A szankciókra válaszul az oroszok is bekeményítenek  

Szerző: | 2023. december. 21. | Háború, Szankciók, Világgazdaság, Zöldenergia

Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap aláírta azokat a rendeleteket, amelyek felhatalmazzák a kormányát arra, hogy elkobozza és erőszakosan eladja az európai energiacégekhez tartozó vagyontárgyakat új, államilag jóváhagyott tulajdonosoknak – írta a Politico. Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár szerint országa nem foglalja le a barátságtalan államok vállalatainak a vagyonát, az orosz piac elhagyására vonatkozó döntésük után az eszközöket eladhatják vagy átruházhatják. 

Szélesebb kontextusban érdemes megemlíteni, hogy Vlagyimir Putyin a napokban aláírta azt a rendeletet, amely 2025 végéig meghosszabbítja Oroszország stratégiai vállalatainak, számos banknak és más vállalkozásnak a részvényeivel folytatott tranzakciók tilalmát, beleértve az üzemanyag- és energiaágazatot, amelyek külföldi állampolgárok tulajdonában vannak. Korábban 2022. december 31-ig voltak érvényben a korlátozások, majd ezt az időszakot 2023 végéig meghosszabbították. 

A Politico írása szerint a Kreml december 20-án, szerdán közzétett rendeletében új, orosz vezetésű vállalatok létrehozását rendelte el a jelenleg az osztrák OMV és a német Wintershall tulajdonában lévő gigantikus Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmező részvényeinek átvételére. Mindkét európai energiaóriás, olyan országból származik, amelyet Moszkva „barátságtalannak” minősített.   

A Wintershall Holding GmbH és az OMV Exploration & Production GmbH részesedése az OJSC Szevernyeftyegazpromban (a Juzsno-Russzkoje mező üzemeltetője) 35, illetve 25 százalékos. Egy évvel ezelőtt az orosz kormány árkorlátot szabott a Gazpromnak az OMV és a Wintershall közös vállalattól vásárolt gázra.  

A Politico felháborodva írja:

míg a cégek a befektetésükért elméletileg kompenzációt kapnak, az eladásból befolyó összeget az orosz állam határozza majd meg, ami a közelmúlt eseményeinek legnagyobb eszközlefoglalása.  

Az év elején a Kreml lefektette a jogi keretet a külföldi tulajdonú vagyonok kisajátítására, mivel a nyugati szankciókkal szemben igyekszik megtámasztani gazdaságát. 

Persze ezen vádak már elhangzottak, viszont az oroszok azzal védekeznek, hogy a külföldi cégek többször is bejelentették a szándékukat, hogy elhagynák Oroszországot, de ezt gyakorlatilag senki sem tette meg. Most Moszkva megelőzően elindított egy folyamatot-amely megfosztja a Nyugatot attól a lehetőségtől- hogy Oroszországot azzal vádolhassa, hogy ellopta a pénzüket. 

Politico nem sorolja fel az ügylet részleteit, helyette az egykori orosz olaj- és gázmágnás Mihail Hodorkovszkijt szólítja meg, aki a saját energiabirodalmát felszámolta, és a Putyinnal szembeni ellenállása miatt börtönbe került.  

Az orosz mágnás röviden azt mondta a Politicónak, hogy a külföldi cégeknek nincs jogi védelme. 

„Sehol nincs garancia a befektetések biztonságára, de Vlagyimir Putyin rezsimje demonstratívan illegitim és törvénytelen államot épített fel” – mondta a sokat szenvedett nagyvállalkozó. 

Amennyiben a Wintershall és az OMV is elhagyná az ottani piacot, ahogy azt korábban kifejtették, akkor az üzletrész eladásával a bevételt egy speciális számlára kellene rátenniük, ahonnan csak az orosz duma döntése alapján lehet pénzt kivenni.  

A Politico felveti, hogy a háború 2022. februári kezdete óta számos nyugati energiacég jelentette be a teljes kivonulását Oroszországból, köztük az amerikai ExxonMobil és a norvég Equinor. Másoknak azonban, mint például a Shell, a BP, a TotalEnergies és a Wintershall, kihívást jelent az országban végzett vállalkozásuk lezárása és a pénzeszközök visszaszerzése.  

Azt az oroszok is elismerik, hogy a cégek nem távoztak, gyűlt a bevételük, mert egyszerűen lehetetlen volt külföldre vinniük azt. Szerintük ezzel a döntéssel bezárult a manipuláció lehetősége, vagyis hogy bármelyik pillanatban megvádolhatják Oroszországot a Wintershall és az OMV pénzének állítólagos befagyasztásával.  

Mi a magyarázat a lépésekre? 

Persze magyarázzák a lépéseiket azzal, hogy az ottani hatóságok korábban nem tettek ilyen lépéseket, mert abban reménykedtek, hogy sikerül megállapodni az EU-val.

Úgy tervezték, hogy az európaiak részben feloldják a befagyasztott orosz vagyont, az oroszok pedig szabaddá teszik a nyugati cégek pénzeit.

Mostanra azonban Európa egyre több szankciót vezetett be, és készülnek a jogszabályi keretek a külföldi orosz tartalékok lefoglalására, ezért már nincs értelme védeni a külföldi részvényesek érdekeit.  

A két német cég kitúrásában a fő kérdést az oroszok abban látják, hogy ki lesz a német részvények új tulajdonosa. Ázsiai vállalatok is érdeklődhetnek, és nem lehet kizárni a küzdelmet a nagy orosz vállalatok, például a Rosznyefty és a Novatek között. Technikailag, a várakozásoknak megfelelően a SOGAZ JSC fogja megvásárolni a részvényeket, hogy később továbbadhassa azokat. A tranzakcióból befolyt összeget speciális számlákra utalják, a korábbi külföldi tulajdonosok nevére. 

Mit jelentenek az embargók az energiaiparra? 

A Politico természetesen felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugati befektetések hiánya, valamint az olaj- és gázkutatás, valamint -fúrás kulcsfontosságú hardvereire és technológiáira vonatkozó embargók azt jelentik, hogy  

a fosszilis tüzelőanyag-ágazat vezető oroszországi ágazata valószínűleg hosszú távon a termelékenység csökkenésével néz szembe, a szankciók kiskapui és a magas árak ellenére.  

Zárásképp megemlítik, hogy a Kreml már elkobozta az olyan nyugati cégek vagyonát, mint a Danone és a Carlsberg, miután úgy döntöttek, hogy elhagyják a piacot, míg a megmaradt vagyont Putyin a közeli szövetségeseinek és családjaiknak adta át. 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn