk révén, teszi hozzá. 

Ezeknek az államoknak partnerséget kell kiépíteniük más kisebb, nettó befizető nyugati EU-tagállamokkal, 

hogy kiálljanak az eurózóna decentralizált vízióhoz való visszatérítése mellett, 

hangsúlyozza Drea. Bár nem így fogalmaz, de régiónk országainak élniük kell azzal az alkupozíciójukkal, hogy még nem tagjai az euróövezetnek, így ők a tagságért cserébe átfogó változtatásokat kényszeríthetnének ki Brüsszeltől. 

A kutató egy olyan modellről számol be, amelyben bár a monetáris ellenőrzés az Európai Központi Bank (ECB) szárnyai alatt maradna, de nagyobb teret adna a gazdaságpolitikának a költségvetési téren, hogy azt nemzeti szinten lehessen alakítani, jobban a nemzeti igényekhez és körülményekhez alkalmazkodva. 

Drea szerint egy ilyen megközelítés áthelyezné a fiskális felelősség terheit a nemzeti kormányokra, nem pedig a brüsszeli adminisztrátorokra. Ennek eredményeként véget vethetne az uniós szinten folyó, gyakran eredménytelen fiskális szabályozásról szóló vitáknak, és csökkentené az Európai Bizottság elleni közösségi haragot is. 

Ezen túlmenően egy ilyen modell arra kényszerítené a kormányokat, hogy magasztos európárti retorikájukat tényleges költségvetési felelősséggel párosítsák, hangsúlyozza. 

Az új rendszerben visszatérhetne az a szabály, hogy nem mentenek ki egyetlen országot sem, cserébe az országok nagyobb rugalmasságot és felelősséget kapnának. Így végre a tettek mutatnák meg, hogy ki is valójában az igazi, elkötelezett, felelősséget vállaló uniós tagország. 

Drea kiemeli, hogy a potenciális jövőbeli előnyök Közép- és Kelet-Európa számára óriásiak lehetnének, hiszen a régió a közös valuta-projekt középpontjába kerülhet.  

A közgazdász kiemeli, hogy az eurózóna kormányzásában való pozitív szerepvállalás, ha azt nemzeti szintű fiskális rugalmassággal ötvözik, többet érne, mint számtalan politikai kijelentés az euróról, mint az európai siker jelképéről. Szerinte tehát Közép-Kelet-Európa lehet az a térség, amely kreatív ellenállásával megoldást tudna felmutatni és teljesen új útra tudná terelni az euróövezetet. Tegyük hozzá: akik már beragadtak az övezet jelenlegi formájába, azok lényegében egy bürokratikus csapdahelyzetben vergődnek, rengeteg egyensúlytalansággal és elégedetlenséggel, illetve indokolatlan feszültségforrásokkal. 

Címlapfotó: Shutterstock 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn