Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása

Tizenegy országban – többnyire a magas jövedelműekben – a középkorúak és az idősebbek negatívabban állnak hozzá Kínához, mint fiatalabb társaik. Az Egyesült Királyságban például a 40 év felettiek 76 százaléka mondja azt, hogy kedvezőtlen véleménnyel van Kínáról, szemben a 18 és 39 év közöttiek 59 százalékával. Azonban jelentős különbségek vannak Kanadában, Németországban, Japánban is.  

A megkérdezettek hetvenhat százaléka szerint Kína nem veszi figyelembe a hozzájuk hasonló országok érdekeit a nemzetközi politikai döntések meghozatalakor.  

Észak-Amerika, Európa és az ázsiai csendes-óceáni térség országaiban a megkérdezettek szerint különösen valószínű, hogy a kínai külpolitika nem veszi figyelembe érdekeiket. Ezen országok többségében tízből több mint hat vallja ezt a nézetet. Az az érzés, hogy Kína figyelmen kívül hagyja országuk érdekeit, Svédországban a legerősebb, ahol 93 százalék értékelt így. Ebből 64 százalék úgy gondolja, hogy Kína egyáltalán nem veszi figyelembe a svéd érdekeket, amikor külpolitikai döntéseket hoz. 

A vizsgált három latin-amerikai országban mérsékeltebbek a nézetek. Míg mindhármuk esetében legalább a megkérdezettek fele azt mondja, hogy Kína nem képviseli az ő érdekeiket, addig Mexikóban és Brazíliában egyaránt 44 százalékuk állítja, hogy Kína képviseli az érdekeiket. 

A vizsgált három szubszaharai afrikai ország kiemelkedik abból, hogy többségükben úgy gondolják, az ázsiai nagyhatalom külpolitikai döntései során figyelembe veszi az ő érdekeiket. A megkérdezettek legalább negyede állítja, hogy Kína nagyon fontosnak tartja országa érdekeit. 

Az ideológiai baloldalon lévők nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy Kína nem veszi figyelembe nemzeti érdekeiket Németországban, Magyarországon és Spanyolországban. Ennek az ellenkezője igaz Izraelben és az Egyesült Államokban, ahol a jobboldaliak nagyobb valószínűséggel vallják ezt a nézetet. 

Egyre inkább az az érzés, hogy Kína alábecsüli más országok érdekeit 

Tizennégy országban a magasabb iskolai végzettségűek szerint Kína alábecsüli más országok érdekeit. Például az alacsonyabb iskolai végzettségű magyarok 66 százaléka gondolja úgy, hogy Kína nem veszi figyelembe a Magyarországhoz hasonló országok érdekeit a nemzetközi politikai döntések meghozatalakor, szemben a magasabb iskolai végzettségűek 79 százalékával. 

Hogyan változott a Kína nemzetközi magatartásáról alkotott nézet? 

Az elmúlt évtizedben az emberek egyre inkább azt gondolják, hogy Kína nem veszi figyelembe országuk érdekeit. Indiában történt a legnagyobb változás, ahol mindössze 28 százalék mondta azt, hogy Kína 2013-ban figyelmen kívül hagyta országa érdekeit, szemben a 2023-as 58 százalékkal. Még Kenyában és Dél-Afrikában is felerősödött ez az érzés, szemben Argentínával, Indonéziával, Olaszországgal és Japánnal. 

A legtöbben azt mondják, hogy Kína nem járul hozzá a világbékéhez és stabilitáshoz 

A megkérdezett országokban az emberek nagyrészt nem gondolnak Kínára úgy, mint amely hozzájárul a globális békéhez és stabilitáshoz. Ez a kedvezőtlen nézet széles körben elterjedt Észak-Amerikában és Európa nagy részén, ezeken a régiókon kívül Ausztráliában, Izraelben, Japánban és Dél-Koreában a megkérdezettek legalább háromnegyede mondja ugyanezt. Indonézia és a vizsgált szubszaharai országok kiemelkednek: pozitívabban ítélik meg Kínát. Nigéria körülbelül kétharmada, Indonézia pedig több mint fele szerint Kína jelentős mértékben hozzájárul a békéhez és a stabilitáshoz. 

Kínát intervenciósnak tekintik 

A vizsgált országok többsége – köztük szinte az összes közepes jövedelmű – azt állítja, hogy Kína hajlamos beavatkozni más országok ügyeibe. A medián 57 százaléka vallja ezt a nézetet, míg 35 százalék szerint Kína nem avatkozik be túlságosan vagy egyáltalán nem. Ausztráliában, Kanadában, Olaszországban, Japánban, Dél-Koreában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Államokban legalább kétharmad úgy gondolja, hogy Kína beavatkozik más országok ügyeibe.  

Melyik ország a világ vezető gazdasága? 

A megkérdezett 24 ország egyharmada tekinti Kínát a világ vezető gazdasági hatalmának. A legtöbb más ország – beleértve az összes vizsgált közepes jövedelmű államot – ezt a címet az Egyesült Államoknak adja. 

Ausztráliában, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban – valamennyi magas jövedelmű országban – Kínát nevezik a világ vezető gazdaságának. Olaszország különösen kiemelkedik, mint az egyetlen ország, ahol több mint 50 százalék azt állítja, hogy Kína a világ vezető gazdasági hatalma. Olaszország 2020-ban, egy évvel azután, hogy belépett az Egy övezet, egy út kezdeményezésbe, Kínát, és nem az Egyesült Államokat tekinti a világ vezető gazdasági hatalmának. A dél-koreaiak 75 százalékkal az USA-t választják. Ebben a kérdésben 40 százalékpontot meghaladó eltérések mutatkoznak az Egyesült Államok javára Izraelben (41), Lengyelországban (41) és Japánban (42). Némileg vegyesek a nézetek Argentínában, Kanadában, Franciaországban, Hollandiában, Dél-Afrikában és az Egyesült Királyságban. Ebben a hat országban nagyjából egyenlő arányban az Egyesült Államokat és Kínát nevezik a vezető gazdaságnak. 

Jelentősen változtak a Kínáról vallott nézetek elsősorban a magas jövedelmű országokban. Svédországban például 32 százalék állítja, hogy Kína a vezető gazdaság, szemben a 2019-es 47 százalékkal. A svédek ma már inkább az Egyesült Államokat nevezik meg a világ vezető gazdasági hatalmának. Még Ausztráliában is, ahol többen Kínát nevezik a vezető gazdaságnak, mint az Egyesült Államokat, az ezt vallók aránya 5 százalékponttal csökkent 2020 júniusa óta. 

A legtöbb közepes jövedelmű országban alig változtak a nézetek. 2019-hez hasonlóan Brazíliában, Indiában, Kenyában és Mexikóban továbbra is az Egyesült Államokat tekintik a vezető gazdaságnak, míg Dél-Afrikában és Argentínában nagyjából ugyanolyan valószínűséggel nevezik meg az Egyesült Államokat, mint Kínát. Az az érzés, hogy Kína a vezető gazdasági hatalom világszerte, a hazai gazdasággal kapcsolatos pesszimizmushoz kötődik. Olaszországban, az egyetlen országban, ahol a többség szerint Kína a világ vezető gazdasága: 59 százalék szerint az olasz gazdaság rosszul áll, szerintük Kína a világ vezető gazdasági hatalma, szemben a 44 százalékkal, akik szerint az olasz gazdaság jól teljesít. A gazdaságukat negatívan értékelő olaszok 29 százaléka pedig az Egyesült Államokat tartja a legnagyobb gazdasági hatalomnak, szemben a pozitívan vélekedők 39 százalékával. 

Örülnek, akik Kínát a világ vezető gazdasági hatalmának tekintik 

Tizenkét országban megkérdezték azokat, akik Kínát a világ vezető gazdasági hatalmának nevezték, hogy ez inkább jó vagy rossz az országuknak. Összességében többen mondták, hogy ez jó, mint rossz az országuk számára. Azok közül, akik Kínát tekintik a világ vezető gazdasági hatalmának, a kenyaiak, a nigériaiak és az indonézek vélik úgy, hogy Kína gazdasági elsőbbsége jó országuk számára. Az ausztrálok vélekednek erről negatívan. 

A kínai befektetést gazdasági haszonnak tekintik 

Az afrikai országok különösen pozitívan értékelték a kínai befektetéseket. A megkérdezett nyolc közepes jövedelmű ország többségének legalább a fele azt állítja, hogy a Kínából érkező befektetések előnyösek voltak országuk gazdaságának. A három vizsgált afrikai országban élők különösen lelkesek a Kínából érkező befektetések iránt. Minden országban körülbelül kétharmaduk úgy véli, hogy a kínai befektetés előnyös a hazai gazdasága számára, köztük legalább egyharmaduk szerint a befektetés nagy hasznot hozott a gazdaságuknak. 

India és Argentína kiemelkedik azzal, hogy több mint 50 százalék úgy gondolja, a kínai befektetések nem tesznek jót országuk gazdaságának. Az indiaiak a legszkeptikusabbak a kínai befektetésekkel szemben: 40 százalék szerint a Kínából érkező befektetések egyáltalán nem segítettek India gazdaságának. A kínai befektetések megítélése összefügg a gazdasági erejével és összképével kapcsolatos nézetekkel. Szinte az összes megkérdezett közepes jövedelmű országban azok, akik azt állítják, hogy a kínai befektetések hasznot hoznak a gazdaságuknak, nagyobb valószínűséggel Kínát nevezik meg a világ vezető gazdasági hatalmának.  

Kínai puha hatalom 

Amikor arra kérték, hogy értékeljék a kínai soft és hard power egyes elemeit más gazdag nemzetekkel szemben, a megkérdezett országok többsége elismerte Kína technológiai vívmányait: 24 ország 69 százalékos mediánja szerint ők a legjobbak vagy átlag felettiek a gazdag nemzetek között. Nagy arányban elismerik a kínai hadsereget is (54 százalékos medián), és egy jelentős kisebbség szerint a kínai egyetemek átlagon felüliek (35 százalék). 

A kínai szórakoztatást (például filmeket, tévézést és zenét) és az életszínvonalat nem tartják nagyra: 37 százalék szerint a kínai szórakoztatás az átlag alatti vagy a legrosszabb a gazdag nemzetekhez képest, és 48 százalék mondja ugyanezt Kína életszínvonaláról.  

Két, Kínával szomszédos gazdag ország – Japán és Dél-Korea – között a kínai soft power értékelése alacsonyabb, mint máshol. Ez a két ország az egyetlen, ahol Kína hadseregét magasabbra értékelik, mint technológiai vívmányait. 

Ha a kínai soft powerről alkotott véleményt nézzük, Nigéria, Kenya és Dél-Afrika kiemelkedik pozitív értékeléseikkel. Az öt mérőszám közül 69, 58 és 55 százalékos átlag Kínát nevezi a legjobbnak, illetve átlag felettinek minden országban. A kenyai és dél-afrikai felnőttek is a legvalószínűbb, hogy mindegyik elemet a legjobbnak értékelik: például a kenyaiak és dél-afrikaiak körülbelül egyharmada szerint a kínai egyetemek a legjobbak a többi gazdag nemzethez képest, ez több mint bármely más megkérdezett országban. 

A kínai technológia 

A nyolc közepes jövedelmű ország 62 százalékos mediánja szerint a kínai termékek jól készítettek, 50 százalékuk olcsónak, 42 százalékuk drágának tartja azokat. Negyvenöt százalék pedig azt állítja, hogy a kínai technológiai termékek védik a személyes adatokat, míg 40 százalék szerint nem. A kínai technológia értékelése Nigériában a legmagasabb. Ezzel szemben az indiai felnőttek körülbelül fele azt mondja, hogy az ottani technológia rosszul készült, és nem védi személyes adatait. 

Az Egyesült Államokban nem meglepően a nagy többség azt mondja, hogy nem bízik abban, hogy betartják az adatvédelmi irányelveket, vagy hogy a személyes adataikat a számukra megfelelő módon használják fel. 

Hszi Csin-ping kínai elnökbe vetett bizalom 

A legtöbben alig vagy egyáltalán nem bíznak Hszi kínai elnökben. A legtöbb megkérdezett nemzetben alacsony a bizalom abban, hogy helyesen cselekszik a világ ügyeit illetően, kivéve a szubszaharai afrikai országokat. Viszonylag magas értékelést kapott Kenyában és Nigériában, ahol a többség legalább némileg bízik a lépéseiben. Az értékelések Indonéziában és Dél-Afrikában is inkább pozitívak, de mindkét országban jelen van egy nagy kisebbség, amely nem mond véleményt ebben a kérdésben. 2022-ben a Hsziben alig vagy egyáltalán nem bízók aránya rekordmagasságot ért el számos vizsgált országban. A legtöbb idén is megkérdezett országban is ugyanilyen negatív a vélekedés. A lengyelek és a britek azonban az idén még kevésbé bíznak Hsziben a tavalyihoz képest (9, illetve 5 ponttal nőtt azok aránya, akik nem bíznak benne). 

A legutóbb 2019-ben vizsgált országok többségében a kínai vezető értékelése is romlott. Indiában az elmúlt négy év során 21 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik alig vagy egyáltalán nem bíznak Hsziben. Két számjegyű növekedés történt Mexikóban (17 pont), Brazíliában (15), Argentínában (12) és Nigériában (10). 

Borítókép: MTI/AP/Hszinhua